Czomba Sándor kiemelte: a foglalkoztatáspolitikai eredmények magukért beszélnek. 2010-hez képest ma 1 millióval többen, összesen közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van. A kormány célja a mintegy 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítása, ennek érdekében a kormány aktivitást növelő programokat indított. A 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz, illetve a 30 év felettieket segítő – szintén uniós finanszírozású – programmal az álláskeresők részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási-, illetve utazási térítésekben, a projektek segítségével már mintegy 23 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. 

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette: a foglalkoztatottság további bővülése mellett a kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése. A kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, ugyanis a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként  

a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, azaz 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest.  

A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. 

Kapcsolódó

Címlapfotó: MTI/Vajda János