Jövőre több tényező is az OPEC+-kartell megállapodásának összeomlását okozhatja. Egyrészt van egy külső ellenség Donald Trump képében, aki támogatja az amerikai olajipart, amelytől várják a termelés növelését, másrészt pedig egy belső – Kazahsztán.   

A Bloomberg jelentése szerint Kazahsztán 45 milliárd dollárt fektetett be az ország legnagyobb olajmezőjének, a Tengiznek a bővítésébe. A projekt tíz év után jövőre lesz kész, a teljes kapacitást jövő év közepén érheti el, amikor naponta mintegy 260 ezer hordó kitermelésére nyílik lehetőség. A mennyiség kicsinek tűnhet, de ez egyenlő a globális olajkereslet jövő évi várható növekedésének mintegy negyedével. A tengizi mező is hozzájárul, hogy Kazahsztán jövőre napi 2 millió hordós rekordra emelheti az olajkitermelését.  

Az OPEC+ megállapodás értelmében megszabott kvóta azonban nem teszi lehetővé a termelés minél nagyobb mértékű növelését. A szervezet a termelés fokozatos növelését szerette volna szeptembertől elkezdeni, de ezt az elképzelést az olajárak csökkenése miatt elvetették 2025 januárjáig. A kartell ugyanakkor a termelés növekedésének további befagyasztásáról is tárgyal. Az olaj hordónkénti ára már 75 dollárra esett, mégpedig a viharos közel-keleti helyzet ellenére, és a belső viszályok szintén tovább üthetik az olajárakat. 

„Kazahsztán tehát szeretné a kitermelését növelni, amire képes is lenne, ezzel viszont demonstratívan megszegné a kvótákat, ami valóban alááshatja az OPEC+ megállapodását. Kazahsztán elég nagy szereplő, és ha figyelmen kívül hagyja a megállapodást, vagy úgy dönt, hogy kilép az OPEC-ből, akkor a szervezet többi tagja is követheti a példáját” – mondta Igor Juskov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap és a Pénzügyi Egyetem szakértője. 

Tavaly Angola kilépett az OPEC+-ból, mert nem volt hajlandó visszafogni a termelését, de az OPEC+-megállapodást fenntartották. Asztana példája azonban ragadós lehet. 

A kitermelő országok dilemmája bemutatható úgy, hogy mindegyiküknek fáj, ha csökkenteni kell a termelést, mivel emiatt bevételektől esnek el. Viszont, ha nem fogják vissza a kínálatot, akkor a zuhanó árak miatt lesz veszteségük, sőt néhány ország esetében az árak akár a kitermelési költség alá is süllyedhetnek.  Jelenleg úgy ítélik meg, hogy az OPEC+-megállapodás összeomlása az olaj világpiaci árának meredek, hordónkénti 30-40 dolláros zuhanásához vezethet.  

Tehát nem az a veszélyes, hogy Kazahsztán megszegi az egyezséget, hanem az a félelem, hogy emiatt az egész OPEC+-megállapodás szétesik.  

A várakozások szerint ugyanakkor az olajipart támogató új amerikai elnök, Donald Trump alatt jelentősen megnő majd az olajkitermelés, ezért az OPEC+-nak, amely visszatérne a termelés növelésére, újra a csökkentéshez kell folyamodnia. Ez természetesen az OPEC-tagok körében is elégedetlenséget fog okozni, és az üzlet összeomlását eredményezheti. Jelenleg az OPEC+ résztvevői nagyon gyorsan napi 4 millió további hordót tudnának a piacra bocsátani, ami rögtön csökkentené a világpiaci árakat.  

Az amerikai olaj fenyegetése eltúlzott

Az orosz szakértő szerint egyrészt azért, mert nem az amerikai elnök dönt a kitermelés mennyiségéről, másrészt a csökkenő olajárakból az USA nem biztos, hogy jól jönne ki. Mivel az amerikai palaolaj előállítási költsége meglehetősen magas, sok mező egyszerűen veszteséges lesz, ha az olaj hordónkénti ára 60 dollár körülire esik. Ebben az esetben viszont nem logikus-e, hogy az amerikai vállalatok növeljék a kitermelést a jövedelmezőség határán, ha most a kevesebb kitermelése mellett többet kereshetnek? Az Egyesült Államokban a fúrótornyokat meglehetősen egyszerűen és következmények nélkül le tudják állítani, és nem kevésbé könnyen újraindítani.  

Egyelőre a szakértők arra tippelnek, hogy az OPEC+ képes lesz-e belső megállapodásra jutni valamennyi tagjával, és így is elkerülhető lesz a megállapodás összeomlása. Tavaly, amikor Angola mintegy 4 százalékos termelési részesedéssel kivált a kartellből, az nem okozott fennakadást a szervezet stabilitásában, és nem váltotta ki a világpiaci árak erőteljes reakcióját. Az oroszok vélekedése szerint Kazahsztán részesedése még kisebb, és ennek megfelelően arányos lehet az esetleges konfliktusok olajpiaci hatása. Korai lenne azonban messzemenő következtetéseket levonni.  

Ami az Egyesült Államokat és Trumpot illeti, egyelőre hiába beszélnek 2025-től az olajtermelés növeléséről, a szakértők nem látnak gazdasági indokokat egy ilyen forgatókönyv megvalósítására. Sőt, Trump elnöksége akár az olajárak emelkedését is elősegítheti. Erősödhet az amerikai nyomás az iráni és a venezuelai exportra, ami felfelé nyomhatja az árakat. Washington várható Pekingre nehezedő kereskedelmi politikája viszont ronthatja a kínai nyersanyagkeresletet, ami éppen ellenkező hatást gyakorol az olajárakra. 

Kapcsolódó: