Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Afganisztánban járt, hogy Kabult a nagyobb Eurázsiai Partnerség kulcsfontosságú elemévé tegye. Ez a vízió új kereskedelmi útvonalakat hozna létre, és segítené az intézményi partnerségek kialakítását Ázsiában. Moszkva céljai világosak, bővíteni a kereskedést Dél-Ázsiával, hogy csökkenthesse a Kínától való függőséget.  

Oroszország az ukrán invázióra adott példátlan nyugati szankciók hatására kénytelen volt Ázsia felé fordulni. Azóta újjáélesztette a korábban elakadt nemzetközi észak-déli közlekedési folyosót (INSTC), ami Iránon keresztül köti össze az országot Indiával, és amelynek elágazásai elérik Azerbajdzsánt, a Kaszpi-tengert és Közép-Ázsiát.  

Emellett nagyobb regionális szerepre törekszik a Sanghaji Együttműködési Szervezetben (SCO), ami egy eurázsiai politikai, gazdasági, valamint biztonsági és védelmi szervezet, amelyet Oroszország és Kína hozott létre 2001-ben. 

Afganisztán stratégiai helyen található Közép-, Dél- és Nyugat-Ázsia kereszteződésében. Ezért is volt fontos Kabul fokozatos bevonása az SCO-ba, amelyben már megfigyelői státusszal rendelkezik. Sojgu persze elsősorban azért ment, hogy kiterjessze a haditechnikai együttműködést a hatalmon lévő tálibokkal, hogy hatékonyabban tudják felvenni a harcot az Afganisztánban jelen lévő ISIS-K ellen, amelynek egyik szárnya a múltban Oroszországot is megtámadta. 

Ennek érdekében Sojgu megígérte, hogy Moszkva le fogja venni a tálibokat a terrorista szervezetek listájáról,

ami lehetővé teszi a két fél számára, hogy jobban összehangolják a regionális biztonsági fenyegetésekre irányuló politikájukat. 

Ezzel párhuzamosan Oroszország várhatóan arra fogja ösztönözni az SCO-t, hogy szorosabban működjön együtt Afganisztánnal, többek között a hírszerzési információk megosztásában és a jövőbeni terrorizmusellenes gyakorlatokban. 

Afganisztán stratégiai elhelyezkedése ugyanakkor megkönnyítheti az orosz kereskedelmet és a Dél-Ázsiába irányuló energiaexportot is. Ahhoz, hogy ez az útvonal életképes legyen, a táliboknak stabilizálniuk kell a belföldi biztonságot, javítaniuk kell a Pakisztánnal való kapcsolatokat, és reménykedhetnek, hogy Pakisztán és India is javítja az egyébként gyakran feszült viszonyukat. 

Az orosz–pakisztáni kapcsolatok az elmúlt években óriási mértékben javultak, és a mögöttünk levő hónapokban jelentős előrelépés történt. Alekszej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes ugyanis szeptember végén kétnapos látogatást tett Pakisztánban, október elején pedig Moszkva adott otthont az első orosz–pakisztáni kereskedelmi és befektetési fórumnak. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2022-ben azt mondta Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnöknek, hogy szeretnék vezetéken keresztül elérni Pakisztánt, ami lehetséges is, tekintettel arra, hogy bizonyos infrastruktúra már ki van építve Oroszországban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban.

Amennyiben az afgán-pakisztáni kapcsolatokkal párhuzamosan az indiai–pakisztáni viszony is javulna, akkor ez a tervezett orosz csővezeték akár Indiáig is elérhet. 

A Reuters jelentése szerint még a Putyin által javasolt vezetékkel kapcsolatos előrelépés nélkül is Oroszország akár regionális olajközponttá is teheti Afganisztánt, ahogyan azt a tálibok elképzelik. A jelentés Nooruddin Azizi afgán ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozatára épült, aki még 2022 augusztusában elmondta, hogy Kabul gazdag ásványkincskészletét szívesen elcserélné olajéra. (Még 2010-ben az Egyesült Államok szerint Afganisztánban közel 1 billió USD értékű kiaknázatlan ásványi anyag található, beleértve a lítiumot is.) 

A kép tehát kezd kibontakozni. Oroszország olajat cserélne Afganisztánból származó ásványokra, az országot pedig ezzel regionális olajközponttá alakítaná, majd segítene közvetíteni az afgán–pakisztáni viták megoldásában, megkönnyítve a Pakisztánba irányuló olajexportját és megteremtve a csővezeték építés politikai alapját. 

Közép-Eurázsiai Folyosó 

Még 2023 augusztusában egyetértési megállapodást írtak alá egy Fehéroroszország, Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán közötti közlekedési folyosó létrehozásáról . 

Alexej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes szeptember végi látogatása során Pakisztán és Oroszország között aláírt egyetértési nyilatkozat utalt erre a folyosóra, amelyet földrajzi elhelyezkedése és intézményi társulása miatt ideiglenesen Közép-Eurázsiai Folyosónak (CEC) vagy SCO-folyosónak is nevezhetünk. 

E jogalapok felgyorsíthatják a Pakisztán–Afganisztán–Üzbegisztán- (PAKAFUZ) vasútvonal megépítésének tervezését. A CEC/SCO-folyosó, amelynek magját a PAKAFUZ-vasútvonal adja, a Pakisztánnal való kapcsolatok javulásától függően akár Indiáig is kiterjedhet. 

Sojgu elsősorban azért látogatott Afganisztánba, hogy megvizsgálja az ISIS-K elleni szorosabb katonai-technikai együttműködést. Ez kulcsfontosságú lenne az oroszoknak. Afganisztánt a Nagyobb Eurázsiai Partnerség szerves részévé kell tenni, hogy megépülhessen a transzregionális közlekedési folyosó a kiegészítő energiainfrastruktúrával, ami potenciálisan arra ösztönözheti Pakisztánt és Indiát, hogy rendezzék a Kasmírral kapcsolatos régóta húzódó vitájukat, amelyben Oroszország közvetíthet – ha kérik. Pakisztán így profitálhat abból, hogy megkönnyíti az orosz, a közép-ázsiai és az afgán kereskedelmet Indiával, míg India csökkentheti a Pakisztánon keresztül folytatott árucsere idejét és költségeit.  

Ha ezek bármelyike vagy egésze megvalósul, akkor ez segíthet Moszkvának elkerülni, hogy túlzottan függővé váljon Kínától azáltal, hogy megerősíti Dél-Ázsia, különösen Pakisztán és India szerepét az egyensúlyteremtésben. 

Ez pedig tulajdonképp elősegítené az újonnan hivatalba lépő Trump-kormányzat egyik kinyilvánított célját is, amely lazítaná az oroszok és a kínaiak között kialakult kapcsolatokat, bár egyes amerikai tisztviselők megpróbálhatják ezt megakadályozni. 

Mindehhez persze meg kell tenni az első lépést, és viszonylagos biztonságot kell teremteni. A terveket akadályozhatja az, ha nem sikerül azonnal győzelmet aratni az ISIS-K felett, vagy ez időben elhúzódna. Az orosz–afgán kapcsolatok javulása azonban megváltoztathatja a térség geopolitikai és geogazdasági egyensúlyát, ha Moszkva terveinek csak egy része is megvalósul. 

Kapcsolódó: