A januárban hivatalba lépő elnök már most jelezte, hogy mélységesen ellenzi a BRICS-országok dedollarizációs ötletelését. Hogy ennek nyomatékot adjon, máris megígérte a 100 százalékos vámokat.  

A frissen megválasztott amerikai elnök nem pazarolja az idejét. Miután már a kampánya alatt a kínai árukra 60, minden máshonnan (tehát az EU-ból is) az Egyesült Államokba érkező termékre 20 százalékos extravámok kivetését ígérte előzetesen, az elmúlt héten azzal borzolta a kedélyeket, hogy 25 százalékos vámmal sújtja a kanadai és a mexikói árukat is, valamint további 10 százalékos büntetőtarifát vet ki Kínára – azzal vádolva az országokat, hogy nem tesznek eleget az illegális migráció megfékezéséért és a kábítószercsempészet visszaszorításáért. Utóbbi eset azért is különösen meghökkentő, mert az Államoknak déli és északi szomszédjával szabadkereskedelmi megállapodása van.  

Most itt az újabb fenyegetés, a célpont ezúttal nem más, mint a világ leghatalmasabb nem Nyugat-vezérelt gazdasági és kereskedelmi tömbje, a BRICS, amelynek legutóbbi csúcstalálkozóját éppen Oroszországban tartották pár héttel ezelőtt, ahol immár központi téma volt a dollártól való függetlenedés és az egymás közötti kereskedelemben egy saját, a jelenlegi álláspont szerint blokkláncalapú fizetési mechanizmus kidolgozása.  

Trump – aki már hivatalba lépése előtt kiérdemli a Mr. Vám becenevet – ebben az esetben sem szaporította a szót. Kijelentette, hogy amennyiben a BRICS-tagállamok nem állnak el attól az ötlettől, hogy saját fizetőeszközt hozzanak létre a dollár ellenében, 100 százalékos vámokat fog kivetni rájuk. „Vége azoknak az időknek, amikor a BRICS-országok megpróbálnak elszakadni a dollártól, mi pedig csak ülünk és nézzük ezt az egészet karba tett kézzel” – fogalmazott. 

Csak semmi ugribugri 

A Brazília, India, Kína, Oroszország és Dél-Afrika bázisára épülő BRICS éppen az elmúlt időszakban kezdett el terjeszkedni, tagjai közé fogadva Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket – csatlakozási tárgyalásokat folytatva Törökországgal, Indonéziával, Algériával, Fehéroroszországgal, Kubával, Bolíviával, Malajziával, Üzbegisztánnal, Kazahsztánnal, Thaifölddel, Vietnámmal, Nigériával és Ugandával. A BRICS+ a világ népességének közel 46 százalékát tömöríti, szemben a G7 8,8 százalékával. A szövetség a globális GDP (vásárlóerő-paritáson igazított) 35 százalékáért felel, így ebben is maga mögé utasította a nyugati tömböt, annak 30 százalékával együtt. 

Ami a dedollarizációs folyamatot illeti, szándék valóban van rá a BRICS berkein belül, kiforrott koncepció azonban még nem létezik. A világ leghatalmasabb valutájától való függetlenedési szándék a tavalyi BRICS-csúcson fogalmazódott meg először annyira markánsan, amitől már Trump is ideges lett. Erre a tűzre öntött olajat Putyin elnök az idei találkozón, amikor a dollár fegyverként való használatával vádolta meg a Nyugatot, azzal érvelve, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott pénzügyi szankciók és annak önkényes értelmezése máris aláásta a valutába vetett globális bizalmat.  

 „Elvárjuk ezektől az országoktól, hogy se új valutát ne hozzanak létre, se más valutát ne használjanak az amerikai dollár helyett. Ha mégis így tesznek, 100 százalékos vámot vetünk ki a termékeikre, ők pedig búcsút inthetnek az amerikai piacnak” – figyelmeztet most Trump, izgalmas meccset ígérve a G7 és a BRICS között. Hogy az új elnök pusztán a fenyegetés erejében bízik, vagy valóban meglépi azt, ami immár egyértelműen a globális kereskedelmi háború nyitólépése lesz, hamarosan kiderül.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Gage Skidmore