Az ausztrál parlament elfogadta a világ legszigorúbb közösségimédia-szabályozását, amely tiltja a 16 év alattiak számára a különböző platformok használatát, a techvállalatokat pedig súlyos bírság fenyegeti a szabályok megszegése esetén. 

Az ausztrál parlament elfogadta a világ legszigorúbb közösségimédia-szabályozását, amely megtiltja a 16 év alattiak platformokhoz való hozzáférését. A törvény értelmében a techvállalatokat akár 50 millió ausztrál dolláros (32,5 millió amerikai dollár, azaz közel 13 milliárd forint) bírság kifizetésére is kötelezhetik, ha nem tartják be az előírásokat. Anthony Albanese miniszterelnök szerint a jogszabályra a fiatalok védelme érdekében van szükség, azonban szakértők szerint a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban számos kérdés megválaszolatlan maradt.  

Az ausztrál kormány bejelentette, hogy a törvény legkorábban 12 hónap múlva lép életbe. A szakértők rámutattak, hogy bár globálisan több kezdeményezés is született már a gyermekek közösségimédia-használatának korlátozására, a 16 éves korhatár a legmagasabb, amit valaha meghatároztak. A törvény különlegessége, hogy nem tesz kivételt a már meglévő felhasználókkal vagy a szülői engedéllyel rendelkezőkkel sem. 

A szenátus 34:19 arányban fogadta el a törvényjavaslatot csütörtök este, majd pénteken a képviselőház is megszavazta.  

Albanese miniszterelnök kijelentette, hogy „azt szeretnék, ha a gyerekeknek normális gyerekkoruk lenne, és a szülők tudnák, hogy a kormány mögöttük áll”. 

Michelle Rowland kommunikációs miniszter közlése szerint a tiltás olyan népszerű platformokat érint majd, mint a Snapchat, a TikTok, a Facebook, az Instagram és az X. A játék- és üzenetküldő platformok mentességet élveznek, ahogy azok az oldalak is, amelyek fiók nélkül is elérhetők – így például a YouTube valószínűleg nem kerül tiltólistára. 

A kormány tájékoztatása szerint életkor-ellenőrző technológiát fognak alkalmazni a korlátozások betartatására, és a következő hónapokban tesztelik a különböző lehetőségeket. A közösségimédia-platformoknak viszont saját maguknak kell majd bevezetniük ezeket az eljárásokat. 

Digitális kutatók azonban arra figyelmeztettek, hogy egyelőre nincs garancia a még nem specifikált – esetlegesen biometrikus vagy személyazonosítási információkon alapuló – technológia működőképességére. A tervezet kritikusai biztosítékokat követelnek az adatvédelem miatt, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozások könnyen megkerülhetők VPN segítségével. 

Amy Friedlander, a tiltás egyik támogatója elmondta:  

„A szülőknek túl sokáig kellett választaniuk aközött, hogy vagy beadják a derekukat és megveszik gyermeküknek a függőséget okozó eszközt, vagy végignézik, ahogy gyermekük elszigetelődik és kirekesztettnek érzi magát.” 

A törvényjavaslat rövid egyeztetési időszakában a Google és a Snap bírálta, hogy a jogszabály nem tartalmaz elég részletet. A Meta szerint a törvény „hatástalan” lesz, és nem éri el a kitűzött célját. A TikTok a beadványában kifejtette, hogy a kormány közösségimédia-platformra vonatkozó definíciója olyan „tág és homályos”, hogy „szinte minden online szolgáltatás beleeshet”. Az X megkérdőjelezte a törvény „jogszerűségét”, mondván, hogy esetleg nem összeegyeztethető a nemzetközi szabályozásokkal és az emberi jogi egyezményekkel. 

A szakértők szerint az ausztrál szabályozást nagy érdeklődéssel figyelik a világ vezetői. Norvégia már jelezte, hogy követni kívánja Ausztrália példáját, és a brit technológiai miniszter is felvetette egy hasonló tiltás lehetőségét, bár később hozzátette, hogy „egyelőre nem” tervezik bevezetni. 

A francia tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor tavaly életbe léptették a 15 év alattiak közösségimédia-hozzáférésének szülői engedélyhez kötését, a felhasználók közel fele VPN segítségével megkerülte a tiltást. Az Egyesült Államokban, Utah államban egy hasonló törvényt alkotmányellenesnek találtak, és hatályon kívül is helyeztek. 

Kapcsolódó: