Oroszország jemeni férfiakat toboroz az ukrán frontra, ami Moszkva és a Teherán által támogatott húszik közötti kapcsolatok erősödését mutatja. A lépés rávilágít a Kreml külföldi katonai erőforrásokra való támaszkodására és a közel-keleti szövetségek kiépítésére az USA-val való szembenállás érdekében. A konfliktus nemzetközi dimenziói ezzel tovább mélyülnek.
A Financial Times cikke szerint az orosz fegyveres erők több száz jemeni férfit toboroztak az ukrán frontra, ami rávilágít a Moszkva és a húszi lázadócsoport közötti erősödő kapcsolatokra. Az Oroszországba utazó jemeni újoncoknak magas fizetésű állást és akár orosz állampolgárságot is ígértek. Amikor egy húszikhoz kötődő cég segítségével megérkeztek, erőszakkal bevonták őket az orosz hadseregbe, és az ukrajnai frontvonalra küldték őket.
A jemeni zsoldosok szedett-vedett csoportjának – többnyire nem önkéntes – megjelenése Ukrajnában jól mutatja, hogy a konfliktus egyre inkább külföldről vonzza be a katonákat, miközben az áldozatok száma növekszik, a Kreml pedig igyekszik elkerülni a teljes mozgósítást. Ezek között vannak nepáli és indiai zsoldosok és mintegy 12 ezer észak-koreai reguláris katona, akik azért érkeztek, hogy Kurszk tartományban vegyenek részt a harcokban.
A jemeni toborzási törekvések azt is aláhúzzák, hogy a nyugattal való konfrontációtól vezérelve Oroszország egyre közelebb kerül Iránhoz és a vele szövetséges közel-keleti militáns csoportokhoz. A húszik ugyanis egy Teherán által támogatott militáns csoport, akik – többek között – a tavalyi gázai háború kezdete után a Vörös-tengeren áthaladó hajózást szabotálják, megtörve ezzel a globális ellátási láncokat.
Amerikai diplomaták szerint a Kreml és a húszik közötti szövetség, amely az ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen volt, azt jelzi, hogy Oroszország milyen messzire hajlandó elmenni, hogy a konfliktust új színterekre, köztük a Közel-Keletre is kiterjessze. Tim Lenderking, az Egyesült Államok jemeni különmegbízottja megerősítette, hogy Oroszország aktívan keresi a kapcsolatot a húszikkal és fegyverátadásokról tárgyal.
Tudjuk, hogy Szanaában [Jemen fővárosában] orosz személyzet segíti a párbeszéd elmélyítését. A fegyverek fajtái, amelyekről szó van, nagyon riasztóak, és lehetővé tennék a húszik számára, hogy pontosabban célba vegyék a hajókat a Vörös-tengeren és esetleg azon túl is.”
Maged Almadhaji, a Jemenre összpontosító Szanaai Stratégiai Tanulmányok Központjának vezetője szerint Oroszország is érdeklődik „minden olyan csoport iránt a Vörös-tengeren vagy a Közel-Keleten, amely ellenséges az Egyesült Államokkal szemben”. Szerinte a zsoldosokat a húszik szervezik az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok kiépítésére. Farea al Muslimi, a Chatham House öböl menti régió szakértője szerint a jemeni zsoldosok közül kevesen rendelkeznek képzettséggel, és sokan nem is akarnak ott lenni. „Oroszországnak egy dologra van szüksége, katonákra, és egyértelmű, hogy a húszik toboroznak [nekik]”, és ezt Moszkva felé irányuló közeledésnek minősítette.
Jemen elég könnyű hely a toborzásra. Ez egy nagyon szegény ország.”
A Financial Times által látott, a jemeniek által aláírt szerződésekben szerepel egy Abdulwali Abdo Hasszán al-Dzsabri, egy prominens húszi politikus által alapított cég. Az ománi Szalalában bejegyzett (az alapítóval azonos nevű) Al-Dzsabri cég dokumentumai szerint utazásszervező, valamint orvosi felszerelések és gyógyszerek kiskereskedelmi beszállítója. Úgy tűnik, hogy a jemeni katonák toborzása már júliusban megkezdődött. Az egyik szerződés július 3-i, és a szerződéses katonák kiválasztására szolgáló, Nyizsnyij Novgorod városában található központ vezetője írta alá. Egy Nabil nevű újonc, aki sms-t váltott a Financial Times-szal, elmesélte, hogy ő is tagja volt annak a mintegy 200 jemeni katonának, akiket szeptemberben Moszkvába érkezésük után soroztak be az orosz hadseregbe. Míg néhányan tapasztalt harcosok voltak, sokan nem rendelkeztek katonai kiképzéssel.
Elmondása szerint becsapták őket, hogy Oroszországba utazzanak, és olyan besorozási szerződéseket írtak alá, amelyeket nem tudtak elolvasni.
Nabil – aki kérte, hogy valódi nevét ne használják – elmondta, hogy jövedelmező munkalehetőségek ígéretével csábították el, például „biztonsági” és „mérnöki” területeken, remélve, hogy így eleget kereshet tanulmányai befejezéséhez. Néhány héttel később négy másik, nemrég érkezett jemeni lakossal együtt egy ukrajnai erdőben rejtőzött, orosz jelvényekkel ellátott katonai egyenruhába öltözve, arcukat sálakkal eltakarva. „Bombáznak minket. Aknák, drónok, bunkereket ásunk”.
Egy pár nappal később küldött másik üzenetben az állt, hogy nincs téli ruhájuk. Nabil nagybátyja, aki az Egyesült Királyságban él, azt mondta a múlt héten, hogy unokaöccse nemrég megsérült és kórházban van, de további részleteket nem tudott megosztani.
Abdullah, egy másik jemeni, szintén álnéven mesélte el, hogy 10 000 dolláros bónuszt és havi 2000 dollárt ígértek neki, valamint egy esetleges orosz állampolgárságot, hogy Oroszországban dolgozzon drónokat gyártva.
Szeptember 18-án Moszkvába érkezve Abdullah elmondta, hogy csoportját erőszakkal vitték a repülőtérről egy Moszkvától öt órányira fekvő létesítménybe, ahol egy egyszerű arabul beszélő férfi pisztollyal lőtt a fejük fölött, amikor nem voltak hajlandók aláírni az orosz nyelvű felvételi szerződést. Ezután Ukrajnába tartó buszokra ültették őket, kezdetleges katonai kiképzést kaptak, és egy Rosztov melletti katonai bázisra küldték őket, közel az ukrán határhoz. Abdullah szerint közülük sokan meghaltak Ukrajnában, akiket így „emberkereskedő csalók” hoztak a háborúba.
Amerikai diplomaták szerint Moszkva számos segítséget nyújt a húsziknak, többek között adatokat közvetít egyes rakétakilövésekhez, és fegyvereladásokról is tárgyalt, többek között fejlett hajóelhárító rakétákról, bár állítólag nincs bizonyíték arra, hogy fegyvereladásra került volna sor.
Láttunk olyan jelentéseket, amelyek szerint [hajó elleni rakétákról] és más olyan fegyverekről folynak tárgyalások, amelyek kiegészítenék azt, amire a húszik már képesek” – mondta Lenderking.
Kapcsolódó:
Borítókép: Flickr