Irán már régóta szembeszegül a nukleáris programját korlátozó nemzetközi követelésekkel. Most viszont az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének jelentése szerint még tovább növelte a fegyverminőséghez közeli szintre dúsított uránkészletét. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentése szerint október 26-án Irán 182,3 kilogramm 60 százalékra dúsított uránnal rendelkezett, ami 17,6 kilogrammal több a legutóbbi, augusztusi adatok óta.

Ez azért figyelemre méltó, mert a 60 százalékos tisztaságú urán csak egy rövid technikai lépésre van a 90 százalékos fegyverminőségtől.

A NAÜ negyedéves jelentésében azt is becsülte, hogy október 26-án Irán dúsított uránkészlete összességében 6604,4 kilogrammra rúg, ami 852,6 kilogrammal lett több augusztus óta. Az ügynökség meghatározása szerint körülbelül 42 kilogramm 60 százalékos tisztaságúra dúsított urán az a mennyiség, amelynél elméletileg lehetséges egy atomfegyver előállítása, ha az anyagot tovább dúsítják 90 százalékra. 

A beszámoló kritikus pillanatban látott napvilágot: Izrael és Irán az elmúlt hónapokban rakétákkal támadta egymást, miután több mint egy éve háború dúl a Gázai övezetben, amelyet az Irán által támogatott Hamász indított, emellett – igaz, elfogadtak egy 60 napos tűzszünetet – Izrael offenzívát indított Libanonban a szintén Irán-támogatott Hezbollah ellen. A helyzetet bonyolítja, hogy Donald Trump újraválasztása kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a következő republikánus adminisztráció és Irán együttműködhet-e és hogyan – bár erre igen kis esély mutatkozik. 

Trump első hivatali idejét különösen zavaros időszak jellemezte, amikor a Teheránnal szembeni „maximális nyomásgyakorlás” politikáját folytatta. Egyoldalúan kivonta Amerikát a világhatalmakkal kötött iráni atomalkuból, ami a gazdaságot megbénító szankciókhoz vezetett, és elrendelte az ország legfőbb tábornokának, Kászem Szolejmáninak a megölését. 

Előzmények: bukott megállapodás 

Korábban Irán a NAÜ vezetőjének, Rafael Mariano Grossinak a teheráni látogatása során nemrég felajánlotta, hogy nem bővíti 60 százalékra a 235-ös izotópú dúsított uránkészletét, és a találkozó során belevették azokat a technikai ellenőrzési intézkedéseket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ügynökség a leállás megvalósulást megerősíthesse. 

A jelentés szerint egy nappal Grossi iráni távozása után, november 16-án a NAÜ ellenőrei igazolták is, hogy a Fordowban és Natanzban található földalatti nukleáris létesítményekben „Irán megkezdte az előkészítő intézkedések végrehajtását, amelyek célja a nevezett uránkészlet növelésének megállítása”. 

Azonban időközben a nyugati országok és Teherán közti kiújuló feszültségek miatt ebből nem lett semmi. 

Egy nyugati diplomata megerősítette az AP-nek, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország az Egyesült Államok támogatásával a NAÜ kormányzótanácsának ülésén olyan határozatot terjesztett elő, amely elmarasztalja Iránt az együttműködés hiánya miatt, ami potenciális konfrontációhoz vezet Iránnal még Trump Fehér Házba való visszatérése előtt. 

A NAÜ kormányzótanácsának ülése előtt továbbra is szoros együttműködésben állunk E3-as partnereinkkel (Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság). Határozottan támogatjuk az Irán felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseket

– mondta az újságíróknak Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden Washingtonban . „Az iráni rezsim továbbra is egyre nagyobb készletet halmoz fel a magasan dúsított uránból, amelynek nincs hiteles polgári célja, és továbbra sem működik együtt teljes mértékben a NAÜ-vel” – tette hozzá. 

Forrás: Wikimedia Commons

Kevés előrelépés a kapcsolatok javításában 

A NAÜ arról is beszámolt, hogy Irán eddig nem tett konkrét lépéseket az együttműködés javítása érdekében, annak ellenére, hogy Grossi – aki megbeszéléseket folytatott Mohammad Eslamival, az Iráni Atomenergia-szervezet vezetőjével, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel és Maszúd Peszkian iráni reformpárti elnökkel – kérte ezt. 

A jelentés ugyanakkor azt is közölte, hogy Grossi november 14-i iráni látogatása során „Irán beleegyezett abba is, hogy fontolóra veszi további négy tapasztalt ellenőr kijelölésének elfogadását”. 

Irán 2023 szeptemberében kizárta a bécsi székhelyű NAÜ néhány tapasztalt ellenőrét. A jelentés szerint eddig nem történt előrelépés több, 2022 júniusában eltávolított megfigyelőberendezés, köztük kamerák újbóli felszerelése terén sem. Azóta az egyetlen rögzített adat a NAÜ kameráiból származik, amelyeket 2023 májusában telepítettek egy iszfaháni centrifugaműhelybe, bár Irán a NAÜ számára nem biztosított hozzáférést ezekhez az adatokhoz, és az ellenőrök nem tudták karbantartani a kamerákat. A múlt héten Eslami arra figyelmeztetett, hogy  

Irán megtorlásra készülhet, ha a NAÜ igazgatótanácsának közelgő ülésén a tevékenységét elítélik.  

Grossi pedig el is ismerte, hogy egyes nemzetek fontolgatják az Irán elleni fellépést. Az egész ügy háttere az, hogy annak érdekében, hogy Irán ne tudjon atomfegyvert kifejleszteni, a világhatalmak 2015-ben megállapodást kötöttek Teheránnal, amelynek értelmében a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe az ország beleegyezett, hogy az urándúsítást az csupán az atomenergiához szükséges szintre korlátozza.

Az ENSZ ellenőreit bízták meg a program ellenőrzésével. Az eredeti, 2015-ös atomalku értelmében Irán csak 3,67 százalékos tisztaságú urániumot dúsíthat, 300 kilogrammnyi uránkészletet tarthat fenn, és csak nagyon egyszerű IR-1 centrifugákat, azaz urángáz dúsítási céllal nagy sebességgel pörgető gépeket használhat. Egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok – még Trump alatt – kilépett a megállapodásból, Teherán fokozatosan elkezdte feloldani az egyezmény által megszabott összes korlátot, és hozzálátott az akár 60 százalékos tisztaságúvá dúsításhoz, amit tehát a jelentés szerint el is ért.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons