Betiltotta a kritikus nyersanyagok – például a gallium, a germánium és az antimon – USA-ba irányuló exportját Kína december 3-án, egy nappal azt követően, hogy Washington ismét lecsapott a kínai chipszektorra. Ezek az anyagok széleskörűen felhasználhatók katonai célokra, korlátozásuk pedig fokozza a kereskedelmi háborút . 

A korlátozások megerősítik a kritikus ásványi anyagok exportjára vonatkozó, már meglévő rendelkezéseket, amelyeket Peking tavaly kezdett el bevezetni – de csak az amerikai piacra vonatkoznak. A kínai kereskedelmi minisztérium katonai-polgári kettős felhasználású termékekről szóló irányelve alapján nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozik. Az azonnali hatállyal életbe lépő intézkedések az Egyesült Államokba szállított grafit termékek végfelhasználásának szigorúbb felülvizsgálatát is előírják.  

Elvileg a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok USA-ba történő importja nem engedélyezett”  

– közölte a minisztérium. 

Fontos nyersanyagok kerültek korlátozásra 

A gallium és a germánium a félvezetők esetében használatos nyersanyagok, utóbbit az infravörös technológiákban, az üvegszálás kábelek és a napelemek gyártása során is felhasználják. Az antimon a lőszer- és fegyvergyártásban fontos, míg a grafit az elektromos járművek energiatárolóinak legnagyobb mértékű összetevője. A kínai intézkedések aggodalomra adhatnak okot azzal kapcsolatban, hogy Peking legközelebb más kritikus nyersanyagokat, akár a nikkel vagy a kobalt exportjának korlátozását is bevezetheti. 

„Kína már egy ideje mutatta annak jeleit, hogy meg szeretné tenni ezeket a lépéseket. Mikor tanulja meg a leckét az USA?”– vélekedett Todd Malan, a minnesotai Talon Metals vezetője. Azé a vállalaté, amely az Egyesült Államok egyetlen nikkelbányáját fogja felépíteni 2028-ra. Emellett Michiganban is kutatnak fémek után. 

A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Washington mérlegelte az új szigorításokat, és meg fogja tenni a „szükséges lépéseket”. További részleteket azonban nem osztott meg.  

Ezek az új korlátozások csak kiemelik annak a fontosságát, hogy gyorsítsuk fel erőfeszítéseinket más országokkal a kritikus ellátási láncok Kínától való függetlenítése, kockázatmentesítése és diverzifikációja érdekében”  

– mondta a szóvivő. 

A kínai vámadatok alapján idén októberig nem szállítottak megmunkált vagy megmunkálatlan germániumot és galliumot az Egyesült Államokba, holott egy évvel korábban az USA volt az ásványok negyedik, illetve ötödik legnagyobb piaca. Ezzel párhuzamosan Kína antimontermék-szállításai októberben összesen 97 százalékkal múlták alul a szeptemberi számokat, miután Peking exportkorlátozásai életbe léptek. Kína tavaly a globális antimonbányászat 48 százalékáért felelt. Ez a nyersanyag a lőszerek, az infravörös rakéták, a nukleáris fegyverek, az éjjellátó szemüvegek, továbbá az akkumulátorok és a napelemalkatrészek gyártásában fontos. 

Idén Kína a finomított germánium 59,2, a finomított galliumnak pedig 98,8 százalékáért felelt világszinten – írta a Project Blue.  

A [mostani] lépés jelentősen fokozza az ellátási láncokra nehezedő feszültségeket, amelyek esetében a nyersanyag-hozzáférés nyugaton már így is szűkös”  

– mondta Jack Bedder, a Project Blue társalapítója. 

Az amerikai vállalatok a függetlenítést hangsúlyozzák 

Rotterdamban az antimon-trioxid ára az Argus adatai szerint az év eleje óta 228 százalékkal, tonnánként 39 000 dollárra emelkedett november 28-án. „Mindenki felássa majd az udvart, hogy antimont találjon. Sok ország megpróbál antimonlelőhelyet keresni” – mondta egy neve elhallgatását kérő európai fémkereskedő. 

A Perpetua Resources – egy államilag támogatott idahoi antimonbánya üzemeltetője – szerint Kína „fegyverként használja” a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést az amerikai katonai és technológiai cégek ellen. A vállalat vezérigazgatója, John Cherry szerint „Komolyan kell vennünk az amerikai ásványforrásokat. Itt az idő, hogy véget vessünk a Kínától való függőségünknek, és biztonságossá tegyük a jövőnket”. 

A Monatanában működő United States Antimony antimonfinomító úgy véli, Kína lépése növelni fogja a fém árát, és ezáltal a kohó ellátását is, bár a vállalat elismerte, hogy a bányák kiépítése még időbe telik. 

„Nem meglepő, hogy Kína az amerikai hatóságok által bevezetett – jelenlegi és küszöbön álló – növekvő korlátozásokra az ilyen stratégiai ásványi anyagok szállítására vonatkozó korlátozásokkal reagált. […] Ez egy olyan kereskedelmi háború, amelynek nincsenek győztesei” – mondta Peter Arkell, a kínai globális bányászati szövetség elnöke. 

Ettől függetlenül több kínai ipari csoport kedden felszólította tagjait, hogy vásároljanak hazai gyártású félvezetőket, az egyik szerint az amerikai chipek már nem biztonságosak és megbízhatók. 

Kontextus: 

Az Egyesült Államok december 2-án három éven belül a harmadik csapást mérte a kínai félvezetőiparra. 140 vállalat, köztük a chipalkatrészeket gyártó Natura Technology Group exportja került korlátozásra. Az intézkedések egyik célja a fejlett memóriachipek és chipgyártáshoz szükséges eszközök Kínába történő szállításának korlátozása. 

Az intézkedéscsomag tartalmazza még: 

– a nagy sávszélességű memóriachipek Kínába irányuló szállításainak korlátozását; ezek a mesterséges intelligenciát (MI) használó alkalmazások esetében fontosak;  

– új korlátozásokat 24 különféle chipgyártó eszközre és három szoftverre; 

– új exportkorlátozások bevezetését többek között a Szingapúrban és Malajziában gyártott chipgyártó berendezésekre. 

A döntés a Peking és Washington közötti kereskedelmi feszültségek további fokozódását jelenti. A Joe Biden adminisztrációja által bevezetett igen kemény korlátozásokat a 2025. január 25-ei beiktatására váró Donald Trump várhatóan megtartja majd.  

Trump első ciklusát szintén jellemezte a Kínával folytatott elkeseredett kereskedelmi háború. Az újból megválasztott elnök jelezte, hogy 10 százalékos vámokat fog bevezetni a kínai árukra, és az elnökválasztási kampánya során 60 százalékos illetékkel fenyegette a kínai importot

(Források: Reuters; Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime