Dél-Korea elnöke, Jun Szogjul 40 év után először hadiállapotot hirdetett, amit az ellenzék és saját pártja nyomására órákon belül visszavont, politikai válságot és saját pozíciójának megingását okozva. Az ellenzéki Demokrata Párt Jun lemondását követeli, míg a piacok instabilitása miatt a kormány jelentős pénzügyi beavatkozást ígért a helyzet kezelésére.
Mindenkit meglepett, amikor tegnap Jun Szogjul, Dél-Korea regnáló elnöke 40 év után először hadiállapotot hirdetett az országban. Ezzel lényegében megágyazott saját bukásának, hiszen órákkal a bejelentés után az ellenzéki többségű parlament (egyébként az elnök pártjával egyetemben) megszavazta annak felfüggesztését. Ennek hatására Jun vissza is vonta a statáriumot.
Az ellenzéki Demokrata Párt nem véletlen szólította fel az elnököt a lemondásra, mondván, hogy ha nem teszi meg, felelősségre vonják hazaárulás vádjával, de még az elnök pártja, a konzervatív Néphatalom is elhatárolódott a döntéstől.
Az ügy előzménye, hogy a megosztott törvényhozás nem tudta elfogadni a költségvetést és egyes ügyészek felelősségrevonását is kilátásba helyezték, ám ez önmagában még nem adott kellő indokot a statárium bevezetésére.
Ami a politikai következményeket illeti, nehéz elképzelni, hogy az elnök ezt meg tudja úszni, főleg, ha bizalmatlansági indítvány következik egy olyan törvényhozásban, amit nem az elnök pártja dominál, ráadásul érdemes hangsúlyozni, hogy még az is elhatárolódott a döntéstől. Ezt az elnök munkatársai is érzékelték, mert az incidens óta többen távoztak a hivatalukból, maga Jun azonban egyelőre nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Az elnök lépése a politikai logika teljes hiányára utal: 40 év után és zéró politikai támogatás nélkül meghozni egy ilyen határozatot, majd azt órákon belül visszavonni a szó szoros értelmében politikai öngyilkosság, főként egy olyan államban, ahol fokozott a készültség az Észak-Koreával szembeni feszült viszony miatt. Az elnöki rezidencia előtt azóta is folyamatosak az elnök távozását követelő tiltakozások. Ezek a demonstrációk vélhetően az elkövetkező napokban is folytatódni fognak. Szöul legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok is csupán annyit tudott reagálni az eseményekre, hogy továbbra is elvárják, hogy Dél-Korea békés úton rendezze belső kríziseit.
Ami a gazdasági hatásokat illeti: a piacokat is meglepte a dél-koreai elnök váratlan lépése, így a hazai piacon jelentős volatilitás volt megfigyelhető.
Nem véletlen, hogy közvetlenül a piacnyitás előtt Kim Byung-hwan gazdasági és pénzügyminiszter-helyettes be is jelentette, hogy készen állnak akár 10 milliárd won bevetésére is a tőzsde stabilizálása érdekében.
A vezető hazai vállalatok részvényei ennek ellenére jelentős veszteségeket könyvelhettek el. A Samsung Electronics papírjai például közel 1 százalékot estek, de az LG Energy Solution és a Hyundai Motor részvényei ennél nagyobb, mintegy 2 százalékos esést produkáltak. Ilyen és ennél súlyosabb adatok mellett érthető a bejelentés, hogy korlátlan likviditást is alkalmazhatnak azért, hogy a piacokat megnyugtassák.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons