A bitcoin árfolyama nem csupán gazdasági alapelvek szerint mozog, hanem a kereslet-kínálat dinamikája, valamint a piacon zajló spekulációk eredményeként. Mivel a kriptovaluta nem kötődik hagyományos pénzügyi alapokhoz, az árfolyamot főként a befektetők jövőbeni várakozásai, az intézményi belépések és a politikai fejlemények befolyásolják, így a piacon tapasztalható emelkedés nem nyugszik fundamentális alapokon.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A bitcoin viselkedése jelentősen eltér más pénzügyi eszközöktől, mivel nem hasonlítható közvetlenül a hagyományos pénzügyi termékekhez. Ennek következtében a bitcoin árfolyamát olyan tényezők befolyásolják, amelyek nem mindig feleltethetők meg a szokásos közgazdasági racionalitásnak.
Semmihez sem köthető az értéke, az ármozgása!
A bitcoin árfolyama nincs kötve semmilyen hagyományos alaphoz, és azt teljes mértékben a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg, miközben utóbbi alapvetően kvázi-fix. Az árfolyamot elsődlegesen a piacon zajló spekulációk és várakozások formálják. Ha például a befektetők úgy vélik, hogy a bitcoin iránti kereslet növekedni fog – például új intézményi szereplők léphetnek a piacra, vagy a kriptovaluták egyre inkább központi szerepet kapnak az USA szövetségi politikájában –, az az árfolyam emelkedését is elindíthatja.
Ezt a dinamikát a piacok is tükrözik, különösen azok az előrejelzések, amelyek a kriptovaluták intézményesülését várják, mint például a második Trump-kormányzat kampányígéretei alapján.
A befektetők igyekeznek ezt a várakozást megragadni és minél hamarabb belépni a piacra. Ugyanakkor a legnagyobb kockázatot is éppen ez a spekuláció rejti magában:
ha váratlan negatív hírek érkeznek, az ugyanígy gyors és jelentős árfolyamcsökkenéshez vezethet, amely komoly veszteséget okozhat a későn, a vételi oldalra belépő vagy túl magabiztosan spekuláló befektetők számára.
Meddig drágulhat még a bitcoin?
A kriptovaluták sajátos jellege miatt nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy hol van a mostani áremelkedés határa, mivel azt nem fundamentális tényezők hajtják, hanem tisztán spekulatív tőke, amely a potenciális hozamra épít. Az olyan szintű mérföldkövek, mint a 100 ezer dolláros árfolyam, elsősorban a média és a kisbefektetők számára bírnak hírértékkel. Az intézményi befektetők és a szakmai szereplők számára azonban nem az árfolyam szintje, hanem a hozamok és a kockázatok a döntő tényezők, amelyek mentén meghozzák befektetési döntéseiket. Számítani lehet rá, hogy az árfolyam egy ponton olyan mértékű korrekcióval szembesül, amely akár több tízezer dolláros esést is eredményezhet. Ezt a jelenséget a befektetők fogják elindítani, egyesek profitrealizálással kiszállnak majd a piacról, értékesítik befektetésüket, amely az árfolyam esését fogja eredményezni, újabb és újabb befektetőket sarkallva az eladásra, míg mások, akik nem látták előre a fordulatot, jelentős veszteséget szenvedhetnek el.
Kapcsolódó: