Joachim Nagel szerint az alkotmányos adósságlimit alapjaiban jó dolog, most azonban nincs más lehetőség, mint parlamenti kétharmaddal módosítani rajta. A gazdaság padlón, a Trump-féle beígért vámok csak súlyosbítani fogják a helyzetet, hitelfelvétel nélkül tehát még évekig tartó stagnálás várható.  

Joachim Nagel, a német jegybank elnöke ritka szókimondással gyakorlatilag felszólította a német politikai elitet, hogy a gazdaság megmentése érdekében lazítson az alkotmányos adósságfék szigorú szabályain. 

A figyelmeztetés a februári előre hozott választások előtt érkezett a Bundesbank főnökétől. Mint ismert, a jelzőlámpa-koalíciót alkotó szociáldemokrata–szabaddemokrata–zöld hármas éppen az adósságfék körül kirobbant vitába bukott bele, miközben hárman háromfelé ötleteltek azon, hogyan lehetne kihúzni a gödörből a lelassult, lassan járásképtelen német gazdaságot. A korábbi pénzügyminiszter, Lindner hallani sem akart arról, hogy a kormány babrálni kezdje az adósságféket, miközben a Zöldek (és részben a Scholz-féle szociáldemokraták) szerint ez lett volna az egyetlen lehetőség a befektetések ösztönzése és az energiaátmenet finanszírozása érdekében. A veszekedésnek végül a kormánykoalíció felrobbanása vetett véget. 

Az alkotmányba rögzített passzus kimondja, hogy adott időszakban Németország hitelfelvételi költségei nem haladhatják meg a GDP 0,35 százalékát, vagyis a mindenkori kormánynak belső forrásokból kell megoldania a problémákat, hogy a külső finanszírozás szerepe és kockázata minimálisra csökkenjen. Az új kancellár feltehetően a kereszténydemokrata CDU jelöltje, Friedrich Merz lesz, aki jól hallhatóan kommunikálja, hogy igyekszik majd megszerezni a parlamenti kétharmados többséget az alkotmánymódosításhoz, azzal a feltétellel, hogy az így felvett kölcsönöket csak befektetési célokra használják, fogyasztásnövelő és szociális kiadásokra nem. A hitelpiacok tárt karokkal várják mindennek a gyakorlati megvalósítást, ám az új kancellár legnehezebb dolga nem az alkotmány módosítása, hanem az ahhoz vezető út kitaposása lesz. 

Veszélyek kora 

A világ közgazdászai közben már kórusban kiabálnak a német vezetésnek, hogy amennyiben nem kerül sor az adósságfék reformjára, az a német versenyképesség pusztulását fogja eredményezni, ami aztán egész Európát is magával rántja a gödörbe. A kórushoz most egy erős hang csatlakozott: Joachim Nagel nem először nyitja ki a száját az adósságfék véleményezése kapcsán, de ennél nyíltabban még soha nem beszélt.  

A Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott: a strukturális veszélyek elhárítására (példaként a katasztrofális állapotban lévő infrastruktúrát és a finanszírozáshiány fenyegette védelmi képességeket említette)

rendkívül okos megközelítés lenne egy nagyobb fiskális mozgástér kialakítása, ami a gyakorlatban az adósságfék drasztikus reformját jelenti.

Arra is utalt, hogy Merz feltétele, amely szerint a reform következtében felvehető hitelösszegeket valóban csak beruházási céllal lehessen felhasználni, nagyon is érthetők.  

Németország gazdasági stagnálása gyakorlatilag 2021 óta tart, az ipar hanyatlása pedig már a versenyképességet is erősen roncsolja. A Bundesbank elnöke szerint 2025 minden valószínűség szerint „újabb gyenge év lesz” a német gazdaság számára, ha minden jól megy, talán 0,4 százalékos növekedéssel. A „ha” szócska nem véletlenül hangzott el. A helyzetet ugyanis súlyosbítja a Donald Trump által beígért 20 százalékos vámok esetleges megvalósulása, ami újabb csapást jelentene az Egyesült Államok egyik legfontosabb exportőrére nézve. Ha az új amerikai elnök ragaszkodik a vámokhoz, a gazdasági növekedés sokkal gyengébb lesz, mint a Nagel által prognosztizált 0,4 százalék, a stagnálás pedig akár több évig is elhúzódhat – hacsak nem nyitják meg a csapokat az adósságfék reformjával.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Dreamstime