Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

A KSH a szokásoknak megfelelően az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat ágazati bontásban, csak azt, hogy az alágak többségében bővült a termelés, miközben a járművek és a villamos berendezések gyártásában visszaesés következett be. Ezeken az elsősorban exportorientált területeken tehát továbbra is érződik a külső kereslet gyengélkedésének hatása. Az ipar teljesítményét a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fékezi.

A német ipar még lábadozik  

Habár a tegnap publikált német ipari rendelésállományi adatok már kismértékben kedvezőbb képet festettek a legfontosabb külpiacunk helyzetét illetően, a ma reggeli a termelési adatok ismét kellemetlen meglepetést okoztak: a várt 1 százalékos bővülés helyett havi bázison 1 százalékkal esett vissza a német ipar termelése. Ebben elsősorban az energiaágazat jelentős, 8,9 százalékos havi zsugorodása játszotta a szerepet, de a többi terület, közte az autóipar is gyenge teljesítményt nyújtott. Emellett termelési oldalon a trend változatlanul csökkenő pályán halad, ami tovább erősíti a gyenge kilátásokat és a bizonytalanságot. 

Az októberi ipari termelési adat ismételten óvatos bizakodásra adhatna okot a negyedik negyedéves növekedést illetően, ugyanakkor egyhavi adatból továbbra sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Továbbra is kérdéses, hogy csak egyszeri megugrás következett-e be, vagy a felmérések, valamint a külpiaci hírek is változatlanul kedvezőtlen képet festenek. Az ipari termelés felfutására szükség lenne a gazdasági növekedés dinamizálásához, ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a külső kereslet rendeződése.   

Az ipar teljesítményét a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fékezi  

Az ipari termelés októberre vonatkozó becsléseit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is kommentálta. Közleményükben kifejtik, hogy Európa több országában kettős válság alakult ki, amely a gazdaságot és a politikát egyaránt érinti. Ezt jól példázza Franciaország és Németország, azaz az unió két legjelentősebb gazdaságának állapota. Az európai autóipart súlyos problémák nyomasztják. Legfontosabb külpiacunknál, Németországban a kereslet hiánya miatt jelentős kihasználatlansággal küzdenek a gyárak. Európa egyik legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen ezért leépítést tervez, ezzel párhuzamosan pedig a francia Stellantis értékesítései is 25 százalékkal estek vissza novemberben. Ez a hektikus nemzetközi helyzet, továbbá a szomszédunkban zajló háború káros hatásai óhatatlanul begyűrűznek, és visszafogják az exportvezérelt magyar gazdaság és ipar teljesítményét.  

A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek az alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a húzza és megerősítse a gazdasági bővülés ütemét, továbbá segítse az ipari termelés helyreállását, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba.  

A hazai növekedést szolgáló akcióterv három kulcsterületre fókuszál: a megfizethető lakhatás, a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítása, valamint a kis- és középvállalkozások segítése, fejlesztése. A kkv-szektor termelékenységének javulását a Demján Sándor Program támogatja, amely 1400 milliárd forintnyi forrást biztosít, ezen belül pedig a kormány kedvezményes hitelekkel és egy 100 milliárd forintos tőkeprogrammal is ösztönzi a vállalkozásokat. Az akcióterv intézkedései érdemben járulnak hozzá a fogyasztás további bővüléséhez és a hazai ipar teljesítményének megerősödéséhez.

A hazai ipar teljesítményét érdemben fogják javítani azok a jelentős gigaberuházások is, amelyek folyamatosan kapcsolódnak be a nemzetgazdaság termelésébe, mint a CATL, a BYD, a BMW, a Semcorp vagy az EcoPro. 

Fotó: Pexels