A Financial Times egyik írása arra az anomáliára hívja fel a figyelmet, hogy míg az Egyesült Államok hegemón szerepe, puha ereje csökkenőben van, a befektetők szemében az ország gazdasága a világ többi részéhez képest soha nem volt ennyire túlértékelt.
A legtöbb megfigyelő számára idejétmúltnak tűnik az az elképzelés, miszerint Amerika egy kivételes nemzet, amely felülmúlja a riválisait, és ezért arra hivatott, hogy a világ élére álljon. Politikai, diplomáciai és katonai körökben már egy diszfunkcionális szuperhatalomról beszélnek, amely külföldön elszigetelődik, otthon pedig polarizálódik.
A befektetői világban azonban az „amerikai kivételesség” kifejezés sokkal jobban cseng, mint valaha.
Hisznek az Egyesült Államok pénzügyi piacainak erejében, abban, hogy azok folyamatosan felülmúlják majd az összes többi gazdaságot. A globális befektetők még soha nem kötöttek le ennyi tőkét egyetlen országban. Az amerikai tőzsde most szárnyal az összes többihez képest.
Ennek eredményeként az USA a vezető globális részvényindex közel 70 százalékát adja, szemben az 1980-as évek 30 százalékával. A dollár pedig egyes mérések szerint magasabb értéken forog, mint bármikor azóta, hogy a fejlett világ 50 évvel ezelőtt felhagyott a rögzített árfolyamokkal.
Általános egyetértés van abban, hogy az USA és a világ közötti szakadékot az amerikai csúcsvállalatok jövedelmi ereje, globális elérhetősége és a technológiai innovációban betöltött vezető szerepe indokolja. Ezek az erősségek mind valósak, a buborék, legalábbis az egyik definíció szerint azonban az, hogy az „amerikai kivételesség” iránti tisztelet a piacokon túl messzire ment.
Amerika részesedése a globális tőzsdéken jóval nagyobb, mint a világgazdaságban való 27 százalékos aránya.
Donald Trump közelgő visszatérése a Fehér Házba tovább erősíti ezt a szakadékot. A befektetők úgy vélik, hogy a vámok emelésére, az adók és a szabályozás csökkentésére vonatkozó tervei továbbra is felfújják az amerikai piacokat, amelyek a globális pénzügyi válság vége óta lekörözték a világ többi részét. Novemberben Trump győzelmével az USA az eddigi legerősebb hónapot produkálta.
Mintha az USA lenne az egyetlen hely, ahová érdemes befektetni. A pénzügyi tanácsadók szerte a világon győzködik a befektetőket, hogy diverzifikáció címszó alatt amerikai papírokat vásároljanak.
Ez nem egy buborék az amerikai, inkább egy mánia a globális piacokon.
A dotkombuborék csúcspontján, 2000-ben a tengerentúli részvényeket drágábbra értékelték, mint most, de az Egyesült Államok piacán közel sem kereskedtek ekkora felárral a világ többi részéhez képest. Az olyan indexekben, amelyek a részvényeket méretüktől függetlenül egyenlően súlyozzák és korrigálják a Big Tech dominanciáját, az USA 2009 óta több mint négy az egyhez arányban jobban teljesít a világ többi részéhez képest.
Mindennek a hozamnak van egy racionális alapja, ugyanis Európához és Japánhoz képest az USA gazdasága gyorsabban növekszik. Csakhogy sok fejlődő országgal összehasonlítva jóval lassabban. Mégis olyan hozamot kínál, amilyenre a feltörekvő piacokat 1998-ban sújtó pénzügyi válság mélypontja óta nem volt példa.
Amerika vonzereje a globális adósság- és magánpiacokon is erősebb, mint valaha.
Idén a külföldiek eddig ezermilliárd dollárnyi tőkét áramoltattak az amerikai adósságba, ami közel kétszerese az euróövezetbe tóduló összegnek.
Az USA jelenleg a részvényeket és hiteleket is magában foglaló magánbefektetések 13 ezer milliárd dolláros globális piacára áramló tőke több mint 70 százalékát vonzza.
Bár a legtöbb megfigyelő szerint a világ egyre inkább többpólusú, a befektetők szerint leginkább mégis egypólusú, és ez a piacokat zéró összegű játékká teszi. A múltban, beleértve az 1920-as éveket és a dotkomkorszakot, a tengerentúli piac emelkedése felemelte a többit is.
Ma a fellendülő amerikai áruforgalom elszívja a pénzt a többi piacról.
A befektetők még mindig szeretik azt hinni, hogy az alapok irányítják az árakat és a hangulatot, de eljött az idő, amikor az érzelmek kezdik mozgatni az alapokat. Amikor a pénz elhagyja a kisebb piacokat, a kiáramlás gyengíti a valutát, kamatemelésre kényszeríti a központi bankot, lassítja a gazdaságot és rontja az ország fundamentumait.
A technológiai téren vagy a mesterséges intelligencia területén megjelenő buborékokról, illetve a növekedésre és a lendületre összpontosító befektetési stratégiákról szóló hírek elfedik mindezeknek az eredőjét, az amerikai piacok buborékainak anyját, azt, hogy a globális befektetők gondolkodását uraló Amerika soha nem látott mértékben lett túlértékelve.
Mint minden buborék esetében, itt is nehéz megmondani, hogy mikor pukkad ki, vagy mi fogja kiváltani a leeresztődését.
(Forrás: Financial Times)
Kapcsolódó:
