Az orosz elnök ötlete nem ördögtől való, és ha az orosz jegybanki vagyont nézzük, amit a Nyugat a végtelenségig befagyasztva tarthat, még igaza is van. Rizikós beszéd, de van benne rendszer.  

Az ukrajnai háború kezdete óta szerte a világon (elsősorban és legnagyobb mennyiségben Európában) mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be a szankciók részeként. Ebből önmagában még Moszkva sem csinált túl nagy problémát, bevett szokás ez Nyugaton egy konfliktusos országgal szemben. A szabály értelmében, amikor a szankcionált ország végrehajtja azt, amit az ellene tiltó rendelkezéseket hozó állam vagy államok kívánnak (ebben az esetben a háború befejezését), a zárolás megszűnik, az élet pedig megy tovább. 

Oroszország esetében azonban bonyolultabb a helyzet: Ukrajna „szövetségesei” egyfelől azt akarják, hogy a befagyasztott pénzeket Oroszország afféle háborús kártérítésként Ukrajna újjáépítésére költse (ebbe a Kreml természetesen soha nem fog beleegyezni), másfelől elkezdtek ötletelni a pénz elköltésének lehetőségeiről. Mivel ez a lépés a globális pénzpiac alapjait rázná meg, végül csupán a befektetett összegek kamataihoz mernek hozzányúlni, hogy tovább finanszírozzák belőle Ukrajna háborús gazdaságát.  

Ám ennyi is elég volt ahhoz, hogy a G7 ellenében felálló keleti–déli gazdasági tömb, a BRICS+ felpörgesse dedollarizációs szándékait, és immár a lehető legkomolyabban elgondolkodjon azon, miként lehetne a dollár hegemóniáját legalább annyira megtörni, hogy a devizatartalékok ne függjenek Washington éppen aktuális szankciós politikájának kényétől-kedvétől. (Ugyanez vonatkozik immár a másodhegedűs euróra és az Európai Unióra is.) Az orosz példa ugyanis súlyos figyelmeztetés minden ország felé, amely nem az amerikai érdekeknek megfelelően viselkedik: bármikor elkobozhatják és – a jelek szerint – fel is használhatják szuverén vagyonukat.  

A BRICS legutóbbi, éppen Oroszországban tartott csúcstalálkozóján már határozottabb körvonalakat öltött egy olyan tagállamok közötti pénzügyi rendszer, amely immár nemcsak a kereskedelmi, de az egyéb tranzakciókat is dollárfüggetlenként vagy egy egységes közös valutában (erre egyelőre kevesebb az esély), vagy az adott országok közötti megállapodás szerinti pénznemben bonyolíthatják le. A terv még mindig gyerekcipőben jár, ahhoz azonban máris elegendő volt, hogy Trump megfenyegesse a BRICS-tagokat: amennyiben továbbra is a dollármentesítés a céljuk, az Egyesült Államok 100 százalékos vámot fog kivetni minden termékre, amely a tévelygő országokból érkezik a partjaihoz.  

Putyin emeli a tétet 

A dedollarizációs törekvések fő szószólója természetesen Putyin elnök, aki a zárolt orosz vagyonok miatt a legautentikusabb is e kérdésben. Már a BRICS-csúcson felmerült egy blokkláncalapon működő pénzügyi mechanizmus kidolgozása, amelybe külső fél értelemszerűen nem nyúlhatna bele, a napokban azonban teljesen egyértelműen közölte: talán eljött az ideje, hogy a devizatartalékokat kriptovalutákban, például bitcoinban tárolják a dollár helyett. „Miért halmozzunk fel tartalékokat, ha bármikor elvehetik tőlük?” – tette fel az egymillió dolláros kérdést egy befektetési konferencián az orosz elnök, az első pillantásra meghökkentő ötleten azonban minden bizonnyal máris pénzügyi szakemberek és közgazdászok serege gondolkodik a világ minden, az Egyesült Államoktól legalább egészséges szinten függetlenedni kívánó országban.  

Putyin szerint az, ami az orosz jegybanki vagyonnal történik, súlyosan rombolja a dollárba és az euróba vetett bizalmat, az Egyesült Államok dollárhegemóniájából kiábrándult államok pedig új utakat keresnek annak érdekében, hogy ne váljanak kiszolgáltatottá. Oroszország néhány évvel ezelőttig ha nem is volt kriptoellenes, de nem bátorította a digitális valuták alkalmazását. Az ukrajnai háború azonban jelentősen változtatott a hozzáállásán, miután a blokklánc-technológia az egyetlen, amely védelmet nyújthat az olyan tranzakciók elvégzésére, amelyeket normális esetben a szankciós tiltások megakadályoznának.  

Amennyiben Putyin ötlete konkrét formát öltene („Ki tilthatja meg? Senki” – mondta egyszerűen), az állami, államközi és természetesen ipari méretekre duzzasztaná a kriptovaluta-piacot. A szándék mindenesetre erős: Oroszország máris a digitális rubel bevezetését készíti elő, a napokban pedig az elnök egy olyan törvényt írt alá, amely jogilag is rendezi a kriptobányászat és a kriptotranzakciók adókereteit. Moszkva pusztán a kriptobányászattól 2 milliárd dollárnyi pluszbevételt vár évente – az igazi robbanás azonban valóban akkor történne meg, ha a dedollarizációra törekvő jegybankok megjelennének a kriptovilágban, gyakorlatilag rácsapva az ajtót a zöldhasúra.  

*** 

Fotó: orosz elnöki hivatal