Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter december 9-i sajtótájékoztatóján jelentette be a kormány új lakásfejlesztési programját, amely évente legalább 25 ezer új ingatlan építését tűzi ki célul Magyarországon. A projekthez öt év alatt 200 milliárd forintot különítettek el, amely – ingatlanalapokon keresztül – három fő területre koncentrál: kollégium-, bérlakásépítésre és új lakások fejlesztésére. A start jövő március 1-jén várható, a pályázatok benyújtására pedig a 2025-ös év végéig lesz lehetőség.
A program forráselosztási mechanizmusai az állami és magánbefektetők együttműködésére épülnek. Az állam a projektek finanszírozásának akár 70 százalékát is biztosítja, míg a fennmaradó 30 százalékot magánbefektetőknek kell előteremteniük. A pályázati lehetőségek nyitottak meglévő és újonnan létrehozott ingatlanalapok számára is, azzal a megkötéssel, hogy a forrásokat teljes egészében Magyarországon használják fel, és legalább 80 százalékát lakásfejlesztésre fordítsák
A megtérülési feltételek egyenlő elbírálást biztosítanak: az állam ugyanakkora hozamot vár el, mint a magánszektor szereplői. A modell célja, hogy fenntartható legyen, miközben a lakáspiac strukturális problémáit orvosolja.
Piaci helyzet: kihívások és lehetőségek
A jelenlegi lakásépítési számok messze elmaradnak a 25 ezres szinttől. Nagy Márton elmondása szerint az idén várhatóan mindössze 12 ezer új ingatlan épül, ami az elmúlt évek mélypontjának számít.
Budapesten különösen nehéz a helyzet, mert a belvárosi négyzetméterárak az egymillió forintot is meghaladják. Aki nem tud vásárolni, azokra a bérleti piac ró komoly terhet. Főként a fiatalokra, akik a jövedelmük akár 40-60 százalékát is lakbérre kell elköltsék.
A program várható hatásai
Az új lakásépítési program jelentős hatással lehet mind a lakásárakra, mind a bérleti piacra, mivel a kínálat növekedése mérsékelheti az áremelkedést, így megfizethetőbbé teheti az otthonteremtést a fiatalok és a családok számára. Emellett az építkezések megindulása a gazdaság egészére is pozitív hatást gyakorolhat. A miniszter szerint
az új programban megvalósuló projektek már 2025 őszén éreztethetik a hatásukat, új lendületet adva az építőiparnak és a munkaerőpiacnak.
Kollégiumi fejlesztések és további tervek
A program egyik fontos pillére a kollégiumi fejlesztés, amely a magyar hallgatók lakhatási problémáit kívánja megoldani. Mivel a külföldi diákok aránya várhatóan 30 százalék alatt marad, döntően hazai tanulók szállásgondjait enyhíti a program e pillére. A kollégiumok árazása szociális rászorultságtól és tanulmányi eredményektől függhet.
Gerlaki Bence gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár szerint a program végleges részleteit 2025 februárjában teszik közzé.
Az ötévesre tervezett időtartam alatt akár 800 milliárd forintnyi beruházás is megvalósulhat. Egy alapkezelő maximum 30 milliárd forintot hívhat le, de indokolt esetben ez az összeg 50 milliárdra is emelhető.
A kormány bizakodó, hogy a kezdeményezés a lakhatási problémák enyhítése mellett a gazdasági növekedés elősegítésében is kiemelkedő szerepet játszik majd.
Fotó: Freepik
KAPCSOLÓDÓ:
