A Bloomberg információi szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy kormányzata segíteni fog az engedélyek felgyorsításában minden olyan magánszemélynek vagy vállalatnak, aki legalább 1 milliárd dollárt fektet be az USA-ban. Ahogy fogalmazott: 

„Bármely magánszemély vagy vállalat, aki egymilliárd dollárt, vagy többet fektet be az Amerikai Egyesült Államokban, teljes mértékben gyorsított jóváhagyásokat és engedélyeket kap, beleértve, de semmiképpen sem korlátozva az összes környezetvédelmi jóváhagyást” – közölte kedden az The Truth közösségi hálózatán közzétett bejegyzésében. 

Trump nem részletezte azonnal, hogy milyen lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy segítse a befektetőket a gyorsított projektek engedélyeinek megszerzésében, de valószínűleg minden ilyen erőfeszítés akadályokba ütközik állami és helyi szinten. 

A leendő elnök ígérete összhangban van azzal a fogadalmával, hogy második ciklusában segíteni fogja az energia-, az infrastruktúra és más hazai beruházások támogatását, valamint a republikánusok szerint a gazdasági növekedést gátló szövetségi szabályozások visszaszorítását. 

Doug Burgum észak-dakotai kormányzót jelöli a belügyminisztérium, valamint az újonnan létrehozott Nemzeti Energiaügyi Tanács élére, az energiaügyi tárca vezetésére pedig Chris Wrightot szánja, aki egy coloradói olaj- és földgázkitermeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó céget vezet. 

Burgum egy energiában gazdag állam vezetője, Wright pedig az olaj- és gázkitermelés hangos támogatója, ami azt jelzi, hogy a hivatalba lépő kormányzat a hazai energiatermelés megerősítésére összpontosít. 

Az engedélyezési reform egyik fő célpontja az olaj- és gázipar. Az évekig tartó jogi és szabályozási késedelmek kilátásba helyezése visszatartotta az új csővezetékek építését és visszafogta a földgáztermelés növekedését az Appalache régióban. Ugyanez a villamosenergia-termelők és a technológiai vállalatok számára is akadályt jelent, mivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos adatkapacitás növekedése az előrejelzések szerint az elkövetkező néhány évben gyorsan növelni fogja az amerikai energiaigényt, ami jelentős beruházásokat tesz szükségessé az új termelési és átviteli infrastruktúrába. 

E probléma megoldása már régóta prioritást élvez Trump, egy korábbi ingatlanfejlesztő számára, aki első elnöki ciklusában arra panaszkodott, hogy az ország néhány legkritikusabb infrastrukturális projektjét „lekötötte és megakasztotta a felháborítóan lassú és terhes szövetségi jóváhagyási folyamat”. 

Az energiaágazatban egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a nagy energetikai és infrastrukturális projektek – köztük a napelemtelepek, az olajfejlesztés és a távvezetékek – engedélyezése sok időbe telik. Az energiaprojektek országos elektromos hálózatokhoz való csatlakoztatásának késedelme eltompította a szél-, a nap- és az egyéb kibocsátásmentes energiára nyújtott inflációcsökkentő törvényből (IRA) származó támogatások egyes előnyeit, ami riadalmat keltett a klímaaktivisták és a washingtoni demokraták körében. 

Eközben a környezetvédelmi jóváhagyások, beleértve a tiszta vízről szóló törvény szerinti engedélyeket, számos szén-, olaj- és gázprojektet megakasztottak. A törvényhozók és az elnökök – köztük Trump – már korábban is megpróbálták meggyorsítani az engedélyezést, korlátozott sikerrel. Egy 2015-ös közlekedési törvény értelmében az Egyesült Államok igyekezett felpörgetni bizonyos kiemelt fontosságú infrastrukturális projekteket, köztük a villamosenergia-átvitelre, a csővezetékekre és a megújulóenergia-termelésre összpontosítókat. 

A Fehér Házban töltött első hivatali ideje alatt Trump egy olyan tervet is előterjesztett, amelynek célja az engedélyezési határidejők két évre való csökkentése volt.

Olyan végrehajtási rendeletet adott ki, amely a nagy infrastrukturális projektek engedélyezését egyszerűsítené, amelyek a mérföldkőnek számító nemzeti környezetvédelmi törvény alapján ellenőrzés alá esnek. Az akkori kormányzat pedig végül enyhítette a jogszabály szerinti átfogó környezetvédelmi felülvizsgálatokra vonatkozó követelményeket.  

A szövetségi ellenőrzés azonban még mindig évekig elhúzódhat, az olyan projektek esetében is, amelyeknek állami és helyi engedélyeket is kell szerezniük. Azonban nem valószínű, hogy Trump a végrehajtó hatalom segítségével átfogó változásokat tudna végrehajtani a szövetségi engedélyezési reformrendszerben, ugyanis behatárolt, hogy az elnökök mennyit változtathatnak adminisztratív úton. A régóta fennálló amerikai jogszabályok – különösen az 1970-es nemzeti környezetvédelmi politikai törvény – gyakorlatilag megszabják bizonyos kormányzati ellenőrzések alsó határát, amelyet csak a kongresszus vonhat vissza. 

A jogszabály megköveteli a szövetségi ügynökségektől, hogy alaposan megvizsgálják a környezetet érintő jelentős intézkedéseik következményeit, és ebbe a kategóriába a kormányzati támogatásokban részesülő autópályák éppúgy beletartozhatnak, mint a földjeiken történő olajfejlesztések. 

A szövetségi engedélyezés megváltoztatására irányuló korábbi erőfeszítések, beleértve az első kormányzása alatt tetteket, valamint Joe Biden egyéb kezdeményezéseit, a kongresszus támogatása nélkül meghiúsultak. A kongresszus szándékai, amelyek a szövetségi ügynökségek számára az olaj- és gázprojektekre vonatkozó gyorsított döntéshozatalt, valamint a megújuló energiát továbbítani képes távvezetékeket érintették, eddig kudarcot vallottak. 

A republikánusok és a demokraták a legjobb megközelítésen vitatkoznak. Miközben kétpárti konszenzus van abban, hogy a jelenlegi szabályok mindenféle energiafejlesztést hátráltatnak, kevés az egyetértés e rendelkezések megújítására vonatkozóan. Sok környezetvédő ellenezte a John Barrasso republikánus és Joe Manchin független szenátor által júliusban előterjesztett engedélyezési reformot, mondván, az túl sok engedményt tett az olaj- és gáziparnak.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons