Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása

A Fitch múlt hét péntek esti, azaz december 6-i, hazánkkal kapcsolatos minősítési döntése mindenképpen meglepetést jelentett. A hitelminősítő 2023 januárjában rontotta a magyar államadósság besorolását negatívra, és figyelembe véve az intézetek korábbi gyakorlatát, jellemzően 1,5-2 évvel a kilátásrontás után szokott bekövetkezni a leminősítés vagy a kilátás revíziója.  

A leminősítéshez köthető várakozást erősítette az is, hogy egy héttel korábban a Moody’s – amely jellemzően a legpozitívabb értékelést adta az elmúlt időszakban – a kilátás negatívra módosítása mellett döntött, elsődlegesen az uniós források körüli bizonytalanságra hivatkozva. 

Ehhez képest kellemes meglepetést jelent, hogy nemcsak, hogy nem történt meg a piac egy része által várt leminősítés, hanem javult a kilátás. 

Fontos indokok a háttérben 

Az összképet tovább javítja, hogy a Fitch az értékelésében több kulcstényezőt, javuló területet is kiemelt, mint például a fiskális és a monetáris politika közötti összhangot, a prudens monetáris lazítást, az infláció lassulását, a folyó fizetési mérleg javulását, továbbá a kiegyensúlyozottabbá váló költségvetési helyzetet. 

A Fitch várakozásai szerint jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat a gazdasági növekedés, miközben az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat, és folytatódhat a költségvetési hiány mérséklődése is, amely az államadósságrátára is kedvezően hathat.  

A hitelminősítő az elemzés mellett meghatározta az optimista és a pesszimista szcenáriókat is: abban az esetben hajtana végre negatív lépést, ha romlana a gazdaságpolitika irányultsága, és ez makroszintű egyensúlytalanságokhoz (pl. folyó fizetésimérleg-hiány, magasabb infláció vagy költségvetési deficit és államadósság) vezetne, miközben egy gyorsabb adósságcsökkentés vagy a középtávú növekedési kilátások javulása kilátásjavítást, vagy akár felminősítést vonhat maga után.   

Milyen üzeneteket hordoz a hitelminősítő lépése? 

A Fitch döntése és az elemzés főbb megállapításai mindenképpen pozitív üzenetek a piacok felé a magyar gazdaságpolitika eredményességét és a gazdaság ellenálló képességét tekintve, amelynek a hatása a hét elején jelentkezett is a forint euróval szembeni erősödésében.  

Erre szükség is volt, ugyanis az elmúlt időszakban az amerikai elnökválasztás nyomán erősödő dollár, valamint a geopolitikai konfliktusok kiéleződése mind-mind negatívan érintették a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot is. Ebben a turbulens pénzpiaci környezetben pedig a pozitív hírek, a megítélés javulása kiemelten is fontos.  

Mi várható a közeljövőben? 

Az elkövetkező időszakban is elsődlegesen a pénzpiaci hangulat alakulásának lesz döntő szerepe az árfolyam alakulásában, amelyre a legnagyobb hatásuk a jövő heti jegybanki kamatdöntéseknek lesz, azon belül is kiemelendő a Fed szerdai ülése.  

A piaci árazások alapján szinte biztosra vehető az újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés, a nagyobb kérdés viszont az előre tekintő iránymutatás és a dot plot lesz, hogy jövőre milyen kamatpályát vetít előre az USA jegybankja. (A dot plot egy, a Federal Reserve [Fed] által használt grafikus ábra, amely a Nyíltpiaci Bizottság [FOMC] tagjainak kamatvárakozásait szemlélteti. Az ábrán minden pont egy-egy tag előrejelzését jelzi a szövetségi alapkamat szintjéről az adott év végére, a következő néhány évre, valamint hosszú távon. Ezt a grafikont évente négyszer, az FOMC üléseivel egyidejűleg teszik közzé a Gazdasági Előrejelzések Összefoglalójában [SEP].) 

A befektetők kiemelten is figyelik majd Jerome Powell üzeneteit, Trump várható gazdaságpolitikájával kapcsolatos megszólalásait, és hogy annak függvényében milyen inflációs, valamint kamatpálya várható.  

Egy lazább hangnem a döntéshozók részéről, illetve további kamatcsökkentések belengetése a dollár gyengítésén keresztül mindenképp kedvező lenne a feltörekvő piacok számára. 

Fotó: Pixabay

KAPCSOLÓDÓ: