Első lövések az orosz–kínai kereskedelmi vitában – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Első lövések az orosz–kínai kereskedelmi vitában 

Oroszország tetemes, 55,65 százalékos vámot vetett ki a kínai bútoralkatrészekre, mire a kínai médiában felháborodtak, és kérdőn néznek Moszkva, illetve Peking „határok nélküli” partnerségére. A nagy fal mögött elég pesszimisták amiatt is, hogy küszöbönáll Donald Trump amerikai elnök beiktatása. 

A Forbes még november végén számolt be arról, hogy az orosz vámhatóság nulláról 55 százalékra emelte a kínai bútoralkatrészek vámját. Ezek 90 százaléka Vlagyivosztokon keresztül érkezik Oroszországba, ahol a helyi vámhivatal ősz óta a csapágy kategóriába sorolta a kerek és forgó elemeket tartalmazó bútorszerelvényeket, és ez okozta a drasztikus vámemelést. Úgy becsülik, hogy éves szinten Oroszország hatalmas mennyiségű, összesen 1,3 milliárd dollárnyi bútoralkatrészt importál, főként Kínából. Az eddigi nulla százalékos vámkulcs a baráti Kína felé tehát jócskán megnőtt, amiben az a furcsa, hogy az oroszok által barátságtalannak ítélt európai országokból érkező lakberendezési elemeket csak 10 százalékos vámmal terhelik. Ezért is tartja sok kínai kommentelő igazságtalannak az új tarifákat.  

Az eddigi, viszonylag kicsi vámbevétel nemcsak Pekingnek okoz gondot, hanem az orosz bútor-előállítóknak is, mivel a szerelvények teszik ki a gyártás költségeinek 30 százalékát. A vámmal ez a tétel is megnövekszik.  

Az orosz bútorgyártók fel is vetették, hogy a kész termék behozatala, amelyre csak 9–12 százalékos vám vonatkozik, jövedelmezőbb, mint a hazai gyártás. Elmondták, hogy a szóban forgó alkatrészeket jelenleg nem állítják elő, ehelyett évente – ahogy említettük – körülbelül 1,3 milliárd dollárért importálnak ezekből az elemekből.  

E gyárak szövetsége november közepén az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál 60 százalékos vám kivetését javasolta a „barátságtalan” országokból importált bútorokra, és 10 százalékosat a „barátságosakból” származókra. Az orosz termékek exportjakor az átlagos vám Törökországban meghaladja a 30 százalékot, a közel-keleti és észak-afrikai országokban pedig mintegy 30-60 százalék. 

A kínaiak azt is felvetik, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után a legtöbb európai vállalat elhagyta Oroszországot, de a kínai beszállítók gyorsan betöltötték ezt a teret, hogy biztosítsák az orosz bútorszektor stabil növekedését.  

Persze a kereskedelem világában nincsenek állandó barátok, csak állandó érdekek. Moszkva fejleszteni szeretné a feldolgozóiparát, és tudja, hogy nem támaszkodhat örökké Pekingre. Természetes, hogy Oroszország is a protekcionizmus felé hajlik, és ez nem csak a bútorgyártás területén jelentkezik.  

Hasonló mintát mutat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium októberi bejelentése, miszerint a jelenlegi szinthez képest 2030-ig fokozatosan, 70–85 százalékkal növelik az új autók utáni újrahasznosítási díjat, ami már 2025 elejétől 10-20 százalékkal emelkedik.  

Az ázsiai nagyhatalom lett az elmúlt években a legnagyobb oroszországi autóexportőr. Peking szerint Moszkva az újrahasznosítási díjjal kényszerítené a kínai gyártókat az áremelésre, illetve az oroszországi üzemeket a bővítésre. Ez rövid távon ugyan működhet, de fokozza az inflációt is.  

A kínai vámhatóság adatai szerint a kínai–orosz kereskedelem 2023-ban éves szinten 26,3 százalékkal, 240 milliárd dollárra nőtt. Elsősorban Kína Oroszországba irányuló kivitele bővült, beleértve az autókat és a feldolgozóipari termékeket, amelyek 47 százalékkal, 111 milliárd dollárra nőttek. Az ellenkező irányú kereskedelem – beleértve az olajat, a gázt és a fémeket – 12,7 százalékkal, 129 milliárd dollárra nőtt. Az orosz kereskedelmi többlet elérte a 18 milliárd dollárt.   

Az idei év első tíz hónapjában Kína 94 milliárd dollár értékben exportált árut Oroszországba, ami 80 százalékkal több, mint a háború előtti 2021-es év azonos időszakában. 

A kínaiak tudatában vannak annak, hogy a nagy szomszédnak égetően szüksége van az áruikra és a befektetéseikre, viszont úgy vélik, hogy cserébe az oroszok nem hajlandók velük megosztani a gazdasági előnyöket és a katonai technológiákat. Emellett Peking történelmi emlékezete nem felejti el azt sem, hogy nem mindig volt “szent a béke” a két hatalom közt. Az Orosz Birodalom az 1900-as években 1,5 millió négyzetkilométernyi kínai területet foglalt el, és hogy a Szovjetunió 1911-ben kikényszerítette a ma Mongóliának nevezett Külső-Mongólia elszakadását Kínától. 

Kapcsolódó:

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat