India sorsára juthat az USA, ha betiltja a TikTokot – makronom.eu
2025. február 7., péntek

India sorsára juthat az USA, ha betiltja a TikTokot 

India 2020-ban egyik napról a másikra betiltotta a TikTokot, ami akkor az ország legnagyobb közösségimédia-platformja volt, 200 millió felhasználóval. A döntés alapjaiban változtatta meg az indiai közösségi média tájképét, és számos tanulsággal szolgál most, amikor az Egyesült Államokban is küszöbön áll a platform betiltása. 

A TikTok India egyik legnépszerűbb alkalmazása volt, egészen a 2020-as betiltásáig. Az platform 200 millió felhasználóval, virágzó szubkultúrákkal büszkélkedhetett, és számos lehetőséget nyújtott az alkotók és az influenszerek számára, olyannyira, hogy a terjedése megállíthatatlannak tűnt.  

Bizonyos szempontból az indiai esetből megjósolható, hogy mi várhat az USA-ra. Idén áprilisban Joe Biden elnök aláírta azt a törvényt, amely kitilthatja a TikTokot az Egyesült Államokból, új fejezetet nyitva ezzel az évek óta tartó fenyegetések és sikertelen jogszabályok után. 

A törvény előírja, hogy a TikTokot birtokló ByteDance vállalatnak a következő kilenc hónapon belül – további három hónapos türelmi idővel – el kell adnia az alkalmazásban lévő részesedését, különben az országból való esetleges kitiltással kell szembenéznie. A ByteDance-nek nem áll szándékában értékesíteni a közösségimédia-platformot annak ellenére, hogy december 6-án egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság elutasította a vállalatnak a törvény hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét. A jelenlegi állás szerint a platform január 29-én válik elérhetetlenné, bár egyes megfigyelők szerint – ezt megelőzően – az ügy az Egyesült Államok legfelsőbb hatósága, a Legfelsőbb Bíróság elé fog kerülni.  

Egy ekkora közösségimédia-alkalmazás betiltása példátlan eset lenne az amerikai technológiai szektor történetében, bár a bírósági harc miatt jelenleg bizonytalan a platform sorsa. Az indiai tapasztalatok azonban jól mutatják, mi történhet, ha egy nagy ország letörli a TikTokot az állampolgárai okostelefonjairól. India nem az egyetlen, amely megtette ezt: 2023 novemberében Nepál is bejelentette, hogy betiltja az appot. India esete azonban azt mutatja, hogy a korábbi felhasználók gyorsan alkalmazkodnak. 

Sucharita Tyagi, egy Mumbaiban élő filmkritikus 11 ezer követővel büszkélkedhetett a tiltás előtt, és néhány videója milliós nézettséget ért el. Felvázolta, milyen volt akkoriban az élet: az emberek összejártak, táncoltak, történeteket meséltek, betekintést engedtek a farmgazdálkodásukba és egyéb tevékenységeikbe. Hozzátette: sokan nyilvánosságot és ezzel olyan lehetőségeket kaptak, amelyekről álmodni sem mertek.    

Prasanto Kumar Roy, Újdelhiben élő technológiai elemző hozzáfűzte, hogy a TikTok kivételes algoritmusának segítségével ezek az emberek megtalálhatták a közönségüket és a hírességekhez is közelebb kerülhettek. Kiemelte,  

a TikTok volt az első, amely demokratizálta a tartalomgyártást. 

Kifejtette, hogy ezek a társadalmi-gazdasági ranglétra alsó fokain álló vidéki emberek nemcsak követőtábort építhettek ki, hanem ezzel egyidejűleg pénzt is kereshettek a platformon. 

A betiltás után 

Az applikációnak hasonló a kulturális jelentősége az Egyesült Államokban is, ahol a niche-közösségek virágoznak, és megszámlálhatatlanul sok kis alkotó, vállalkozás alapozza a megélhetését az alkalmazás köré. Ez nem működne például az Instagrammal, mivel az inkább a nagy követőbázissal büszkélkedő fiókok tartalmait részesíti előnyben, míg a TikTok nagyobb hangsúlyt fektet a felhasználók rendszeres posztolásra való ösztönzésére.  

E közösségimédia-platform tiltásával együtt az indiai kormány 58 másik kínai alkalmazást is betiltott, köztük néhány olyat, amely az Egyesült Államokban egyre népszerűbb, például a Shein – ez utóbbi, hosszas tárgyalásokat követően, nemrég újra megkezdhette működését az ázsiai országban.  

Thomas Germain, a BBC technológiai szakértője szerint ugyanez történhet az Egyesült Államokban is. Az új törvény ugyanis lehetőséget teremthet a kormány számára, hogy még több kínai alkalmazástól szabaduljon meg, hiszen a politikusok által a TikTok kapcsán hangoztatott adatvédelmi és nemzetbiztonsági aggályok számos más vállalatra is vonatkozhatnak.  

Emellett, ha egy népszerű alkalmazást eltávolítanak, mások megpróbálhatják betölteni ezt az űrt, ahogy ez Indiában is történt – állítja Nikhil Pahwa, indiai techpolitikai elemző. 

Az indiai technológiai sajtót hónapokig elárasztották a hírek a Chingari, a Moj és a MX Taka Tak nevű helyi közösségimédia-vállalatokról. Néhányuk kezdetben sikereket ért el, korábbi TikTok-sztárokat csábítottak a platformjukra, és befektetéseket, sőt kormányzati támogatást is szereztek.  

Ezek a vállalatok a piaci dominanciáért küzdöttek, de a lelkesedésük alábbhagyott, amint 2020 augusztusában megjelentek a Reelsek, az Instagram rövid videói. 

A YouTube egy hónappal később követte a példát a Shortsszal, a saját rövid videós funkciójával. Miután ez a két nagy „befészkelte” magát Indiában, az új startupoknak nem volt esélyük. Prateek Waghre, az Internet Freedom Foundation, egy indiai érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy bár ezzel az Instagram a kis indiai startupok fölé kerekedett és profitált is a helyzetből, a TikTok által hagyott űrt nem sikerült teljesen betöltenie. Egy korábban 10 millió TikTok-követővel büszkélkedő tartalomgyártó elmondta, hogy bár neki sikerült az Instagramon és a YouTube-on is több millió követőt összegyűjtenie, az ottani rövid videók nem pontosan olyanok, mint a TikTokon voltak: azokon jóval kevesebb az egyszerű farmer, kőműves vagy kisvárosi tartalomgyártó. 

Trump ezért nem tiltaná be

 Az USA megválasztott elnöke, Donald Trump eddig erősen kiállt a TikTok amerikai tilalma mellett, azonban álláspontja megváltozott az utóbbi időben, amire magyarázattal is szolgált: így igyekszik megőrizni a versenyt a Mark Zuckerberg Meta platformja által uralt piacon, amelyet korábban „a nép ellenségének” nevezett. 

A BBC tudósítója szerint, ha a TikTokot betiltják az USA-ban, az amerikai közösségimédia-tér hasonló utat járhat be, mint az indiai. Sőt, valójában a kulturális következmények az Egyesült Államokban sokkal jelentősebbek lennének. A Pew Research Center szerint a 18–29 év közötti amerikaiak közel egyharmada a TikTokról tájékozódik. Bár az USA-ban „mindössze” 170 felhasználója van a platformnak, szemben az alkalmazás „fénykorában” tapasztalt 200 millió indiaival, de míg az ázsiai országban 1,4 milliárd ember él, addig Amerikában az ország lakosságának több mint a fele fent van a TikTokon. 

Nem adja fel ilyen könnyedén a kínai vállalat 

A platform tulajdonosa, a ByteDance jogi harcot ígért az amerikai kormány törvénye ellen, ami a Legfelsőbb Bíróságig is eljuthat. Bár a TikTok hasonló jogi eljárást indíthatott volna annak idején Indiában is, ezt mégsem tette. Roy szerint „a kínai vállalatoknak jó okuk van arra, hogy vonakodjanak bírósághoz fordulni Indiában az ottani kormány ellen”.  

A ByteDance előtt álló pereskedés az Egyesült Államokban évekig elhúzódhat, és korántsem biztos, hogy a szabályozás megállja a helyét a bíróságon. Még az is valószínű, hogy egy amerikai TikTok-tilalom kereskedelmi háborúhoz vezet. 

Kína annak idején elítélte Indiát a TikTok betiltásáért, de nyílt megtorlásra nem került sor. Az USA talán nem lesz ilyen szerencsés. 

Most szakadt el a cérna Kínánál? 

Kína indiai tilalomra adott válaszának számos oka van. Az egyik, hogy India technológiai ipara lényegében nem létezik Kínában, Amerikáé viszont rengeteg lehetőséget kínál a kölcsönös támadásra. Az ázsiai nagyhatalom máris erőfeszítéseket tett az USA „törlésére” és az amerikai technológia hazai alternatívákkal való helyettesítésére, a TikTok betiltása pedig mindezt fel is pörgetheti.  

Emellett úgy tűnik, hogy Amerika már így is kihúzta a gyufát, amit Kína nem rest megtorolni. December első hetében ugyanis az Egyesült Államok az eddigi legsúlyosabb szigorítást rendelte el a kínai félvezetőiparral szemben, korlátozva a modern katonai alkalmazásokhoz szükséges mesterséges intelligencia fejlesztésének a lehetőségét, és szabályozási reformokat fogadott el a korábbi ellenőrzések végrehajtásának megerősítése érdekében.   

A kínai kereskedelmi minisztérium válaszul azonnal exporttilalmat rendelt el több, a félvezető- és védelmi technológia gyártása során használt ásványi anyag Egyesült Államokba irányuló kivitelére – ezt Peking gyors megtorlásának nevezték. Kína ugyanis megtiltotta a gallium, a germánium, az antimon és az úgynevezett szuperkemény anyagok szállítását az Egyesült Államokba a „kettős katonai és polgári felhasználásuk” miatt. A grafit kivitelét mostantól szintén szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá, sőt szakértők szerint további korlátozások és tilalmak várhatók Kína felől. 

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat