A Makronóm Intézet friss elemzése szerint a gazdasági bizonytalanságot jelző EPU index novemberben további növekedést mutatott, amit számos tényező együttes hatása alakított. A nemzetközi devizapiaci mozgások, valamint a globális gazdasági környezetben tapasztalható változások mind hozzájárultak a mutató alakulásához.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 3 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe, amit a III. negyedéves GDP-adatok is alátámasztanak. Ezzel párhuzamosan
a devizaárfolyamok is kedvezőtlenül alakultak a külső tényezők, mint például a dollár erősödése, a Moody’s kedvezőtlen hitelminősítése, a közel-keleti konfliktus eszkalációja és a Gazprombankot ért amerikai szankció miatt, de a hazai kötvényhozamok csökkentése is hozzájárult a forint gyengüléséhez.
A bizonytalanság növekedését erősítette a 2025-ös költségvetés tervezetének bemutatása is, amely rávilágított a fiskális kihívásokra.
1. ábra – A hazai EPU index alakulása
A hazai gazdasági indikátorok gyengélkedtek
A Business Confidence Index (BCI) novemberben jellemzően mérsékelten növekvő képet mutatott a nagyhatalmaknál, főként az Egyesült Államoknál, ami a Trump megválasztását követő pozitív várakozások hatásaival magyarázható, különösen a republikánus kormányzást jellemző vállalatbarát politika, az adócsökkentés és a dereguláció miatt.
Az Európai Unióban romlott az üzleti bizalom, de javult az üzleti és a gazdasági hangulat. Németországban minden vizsgált mutató negatívan alakult (ami nem csoda, hiszen az idén kihívásokkal küzdöttek a gazdaság olyan zászlóshajói, mint a Volkswagen, a ZF, a BASF vagy a ThyssenKrupp), kivéve az OECD Composite leading indicator (CLI) indexe, ami alapján továbbra is egy pozitív irányú fordulópont várható a német gazdaságban. Hazánkban mérsékelten csökkent minden vizsgált érték: a fogyasztói és az üzleti bizalom is tovább romlott, ami a legutóbbi GDP-adatok és a devizaárfolyamok alakulásának hatásaival magyarázható. A visegrádi országok esetében is romlott az üzleti bizalom, míg a gazdasági hangulatindex értéke mindenhol javult.
2. ábra – A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe (változás az előző hónaphoz képest)
3. ábra – A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe (eltérés a hosszú távú átlagtól)
Az európai feldolgozóipar továbbra is zsugorodóban
Az eurózóna feldolgozóiparában novemberben gyorsult a visszaesés üteme, az index értéke 45,2 pontra süllyedt, tovább távolodva az 50 pontos stagnálási küszöbtől. A szektor minden főbb mutatója romlott, beleértve az új megrendeléseket, a termelést és a foglalkoztatottságot. Ez utóbbi 2020 augusztusa óta a legnagyobb csökkenését mutatta. Különösen Németország, Franciaország és Olaszország iparának teljesítménye zuhant, az utóbbi kettő a legnagyobb zsugorodást produkálta az elmúlt hónapokban.
A gyenge kereslet és az exportcsökkenés miatt a megrendelések már több mint két éve zsugorodnak, miközben a vállalatok tovább csökkentették a készleteiket és a beszerzéseiket, ugyanakkor tovább mérsékelték áraikat a gyártási költségek enyhe csökkentése mellett. Bár az üzleti bizalom némileg javult, továbbra is jóval az átlagos szint alatt van, jelezve a lassulás elhúzódó hatásait.
4. ábra – A beszerzésimenedzser-index alakulása (2020. január–2024. október)
Sentix index: romlik az üzleti hangulat Európában
Az eurózónában tovább romlottak a gazdasági kilátások: az összesített Sentix index értéke 4,6 ponttal, -17,5 pontra esett, ami a legalacsonyabb szint 2023 novembere óta. Különösen Németország értékei aggasztók, ahol az index –50,8 pontra zuhant az új választások bejelentése után. Franciaország politikai válsága szintén súlyosbítja az eurózóna gyengülését, így a két legnagyobb gazdaság negatívan hat az egész EU-ra.
Ezzel szemben az USA mutatói kiemelkedően javultak: az index 5,7 ponttal, 21,6-ra nőtt, amit a befektetők optimizmusa és a Donald Trump elnökválasztási győzelmét követő pozitív várakozások hajtottak. Az eurózóna és az USA között így egyre nagyobb versenyképességi különbség tapasztalható.
A globális gazdaság összességében vegyes képet mutat: Japánban és Kelet-Ázsiában enyhe növekedés érzékelhető, míg Közép-Európában és Latin-Amerikában a stagnálás jelei látszanak.
5. ábra – A Sentix gazdasági index alakulása (2020. január–2024. december)
6. ábra – A Sentix gazdasági index alapján a gazdasági rezsimek országonként és régiónként (2024. december)
A német ifo index vegyes képet mutat
Az ifo üzleti hangulatindex értéke 85,7 pontra mérséklődött Németországban, ami azt mutatja, hogy a gazdaság továbbra is recessziós hangulatban van. A csökkenést elsősorban a jelenlegi helyzet gyengébb értékelése okozta. Az építőipar kilátásai tovább romlottak, a vállalatok szkeptikusabbá váltak a jövőre nézve, noha kissé elégedettebbek a jelenlegi állapottal. A nehézségek főként a csökkenő megrendelésekkel állnak összefüggésben.
A szolgáltató szektorban és az építőiparban is jelentős visszaesés tapasztalható, a jelenlegi helyzetet sokkal rosszabbnak ítélik meg a vállalatok, és a jövőbeli kilátások is borúlátóbbá váltak.
A kereskedelemben ugyanakkor némi javulás érzékelhető mind a jelenlegi helyzet, mind a jövőbeli várakozások terén. A kis- és a nagykereskedelem pesszimizmusa mérséklődött, bár az optimizmustól még messze van a hangulat.
- ábra – Az ifo index alakulása gazdasági szektoronként (2019. január–2024. november)
Mérséklődtek a szállítási költségek
A Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) a legfrissebb adatok alapján 2024 novemberében -0,32 ponton állt, ami azt jelenti, hogy továbbra is a kedvező tartományban helyezkedik el. A mutatószám alakulásának egyik fő oka a szállítási költségek mérséklődése, beleértve a tengeri és légi szállítást is.
- ábra – Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) (2019. január–2024. november)
Nyitó fotó (illusztráció) – Freepik
KAPCSOLÓDÓ:
