A harmadik negyedévben a gazdaság ismételten a várakozások alatt teljesített, negyedéves és éves alapon is visszaesés történt. Bár a fogyasztási dinamika változatlanul erős maradt, a beruházások körében nem történt fordulat, és a nettó export is visszavetette a növekedést az import megugrása nyomán. A negyedik negyedév ugyanakkor kedvezően indult, a kiskereskedelem és az ipar is felpattant, az utóbbi esetében azonban ennek tartóssága kérdés, miközben az idei növekedéshez szükség van a kedvezőbb utolsó negyedéves bővülésre. A jövő évi kilátások kapcsán a külső kereslet és a geopolitikai konfliktusok alakulása lesz a meghatározó. Egy itt bekövetkező kedvező fordulat esetén az export dinamizálódása mellett a vállalatok beruházási hajlandósága is javulhat, miközben a háztartások óvatossági motívuma tovább oldódhat.

Az infláció hónapok óta a várakozások alatt alakul, a jövő évi pályája kapcsán ismét az év eleji átárazásoknak lesz kiemelt szerepe, amelyben a gyengébb forintárfolyam jelenti a legnagyobb kockázatot. A kedvező inflációs folyamatok ellenére a jegybank az elmúlt időszakban nem tudta tovább lazítani a monetáris kondíciókat a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák következtében. Várakozásaink szerint csak jövőre mérséklődhet ismét az alapkamat, de az év egészében is csupán óvatos kamatvágásokra nyílik tér. A költségvetés eredményszemléletű hiánya idén, az év végi gazdasági teljesítmény függvényében kismértékben a kormányzati cél felett, 4,7 százalékon alakulhat, ami jövőre további 1 százalékponttal javulhat, miközben az államadóssági ráta is kismértékben csökkenhet.

1. A külső környezet rendeződésével jövőre 3 százalék fölé gyorsulhat a növekedés

A magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben érdemben a várakozások alatt alakult, a várt kismértékű bővüléssel szemben negyedéves és éves alapon is visszaesés következett be. Bár a fogyasztás változatlanul erőteljesen bővült, a beruházások nem álltak helyre, és az import élénkülése nyomán a nettó export növekedéstámogató szerepe is megszűnt. A Makronóm Intézet előrejelzése szerint az idei évben 0,7 százalékkal nőhet a gazdaság teljesítménye, amelynek ugyanakkor feltétele, hogy az utolsó negyedévben magára találjon a gazdasági teljesítmény – ehhez jó alapot jelent, hogy a kiskereskedelmi forgalom és az ipar is felpattant októberben. Jövőre ezzel szemben – amennyiben a külső kereslet is rendeződik, ami a beruházási hajlandóságot is javítja, miközben oldja a fogyasztók óvatossági motívumát – elérhető a 3 százalék feletti gazdasági növekedés.

2. A gazdaság bővülése nyomán a munkaerőpiac ismét nőhet jövőre

A legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok arra utalnak, hogy a gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye nyomán a munkaerőpiac belső dinamikája lelassult, az álláskeresők csak lassabban tudnak elhelyezkedni, miközben a vállalatok nem feltétlenül töltik fel azonnal a megüresedő álláshelyeket. Ezzel párhuzamosan megállt az aktivitás dinamikus bővülése. Arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés gyorsulásával, a folyamatban lévő nagyberuházások termőre fordulásával a foglalkoztatás ismét bővül. Ennek köszönhetően pedig a tovább fokozódó, a kormányzati programok által is támogatott aktivitás mellett a munkanélküliségi ráta is ismét mérséklődésnek indulhat, jövőre éves átlagban 4,3 százalékra csökkenhet, miközben év végére elérhető lehet a 4 százalék alatti ráta is.

3. A minimálbér-megállapodás alapot ad a jövő évi bérnövekedésnek, azonban a kulcskérdés a gazdasági kilátások

Az idei év első kilenc hónapjában 13,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset értéke, ezen belül is a költségvetési szféra húzta a bérdinamikát a maga 17,2 százalékos bérnövekedésével, köszönhetően elsősorban a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztésének. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások körében is érdemi, 12,5 százalékos keresetemelkedés volt megfigyelhető. A jövő évi bérnövekedés kapcsán a hároméves bérmegállapodás megfelelő alapot ad a gyors dinamika fennmaradásához.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése közvetlenül nagyságrendileg csak a munkavállalók ötödét érinti, azonban a magasabb bérkategóriákban is irányadó szerepe van a bértárgyalások során. A béremelkedés pontos mértékét illetően kulcskérdés lesz a gazdasági helyzet és kilátás az év elején, a vállalatok döntő hányada jellemzően ekkor hajtja végre a bérfejlesztéseket, és a kedvezőtlen kilátások óvatosságra inthetik a döntéshozókat. Ugyanakkor arra számítunk, hogy jövőre is fennmarad a gyors bérnövekedés, aminek a mértéke 9,2 százalékot tehet ki, miközben az átlagkereset reálértéke 5,6 százalékkal nőhet.

4. A fogyasztás dinamikusan emelkedik, bár a külföldi vásárlások és a magas megtakarítási ráta továbbra is visszafogja a növekedést

A háztartások fogyasztási kiadása az idei első három negyedévben 4,1 százalékkal nőtt, ezzel érdemben húzva a gazdaság teljesítményét, de a harmadik negyedéves, negyedéves alapú, 0,8 százalékos bővülés is erőteljes dinamikára utal. A fogyasztás emelkedését elsősorban a növekvő reálbérek hajtják, de a vártnál érdemben alacsonyabb idei infláció következtében a nyugdíjak reálértéke is nő. A fogyasztás egy része ugyanakkor nem a hazai gazdaságban csapódik le, a háztartások külföldi utazásai, valamint a külföldi vásárlások felfutása nyomán importigény is keletkezik. Látható emellett, hogy az óvatossági motívum még mindig erős a háztartások körében, a megtakarítási ráta változatlanul magas, ami a gazdasági kilátások bizonytalanságával magyarázható.

A jövő év vonatkozásában arra számítunk, hogy bár lassul a reálbér-dinamika, az óvatossági motívum tovább oldódik, miközben az első negyedévben a lakossági állampapírok irányából is jelentős többletjövedelem áramlik a háztartásokhoz, amely – kiegészülve a munkáshitel elindulásával, valamint a családi adókedvezmény emelkedésével – júliustól támogatja a fogyasztás alakulását.

Mindezen hatásokat figyelembe véve az idei 4,1 után jövőre 3,7 százalékkal bővülhet a háztartások fogyasztási kiadása.

A korábban prognosztizáltnál gyengébb gazdasági növekedésben a beruházások alakulása játssza a legnagyobb szerepet. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az idei első három negyedévben éves alapon 12,7 százalékkal csökkent. E visszaesés hátterében leginkább a bizonytalan gazdasági környezet, a külső kereslet gyengélkedése húzódott meg, ami miatt a vállalatok óvatosabbá válnak, és tekintettel a meglévő kapacitástöbbletre, elhalasztják a beruházásaikat. Emellett a gyengébb gazdasági növekedés nyomán beszűkülő költségvetési mozgástér az állami beruházások esetében is szükségessé tette egyes projektek elhalasztását, átütemezését. A vállalati hitelezés alakulása alapján az október sem hozott fordulatot.

Ugyanakkor novembertől a Demján Sándor Program elindulásával elérhetővé válnak a kedvezőbb kamatozású Széchenyi-kártya-program hiteltermékek, miközben a projekt többi eleme a jövő évtől kezdődően adhat lendületet a beruházásoknak, emellett a lakáspiaci intézkedések is támogatják a növekedést. Azonban ezzel együtt is a beruházási fordulathoz szükség lesz a külső környezet, illetve a gazdasági kilátások javulására, ami a vállalatok körében is mérsékelné az óvatosságot. A beruházások terén arra számítunk, hogy az idei 11,2 százalékos mérséklődést jövőre 5,8 százalékos felpattanás követheti, ennek köszönhetően a fogyasztás mellett a beruházások húzhatják a gazdasági növekedést.

Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása

5. Jelenleg erősödnek a geopolitikai konfliktusok, de jövőre itt is fordulat jöhet

Donald Trump újraválasztásával megnőtt az esélye az orosz–ukrán háború gyors lezárásának, ugyanakkor az elnökválasztás óta eltelt időszakban a konfliktus eszkalációja következett be. Kérdés, hogy a jövő januári beiktatást követően milyen gyorsan fordulhatnak kedvező irányba a folyamatok. A második Trump-elnökség más tekintetben is bizonytalanságot szül, a belengetett vámok – amelyek az uniós exportot is érintenék –, illetve a Kínával szembeni ismételten erősödő szembenállás is negatívan befolyásolhatja a külső környezetet.

Az Izrael és a libanoni síita Hezbollah között megkötött tűzszünet ugyan átmenetileg nyugodtabb helyzetet teremtett a Közel-Keleten, de kérdéses annak tartóssága, miközben a Szíriában ismételten felerősödő harcok, az Aszad-kormány gyors bukása is mutatja a térség instabilitását, ami a világgazdaság egészére kihatással van. A német koalíció felbomlásával megnyílt a tér az előre hozott választások előtt, azonban továbbra is kérdéses, hogy mely pártok tudnak kormányt alakítani jövőre, illetve, hogy mi lesz a sorsa az adósságféknek, amely jelentősen korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét.

Legfontosabb külpiacunk esetében a növekedés beindítása érdekében szükség lenne az új kormány gyors felállására és egy mélyreható reformcsomagra, amely javítaná a német gazdaság nemzetközi versenyképességét, ezáltal keresletet támasztana a hazai exporttermékek iránt is.

Az export volumene a január–szeptemberi időszakban 3,2 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől, a visszaesés teljes mértékben az áruk forgalmához kötődött, itt 4,5 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH, miközben a szolgáltatások kivitele 2,0 százalékkal nőtt. A termékkivitel visszaesésében a német gazdaság gyengélkedése húzódott meg, amely erősen érintette az exportorientált hazai ipart. A szolgáltatáskivitelt a külföldi turisták érkezése, illetve az üzleti szolgáltatások bővülése húzta. Kedvező ugyanakkor, hogy negyedéves alapon a második után a harmadik negyedévben is bővült a kivitel volumene. Jövőre arra számítunk, hogy a külső kereslet élénkülésével az export is emelkedésnek indulhat, és ezt támogathatják a folyamatban lévő nagyberuházások (pl. BYD, BMW) termőre fordulása, aminek köszönhetően a kivitel volumene jövőre 3,8 százalékos bővülést mutathat.

Az import az első 9 hónapban az exportnál jobban visszaesett, 4,7 százalékkal, és ebben is elsősorban az áruk játszották a szerepet, itt 5,9 százalékos volt a zsugorodás, miközben a szolgáltatásbehozatal 1,9 százalékkal nőtt. Utóbbiban a magyar háztartások külföldi utazásai játszottak szerepet. A harmadik negyedév vártnál gyengébb teljesítményéért is elsősorban az import volt felelős, itt negyedéves alapon 1,9 százalékos bővülést regisztrált a KSH, ami mögött az árubehozatal húzódott meg.

A jövő év vonatkozásában arra számítunk, hogy a fogyasztási dinamika fennmaradása, valamint a beinduló beruházások nyomán az importigény is érdemben emelkedhet, ennek mértéke 4,8 százalékot tehet ki.

Vagyis összességében a nettó export az idén még támogatja a növekedést, de jövőre a hozzájárulás negatív lesz.

6. 2025-ben is fennmaradhat a folyó fizetési mérleg többlete

A folyó fizetési mérleg tavalyi, 0,7 százalékos GDP-arányos többlete az idei évben tovább emelkedhet 1,5 százalékra amiben a javuló külkereskedelmi mérleg játssza a legnagyobb szerepet az exportnál nagyobb mértékben csökkenő import, illetve a cserearány javulása révén, miközben a jövedelemegyenleg hiánya várhatóan kismértékben emelkedik. Előrejelzésünk szerint

a folyó fizetési mérleg egyenlege jövőre némileg rosszabb lehet az import exportnál gyorsabb bővülése, valamint a jövedelemegyenleg romlása nyomán, amit csak részben ellensúlyoz a cserearány várható javulása.

Ennek eredményeként a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 1,3 százalékára mérséklődhet. Hazánk finanszírozási képessége ezzel szemben idén a GDP 2,4, jövőre pedig a 2,7 százalékát teheti ki.

Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása

7. Az infláció jövőre tovább lassul

Az infláció az elmúlt hónapokban is jellemzően a várakozások alatt alakult, a gyorsulást elsősorban a bázishatások eredményezték, bár egyes termékcsoportok, mint például az élelmiszer esetében a korábbinál erősebb havi átárazások voltak megfigyelhetők, ami a gyenge mezőgazdasági termésnek köszönhető. Decemberben még gyorsulást mutathat az infláció, 4,4 százalékra, egyrészről a bázishatások nyomán, másrészt az üzemanyagárak emelkedése következtében, amit a dollár erősödése okoz.

A jövő év elejétől ellenben ismét lassulás jöhet, a szolgáltatások körében az idei év első hónapjaiban megfigyelt inflációkövető, visszatekintő árazás hatása az év elején kifut.

Az éves pénzromlás kapcsán ismételten az év eleji átárazások mértéke lesz meghatározó, ennek kapcsán az árfolyam volatilitása okozza a legnagyobb kockázatot. Amennyiben a vállalatok ezt a bizonytalansági tényezőt beépítik az áraikba a szokásos év eleji átárazásaik során, az magasabb áremelkedést okozhat. Ezzel együtt arra számítunk, hogy jövőre 3,4 százalékra lassul az infláció, miközben a jegybanki célhoz az év nyarára térhet vissza a pénzromlás üteme.

A szeptemberi kamatvágás óta a nemzetközi folyamatok, a jelentős pénzpiaci turbulencia, amit a geopolitikai konfliktusok kiéleződése (Közel-Kelet, orosz–ukrán), az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság, valamint a Trump-elnökséggel kapcsolatos várakozások eredményeztek, jelentősen gyengítették a forint árfolyamát.

Erre tekintettel a jegybank sem az októberi, sem a novemberi ülésen nem módosított a kamatkondíciókon, és arra számítunk, hogy decemberben sem kerül sor újabb vágásra. Várakozásaink szerint jövő márciustól folytatódhat az MNB kamatcsökkentési ciklusa, negyedévente 25 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat értéke, év végéig pedig 5,5 százalékra, igazodva ezzel a Fed várható kamatpályájához.

Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése kapcsán nem várunk gyökeres fordulatot a monetáris politika működésében, a nemzeti banki döntéseket továbbra is az inflációs cél fenntartható elérése és a pénzügyi stabilitás biztosítása mozgathatja.

8. Mérséklődő hiány mellett az államadósság-ráta is tovább csökkenhet

A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése szerint az idei évben 4,7, míg jövőre 3,7 százalékot tehet ki a költségvetési hiány a GDP arányában. Ennek hátterében egyrészt a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági növekedés, másrészt az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv intézkedései, harmadrészt pedig a magas kamatkiadások húzódnak meg. Jövőre ez utóbbiak már csökkennek, de változatlanul jelentősek lesznek, míg a gazdasági növekedés visszatérése és a fogyasztás élénkülése pozitívan hat majd a költségvetés bevételi oldalára. A GDP-arányos államadósság-ráta 2024-ben a megelőző évi szintjén, 73,4 százalékon alakulhat, míg 2025-ben 72,5 százalékra csökkenhet.

Táblázat: A Makronóm Intézet által előre jelzett főbb mutatók

Forrás: Makronóm Intézet számítása

Nyitó fotó (illusztráció) – Freepik

KAPCSOLÓDÓ: