A hatóságok ötvenezer balesetokozó igényét utasították el, de így is 2,5 milliárd dollárnyi kártérítést fizettek ki. Az öngázoltatás azonban nem dilis hóbort: a legszegényebbek próbálnak így pénzhez jutni.
Egyre nagyobb gondot okoznak Dél-Afrikában az autók elé ugró gyalogosok. A bevett gyakorlat, hogy az „áldozatok” megvárják, amíg az autók lassítanak, majd úgy ugranak eléjük, hogy az elgázolja őket, de csak sebesülést okozzanak, halált nem. (Ez többnyire sikerül, néha azonban nem.) A helyzet az, hogy a kormány országos közúti baleseti alapja fedezi a kártérítési igényeket, ha valaki közúti balesetben megsérül – ezt kihasználva a leszakadó társadalmi csoportokból nagyon sokan igyekeznek a műbalesetek révén pénzhez jutni.
A problémát a kormány is tisztán látja, ám természetesen a szegénység sem lehet mentség arra, hogy valaki súlyosan veszélyeztesse akciójával a közlekedésben résztvevőket. A kormány éppen ezért újra és újra kiadja figyelmeztetését, amely rámutat: minden egyes gázolást gondosan kivizsgálnak, és semmit nem fizetnek azokban az esetekben, ahol egyértelmű, hogy a sebesült szándékosan lépett a jármű elé – még abban ez esetben sem, ha az illető sérülései nagyon súlyosak.
A kormány nem közölt konkrét számokat arról, hány esetben kellett eljárást indítania, de az kiderült, hogy 2022 februárja és 2024 februárja között közel 50 ezer kérvényt utasítottak el csalás gyanújával, és hogy a 2023/24-es pénzügyi évben még így is 2,5 milliárd dollárnyi kártérítést fizetett ki. Az, hogy az ügy ennyire aktuális lett, az ünnepi időszak indokolja. Dél-Afrikában december eleje és január második hete között mintegy 1500 ember hal meg minden évben közúti balesetben, az áldozatok 40 százaléka pedig gyalogos. Ami a végzetes szituációkat illeti, a kormány a közleményeiben nem győzi hangsúlyozni: „a biztosítási alap nem kompenzálja pénzben a haláleseteket, pusztán az elhunytak hamvasztásának vagy temetésének tényleges költségeit állja”.
***
Fotó: utca Johannesburgban
Dreamstime