A Harvard Egyetem kutatói szerint 2018 óta megháromszorozódott az adatközpontok szén-dioxid-kibocsátása az Egyesült Államokban, amihez – az új tanulmány szerint – jelentősen hozzájárul a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és térnyerése. A multimodális MI-rendszerek terjedésével a helyzet várhatóan tovább romlik.
A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatócsoportja 2132 amerikai adatközpont működését vizsgálta meg, ami az ország ilyen létesítményeinek 78 százaléka. „Drámai növekedésről beszélhetünk” – értékelte a helyzetet Eric Gimon, az Energy Innovation kutatóintézet vezető munkatársa. A szakember szerint bár sok elemzés foglalkozik az exponenciális növekedés ütemével, „még csak a kezdeti szakaszban vagyunk, ami a hatékonyság növelését vagy az új típusú chipek fejlesztését illeti”.
Az adatok szerint
a 2024 augusztusát megelőző egy évben az adatközpontok 105 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, ami az Egyesült Államok teljes kibocsátásának a 2,18 százaléka.
Összehasonlításképpen: a belföldi légitársaságok emissziója 131 millió tonna. Ráadásul az adatközpontok az összes amerikai energiafelhasználás 4,59 százalékáért felelnek, ami a 2018-as érték duplája.
Falco J. Bargagli-Stoffi, a tanulmány egyik szerzője rámutatott egy további aggasztó tendenciára. „A szennyezőbb energia egész nap rendelkezésre áll” – magyarázta, hozzátéve, hogy sok adatközpontnak a nap 24 órájában csúcsüzemben kell működnie.
A kutatás kimutatta, hogy az amerikai adatközpontok 95 százaléka olyan helyeken működik, ahol az áramforrások szennyezőbbek az országos átlagnál. Mivel ezek közül jó néhány széntermelő régióban, például Virginiában található, az általuk felhasznált energia szén-dioxid-intenzitása 48 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
A multimodális MI-rendszerek új kihívásai
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése új szakaszába lépett. Az egyszerű szöveggenerátoroktól, mint a ChatGPT, a fejlesztések a komplex kép-, videó- és zenegenerátorok felé mozdulnak el. Az OpenAI december 9-én tette közzé Sora nevű videóalkotó modelljét, amelynek a weboldala a nagy érdeklődés miatt még mindig nem működik megfelelően. A Google és a Meta hasonló modellje, a Veo és a Movie Gen még nem került nyilvánosságra, a Suno és az Udio zenegenerátorának a népszerűsége viszont már növekszik, és a múlt hónapban az Nvidia is kiadta saját audiomodelljét. Gianluca Guidi, a tanulmány vezető szerzője figyelmeztetett: ahogy a képek és videók felé mozdulunk el, a szükséges adatmennyiség exponenciálisan növekszik, és ez a kibocsátások ugrásszerű növekedéséhez vezethet.
Szabályozási kilátások
A kutatók egyik célja az adatközpontok energiafelhasználásának nyomon követésére szolgáló megbízhatóbb módszer kidolgozása volt. Ennek érdekében létrehoztak egy portált, amely országszerte mutatja ezen szerverépületek kibocsátását.
Francesca Dominici, a Harvard Data Science Initiative igazgatója és a tanulmány társszerzője szerint „növekvő nyomás lesz a környezet- és fenntarthatóság-tudatos közösség, valamint a nagy technológiai vállalatok között”. Úgy véli azonban, hogy „nem lesz szabályozás a következő négy évben”.
A kutatók által létrehozott adatfolyam hosszú távú célja, hogy információval szolgáljon a jövőbeli szabályozási erőfeszítésekhez, amelyek az adatközpontok kibocsátásának csökkentését célozzák.
Legyen haszna az adatközpontok hőtermelésének: fűtsék be Európát!
Az adatközpontok energiaigénye folyamatosan nő: egyetlen ilyen létesítmény éves energiafelhasználása ma már akár egy kisebb város energiaigényével is vetekedhet, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint az adatközpontok ágazata világszerte a globális villamosenergia-fogyasztás közel 1 százalékát teszi ki.
E hatalmas energiamennyiség legnagyobb része a hűtési rendszerekhez szükséges, és nemcsak a zavartalan működésüket kell biztosítaniuk, hanem az általuk termelt nagy mennyiségű hőt is el kell vezetniük. Nem véletlen, hogy egyre több szakértő foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne ezt a hőmennyiséget hasznosítani.
Kim Fausing, a hőszivattyúkat és adatközpontok hűtőrendszereit előállító dán Danfoss vállalat vezérigazgatója szerint ha megfelelően helyeznék el ezeket a létesítményeket, akkor ezek a jövőben akár városok teljes fűtési igényét is fedezhetnék. A Financial Timesnak nyilatkozva kifejtette, hogy
az évtized végére akár Frankfurt teljes fűtési szükségletét is biztosíthatná az adatközpontokban keletkező többlethő.
„Sok vita van arról, hogy az adatközpontoknak mekkora energiára lesz szükségük a közeljövőben – tette hozzá –, ugyanakkor, ha ezeket okosan helyezzük el, segíthetik a városok fűtési problémáinak megoldását.”
Kapcsolódó: