Kína nagyot üthet az amerikai gazdákon – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Kína nagyot üthet az amerikai gazdákon 

Kína is készül Donald Trump második ciklusára, és ezzel együtt az előre belengetett vámokra.  A megválasztott elnök első ciklusában elindított kereskedelmi háborúban a kínaiak az amerikai gazdálkodókat vették célba, különösen a szójababtermesztőket, akik körülbelül 11 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el. Ha ismét kitör a háború, vélhetően az amerikai farmerek még nagyobb kárra számíthatnak. 

A globális gazdasági kilátások egyik legnagyobb kérdőjele, hogy Trump beváltja-e a kampányában kifejtett fenyegetését, miszerint 60 százalékos vámot vet ki a Kínából érkező összes importra. Egy ilyen lépés megtizedelné a két nemzet közötti kereskedelmet, felpörgetné az inflációt és kikényszerítené a globális ellátási láncok átszervezését. Ezért is sürgető a kérdés, hogy Kína mit tenne válaszul. A Bloomberg összeszedett pár véleményt a lehetséges forgatókönyvekről: 

Larry Hu, a Macquarie kínai közgazdásza szerint a 60 százalékos vámok a következő 12 hónapban 2 százalékponttal csökkentenék Kína GDP-növekedését, és Pekingnek „nem maradna más választása”, mint fokozni a belső fogyasztás ösztönzését.  

Vang Tao, az UBS-nél hasonlóra számít azzal, hogy a fokozatosan kivetett vámok a kínai GDP-t jövőre 4 százalék körülire, 2026-ban pedig még alacsonyabbra csökkentené.  

A Morgan Stanley közgazdászai szerint gyorsan, már 2025 első felében várják a vámokat, ugyanakkor nem biztos, hogy a Kínára mért csapás olyan mértékű lesz, mint 2018–19-ben.  

Ez azt jelenti, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök ezúttal jobban felkészült a kereskedelmi harcra. Lehetőségei a Kínában üzleti tevékenységet folytató amerikai vállalatok elleni válaszcsapástól és a tengerentúlról érkező nyersanyagok, például a kukorica és a szójabab vásárlásától kezdve a nagy alku kereséséig terjednek, amely során ígéretet tehet arra, hogy több amerikai energiahordozót vásárolna, és növelné az ottani beruházásokat. Trump jelezte, hogy erre nyitott lenne. 

A korábbi Trump-adminisztráció kereskedelmi háborút indított, vámokat vetett ki több mint 300 milliárd dollár értékű kínai importra. Az ázsiai nagyhatalom 2018-ban válaszul 25 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államokból származó szójára, marhahúsra, sertéshúsra, a búzára, a kukoricára, valamint a cirokra. 

A világ hét éve figyelheti a két ország közötti kereskedelmi feszültségeket. Peking az első vámok kivetésekor elsősorban az amerikai agrárexportot célozta meg, de akkortájt az USA csupán szerény szójaveszteséget szenvedett. Kínának akkor még szüksége volt az amerikai szójára, viszont azóta egyre többet vásárol Brazíliából.  

Más árucikkeknél is hasonló a helyzet. Az ázsiai ország diverzifikálta a készleteit, megnyitva piacait az argentin kukoricának és búzának, a brazil ciroknak, az ausztrál gyapotnak. Tanulva az akkori helyzetből, készleteztek, a magtárakat feltöltötték, így a kínai szójatartalékok rekordszintet értek el.  

Az elmúlt hét évben az USA élelmiszerexportja a kukoricától a búzáig számos pozíciót vesztett, Brazília pedig sikeresen megszerezte a piaci részesedését.

Az amerikai termelők már most is érzékelik, hogy csökkennek a bevételeik, mivel a kukorica és a szójabab ára az év elején négyéves mélypontra süllyedt.  

Az elmúlt hét év helyzetbe hozta Brazíliát, amely még több szántóföldet szabadított fel az esőerdők irtásával, szójababtermése pedig jövő év elején várhatóan legalább 30 százalékkal magasabb lesz, mint hét esztendeje. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az amerikai gazdák felhagytak volna a szójabab termesztésével. Trump az első ciklusában mintegy 28 milliárd dollárnyi támogatást adott a tengerentúli farmereknek, hogy enyhítse a Kínával folytatott kereskedelmi vita hatásait.  

Kína 2018 óta diverzifikálja az ellátási forrásait, hogy csökkentse az egyesült államokbeli mezőgazdasági termékektől való függőségét. A piros az Egyesült Államokat, a zöld pedig Brazíliát jelöli. Forrás: Reuters  

A Bloomberg felsorolta, hogy Trump tarifaterve milyen hatással lehet a különféle növényekre. 

Szójabab, kukorica és búza 

 2020. január 15-én a két állam Washingtonban aláírta a Kína–USA gazdasági és kereskedelmi megállapodás első szakaszát. Az egyezmény értelmében Kína növeli az amerikai mezőgazdasági termékek importját, az Egyesült Államok pedig szakaszosan megszünteti a kínai termékekre kivetett további vámokat. Az amerikai gazdálkodók évente több millió tonna gabona- és szójababexporttól eshetnek el, ha ezeket a vámokat visszaállítják. Kína mint a világ legnagyobb mezőgazdaságitermék-importőre, jelentősen csökkentette az Egyesült Államokból behozott agráráruktól való függőségét, ehelyett olyan jelentős gabonatermelő országoktól vásárolt, mint Brazília, Argentína, Ukrajna és Ausztrália. 

A Reuters fenti táblázata a kínai vámadatokra épül. Az Egyesült Államokból Kínába szállított szójabab részesedése 2024-ben 18 százalékra csökkent a 2016-os 40-ről, míg a brazil kukoricaimport 46-ról 76 százalékra nőtt. Az idei év elején jelentették be, hogy Argentína exportálhat búzát Kínába, amely a harmadik legnagyobb búzaimportőr a világon, 2022-ben éves szinten körülbelül 10 millió tonnát vásárolt ebből a gabonából 3,8 milliárd dollár értékben. Az ázsiai ország ráadásul 15 év után először jóváhagyta az argentin kukorica behozatalát is.  

Cirok 

Az Egyesült Államok cirokexportjának a 70 százaléka Kínába megy. Az egyik leginkább szárazságtűrő, ősi gabonának az ázsiai ország a legnagyobb fogyasztója, amelyet állati takarmányként és likőr készítésére is használnak. November végén azonban Kína megnyitotta kapuit a brazil cirok előtt. Bár a dél-amerikai mezőgazdasági óriás korábban szinte egyáltalán nem exportált cirokot, a termelése mintegy 4,6 millió tonnára nőtt, ami újabb kihívást jelent az Egyesült Államok piaci részesedésének. 

Sertéshús 

Ez az egyik leggyakrabban fogyasztott hús Kínában, sőt az ország a világ legnagyobb disznóhúsfogyasztója, és övé a világ legnagyobb sertéspiaca is. Az eddigi import az Európai Unióra, Brazíliára és az Egyesült Államokra támaszkodott. Az elmúlt négy évben Kína növelni tudta a belföldi termelését, ahogy Brazíliáé is emelkedett, míg az unió és az Egyesült Államok sertéshústermelése csökkent, az előbbié különösen jelentős mértékben. Mivel a kínai étkezési preferenciák a fő fogyasztói csoportoknál eltolódnak a más fehérjék, például a baromfi-, a marhahús és a tenger gyümölcsei felé, így a sertéságazat kilátásai a vámháború elmaradása esetén sem fényesek.  

Gyapot 

A kínai gyapotimport a tavalyi rekordszinthez képest várhatóan szintén csökkenni fog az erős hazai termelés és a növekvő készletek miatt. Az ország pamut- és textilellátási láncai is megváltoztak 2018 óta, ugyanis egyre több gyapotot vásárolnak Brazíliából és Ausztráliából. A brazilok korábbi bejelentése szerint a 2023/24-es betakarítási szezonban 3,7 millió tonna gyapotot termeltek, amelynek a 60 százalékát exportálták. Ezzel először ők előzték meg az Egyesült Államokat, és váltak a világ legnagyobb gyapotexportőrévé. Ebben a betakarítási szezonban Brazília közel 1,3 millió tonna gyapotot szállított Kínába, ami meghaladja az USA kivitelét.  

Kapcsolódó:

  

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat