Bár Bassár el-Aszad rendszerének összeomlása és az új iszlamista vezetés hatalomátvétele számos közel-keleti fővárosban bizonytalanságot szült, Ankarában mégis optimizmust váltott ki. Recep Tayyip Erdoğan török elnök évek óta dolgozott azon, hogy gazdasági és diplomáciai befolyását kiterjessze Szíriában, és most, a háború végét követően úgy tűnik, Törökország lehet a legnagyobb nyertese a konfliktusnak. Az Aszad-rezsim bukása azonban nemcsak lehetőségeket, hanem jelentős kihívásokat is tartogat. 

A stratégiai támogatás kifizetődött 

Törökország hosszú éveken keresztül támogatta a szíriai ellenzéket, beleértve a Hajat Tahrir as-Sám (HTS) nevű csoportot, amely kulcsszerepet játszott az Aszad-rezsim megdöntésében. Bár a HTS-t az ENSZ és maga Törökország is terrorszervezetnek nyilvánította, Ankara közvetett segítséget nyújtott neki például az Idlib városában állomásozó török katonai jelenléttel, amely megakadályozta a szíriai kormányerők támadásait. Ez lehetővé tette a HTS számára, hogy éveken keresztül akadálytalanul működjön a térségben, miközben a török határon keresztül folytatott kereskedelem gazdasági támogatást biztosított számára. 

Erdoğan politikai húzásai az ellenzék felett gyakorolt befolyását is megerősítették.  

Októberben például megakadályozta, hogy a lázadók offenzívát indítsanak Aleppóban, és amikor végül elindult a támadás, az valószínűleg Erdoğan beleegyezésével történt.  

Ezzel Ankara nemcsak katonailag, hanem politikailag is meghatározó szerepet töltött be a lázadók sikerében. 

Bassár el-Aszad eltávolítása alapjaiban változtatta meg a térség erőviszonyait. Törökország most olyan helyzetben találta magát, ahol Irán és Oroszország – Szíria két legfőbb pártfogójának – támogatása meggyengült. Moszkva az ukrajnai háborúval van elfoglalva, míg Teherán a gázai és a libanoni konfliktusban szenvedett el súlyos veszteségeket. Ez lehetőséget kínál Törökországnak, hogy domináns szereplővé váljon Szíriában. 

Erdoğan számára különösen fontos, hogy a szíriai menekülteket visszatelepítse hazájukba. Az Aszad-rezsim bukásával pedig esély nyílik egy „barátságos” szíriai kormány megalakítására, amely szívesen fogadná vissza a Törökországban élő menekülteket. Ez nemcsak a török közvélemény nyomását enyhítené, hanem gazdasági előnyökkel is járna, hiszen a menekültek hazatérése csökkentené a török gazdaság terheit. 

Gazdasági dimenzió: az újjáépítés óriási lehetőségei 

A Bassár el-Aszad bukását követő korszakban Törökország gazdasági szempontból is kulcsszereplővé válhat Szíriában. Az újjáépítés nemcsak óriási gazdasági potenciállal kecsegtet, hanem Ankara regionális gazdasági stratégiájának az egyik alappillérévé válhat. A törökök évek óta készülnek erre a pillanatra, és most lehetőségük nyílik arra, hogy a gazdasági befolyásukat jelentősen növeljék. 

A szíriai polgárháború több mint egy évtizede alatt az ország infrastruktúrája szinte teljesen összeomlott. A helyreállítás költségei elképesztően magasak, és a török üzleti szektor már most készül arra, hogy kulcsszerepet játsszon ebben a folyamatban. Mustafa Gültepe, a Török Exportőrök Szövetségének elnöke szerint az újjáépítés jelentős exportnövekedést hozhat országa számára, különösen a cement-, az acél- és az építőipari ágazatban. Törökország építőipari cégei így nemcsak a szíriai infrastruktúra helyreállításában, hanem a gazdaság modernizációjában is vezető szerepet vállalhatnak. 

A török exportőrök számára Szíria mindig is fontos piac volt. Az elmúlt évtized háborús pusztítása ellenére a két ország közötti kereskedelem folytatódott, sőt növekedett.  

Gültepe rámutatott, hogy 2023 első tizenegy hónapjában Törökország szíriai exportja 1,9 milliárd dollárt ért el, ami 4,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. A cement, az acél és az elektronikai termékek jelentették a legnagyobb részesedést ebben a kereskedelmi forgalomban, és a szakértők szerint az újjáépítés során ezek iránt tovább nőhet a kereslet. 

A török építőipar tapasztalatait világszerte elismerik, és a szakértők szerint az újjáépítéshez szükséges cementmennyiség elérheti az évi 50-60 millió tonnát, ami minimum egy évtizedre elegendő munkát jelent.  

A török cementipar már a háború alatt is fenntartotta a szállításait Szíriába, évente 1,5 millió tonnát exportálva. 

Az acélipar is jelentős szerephez juthat, különösen az infrastruktúra helyreállításában. Tavaly Ankara vas- és acélexportja Szíriába meghaladta a 25,5 millió dollárt, és a kereslet a jövőben várhatóan tovább nő. A török gyártók azonban kihívásokkal nézhetnek szembe, mivel az acélárak és a globális kereslet alakulása befolyásolhatja a profitabilitást. Emellett a politikai stabilitás is kulcsfontosságú lesz az exportbővülés fenntarthatóságához. 

A logisztika szintén fontos szerepet játszik az újjáépítésben. A meglévő szíriai kikötők infrastruktúrája súlyosan sérült, ezért új logisztikai csomópontok és kikötők létrehozására lesz szükség. Ez nemcsak a szállítási költségeket csökkentheti, hanem Törökország regionális kereskedelmi központként betöltött szerepét is erősítheti. 

A szíriai menekültek kérdése régóta központi téma a török belpolitikában.  

Jelenleg körülbelül 3,6 millió szíriai menekült él Törökországban, akik jelentős gazdasági és társadalmi nyomást gyakorolnak az országra. Az Aszad-rezsim bukásával Ankara azt reméli, hogy a menekültek önkéntes hazatérése felgyorsul.  

Erdoğan kormánya számára ez politikai és gazdasági szempontból is prioritás. 

A menekültek hazatérése azonban nemcsak a szíriai stabilitástól függ, hanem attól is, hogy milyen lehetőségeket kínál számukra az újjáépülő ország. Sokuknak nincs hová visszatérnie, mivel otthonaikat a háború során lerombolták. Az újjáépítés és a gazdasági fellendülés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezek az emberek valóban új életet kezdhessenek Szíriában. 

A menekültek hazatérésének gazdasági hatásai Törökországra nézve is vegyesek lehetnek. Számos szíriai integrálódott a török munkaerőpiacra, különösen a déli tartományokban, mint például Gaziantepben. Mehmet Kaya, a Diyarbakır Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint azonban a szíriai munkaerő csak a foglalkoztatottak kis részét teszi ki, így a hazatérésük nem okozna jelentős munkaerőhiányt. 

Gaziantep példája jól mutatja a helyzetet: az ott dolgozó 280 ezer munkás közül mindössze 12 ezer szíriai. A vállalatok többsége úgy véli, hogy a menekültek hazatérése csak minimális zavarokat okozna, mivel a helyi munkaerővel pótolhatók a kieső dolgozók. Azonban azok a cégek, amelyek kifejezetten szíriai munkaerőt foglalkoztattak, komolyabb kihívásokkal nézhetnek szembe. 

Katonai támogatás és a geopolitikai sakkjátszma 

Ankara a katonai együttműködés terén is kulcsszereplő lehet Szíriában. Yaşar Güler védelmi miniszter szerint Törökország kész katonai képzést és támogatást nyújtani a szíriai vezetésnek, ha erre igény mutatkozik. Ez a lépés nemcsak az ország stabilizálását szolgálná, hanem Ankara geopolitikai pozícióját is tovább erősítené. 

A török katonai jelenlét és a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) elleni fellépés kiemelt prioritás Törökország számára, a kurd milíciák elleni harc azonban feszültségeket okozhat a nyugati hatalmakkal, különösen az Egyesült Államokkal, amely évek óta támogatja a kurdokat az Iszlám Állam elleni harcban. Güler szerint azonban Ankara világossá tette, hogy a YPG-t mint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesét mindenáron el kívánja távolítani Szíriából. 

Bár Törökország jelentős lehetőségeket lát Szíria újjáépítésében és a térség geopolitikai átalakulásában, az ezzel járó kihívások sem elhanyagolhatók.  

A HTS vezetése alatti szíriai kormány legitimitása kétséges, és egyelőre fennáll a veszélye annak, hogy az ország újra káoszba süllyedhet.  

Az instabilitás nemcsak gazdasági károkat okozhat, hanem újabb menekülthullámot is előidézhet, ami tovább terhelné Törökországot. Egy másik jelentős kockázat az Iszlám Állam újjáéledése. Bár jelenleg kevés jele van a csoport aktív tevékenységének Szíriában, a politikai és katonai vákuum új lehetőségeket teremthet a terroristaszervezetek számára. Az új szíriai kormánnyal folytatott katonai és biztonsági együttműködés nemcsak Ankara pozícióját erősítheti a térségben, hanem stabilizáló tényezőként is működhet.  

A kurd milíciák elleni harc azonban továbbra is konfliktusforrás lehet. Törökország számára a PKK és szövetségesei elleni fellépés stratégiai prioritás, de ez feszültségeket okozhat a nyugati hatalmakkal, különösen az Egyesült Államokkal, amely támogatja a kurdokat az Iszlám Állam elleni harcban. Ankara célja, hogy megteremtse a biztonságos környezetet a határ mentén, és biztosítsa, hogy Szíria ne váljon újra terrorista csoportok bázisává. 

Ahogy említettük, az Aszad-rezsim bukása jelentős geopolitikai és gazdasági lehetőségeket nyitott meg Törökország számára, de a helyzet továbbra is bizonytalan. Az új szíriai vezetés legitimitása és stabilitása kulcsfontosságú lesz Ankara terveinek megvalósításában. Ha Szíria újjáépítése sikeres lesz, Törökország nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is a térség vezető hatalmává válhat.  

Ha azonban az ország újra káoszba süllyed, az újabb menekülthullámot és instabilitást hozhat Törökország határain belül és kívül egyaránt. 

Az elkövetkező évek megmutatják, hogy Erdoğan stratégiája valóban meghozza-e a várt eredményeket, vagy országának szembe kell néznie a szíriai polgárháború utóhatásainak új hullámával. Az azonban biztos, hogy Törökország továbbra is kulcsszereplő marad a Közel-Kelet átalakulásában. 

(Források: Foreign Affairs; Hurriye Daily News; AA)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime