Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
Ahogyan Kőrösi Csaba, az ENSZ-közgyűlés volt elnöke hangsúlyozta: a GDP önmagában nem elegendő az emberi jóllét és fenntarthatóság mérésére. Ezért
a Makronóm Intézet egy olyan „GDP-n túli jólléti mutatót” dolgozott ki, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja, és ezzel átfogóbb képet ad egy ország fejlődési pályájáról.
Ez a mutató a Magyar Nemzeti Bank és a Hétfa Kutatóintézet által kidolgozott másik két pillérrel együtt egy új módszertant alkot, amely már az ENSZ szeptemberi Summit of the Future találkozóján is figyelmet kapott.
Ennek különlegessége, hogy egyedi, átfogó képet nyújt egy ország fenntarthatósági teljesítményéről. A módszertant Áder János volt köztársasági elnök mutatta be a World Science Forum keretében, és már most komoly nemzetközi érdeklődés övezi – Japántól Amerikáig és Kínáig. A rendszer bemutatására az ENSZ jövő szeptemberi közgyűlésén is sor kerül, ami egy szélesebb körű nemzetközi párbeszéd kezdetét jelentheti.
Mi az a HNI és hogyan számoljuk?
A Harmonikus Növekedési Index (HNI) a jóllét fenntartható növekedésének adatalapú mutatója.
A Harmonikus Növekedési Index 32 változóját közel 50 változóból választottuk ki. Az index egy 0 és 100 között normalizált érték, ahol a magasabb szám jobb eredményt jelez. A HNI hat pillér – a gazdasági fejlettség és növekedés, a pénzügyi, illetve a környezeti fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, a társadalmi fenntarthatóság és a demográfiai fenntarthatóság – súlyozott összegéből áll össze.
Bővebben: hni.hu
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Makronóm
