A nemzetközi kereskedelem sakktábláján Kína ismét új stratégiákkal lépett elő, hogy megerősítse gazdasági pozícióját a globális porondon. Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió felől érkező nyomás új vámok és technológiai korlátozások formájában fokozódik, Kína intenzív diplomáciai és gazdasági aktivitással keresi a „B tervet”.
Az év végéhez közeledve Kína intenzív kereskedelmi diplomáciát folytat. A képviselőik egyetlen hét alatt folytattak tárgyalásokat a dél-koreai szabadkereskedelmi egyezményről, részt vettek a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) új irodájának megnyitóján Jakartában és befektetési konferenciát tartottak Szaúd-Arábiában. Ez a széles spektrumú aktivitás nem véletlen.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről érkező kereskedelmi szankciók és technológiai korlátozások miatt Kína új partnereket keres, és igyekszik csökkenteni az USA-tól és az EU-tól való gazdasági függőségét.
Új szövetségek a régi feszültségek árnyékában
Decemberben, csak egyetlen napon Kína kereskedelmi minisztere, Vang Ventao találkozott az IMF ügyvezető igazgatójával, a dél-koreai kereskedelmi miniszterrel és a Greater Tumen Initiative keretében részt vett egy többoldalú tárgyaláson. Ugyanezen a napon az ország képviselői jelen voltak a 15 tagállamból álló Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség központjának megnyitóján Indonéziában. Ez az intenzív diplomáciai jelenlét jól mutatja Kína célját: ellensúlyt teremteni az amerikai és európai kereskedelmi nyomásgyakorlással szemben.
A RCEP példája jól mutatja, hogy Kína hogyan próbál új gazdasági blokkokat létrehozni. Az Indiától Ausztráliáig terjedő szabadkereskedelmi övezet, amely a világ népességének 30 százalékát és a GDP-jének több mint egyharmadát lefedi, nemcsak gazdasági előnyöket kínál, hanem geopolitikai súlyt is ad Kínának. Az ország vezetésének stratégiája világos: az USA és az EU gazdasági nyomására válaszul igyekeznek megszerezni a feltörekvő piacok és az ázsiai szomszédok támogatását, ami hosszú távon új erőviszonyokat teremthet a világkereskedelemben.
A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy Kína exportjának a diverzifikálása már most érezhető eredményeket hoz.
A kereskedelmi minisztérium szerint az idei év első három negyedében a Kínával szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokkal folytatott kereskedelem volumene 8 százalékkal nőtt, miközben az USA-val bonyolított áruforgalom stagnált.
Trump árnyéka: Kína felkészül az újabb vámháborúra
Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktusok továbbra is dominálják Kína „gazdasági napirendjét”. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Peking igyekszik jobban felkészülni a kereskedelmi háború második fordulójára. 2018-ban a Donald Trump-kormányzat a kínai árukra kivetett vámokkal próbálta visszaszorítani Peking gazdasági előretörését. Bár a vámok akkor Kínát érzékenyen érintették – különösen az amerikai mezőgazdasági termékek és technológiai export korlátozásai miatt –, azóta az ázsiai nagyhatalom átrendezte az import- és exportstruktúráját.
Ennek eredményeként az elektromos járművek, a napelemek és más zöldenergia-technológiák terén globális dominanciára tett szert. Az elektromos autók exportja például az idén meghaladta a 3 millió darabot, ami 30 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az ilyen termékek kivitele lehetőséget teremtett arra, hogy Kína mérsékelje a Boeing repülőgépek és más amerikai termékek iránti keresletet, amelyeket korábban jelentős mennyiségben vásárolt.
Trump új vámokkal fenyegetett, amelyek akár 60 százalékos extra terhet is jelenthetnek a Kínából érkező árukra. Bár ez súlyosan érintené az ázsiai ország gazdaságát, elemzők szerint Kína már kevésbé függ az amerikai piactól, mint korábban. Ennek ellenére a kínai technológiai ipar továbbra is sebezhető, mivel az olyan kulcsfontosságú komponensek, mint a mikrochipek, még mindig nagy mértékben az amerikai importtól függnek.
Vietnám: az új „Kína” a világ gyártósorán?
A kereskedelmi háború egyik legnagyobb nyertese Vietnám, amely az USA és Kína közötti konfliktus során „biztonsági mentési pontként” szolgál a kínai gyártók számára. Trump az első kereskedelmi háborúja idején Vietnámot a „legrosszabb kereskedelmi visszaélőként” emlegette, ám ez nem akadályozta meg az országot abban, hogy az amerikai–kínai vámok következményeit kihasználva jelentős külföldi tőkét vonzzon. 2018 óta az amerikai cégek és beszállítóik egyre nagyobb számban helyezik át a gyártásukat Vietnámba, hogy elkerüljék a kínai termékekre kivetett vámokat.
A számadatok jól mutatják az ország felemelkedését. Vietnám az elmúlt hat évben közel 290 milliárd dollár külföldi befektetést vonzott, ami megegyezik az előző két évtized összesített értékével. Az olyan vállalatok, mint az Apple és a Samsung, jelentős gyártási kapacitásokat telepítettek Vietnámba, amely az amerikai sportcipők egyharmadát, a fa alapanyagú bútorok felét és a napelemek negyedét szállítja az USA-ba. Például az Apple jelenleg 35 beszállítóval működik együtt az országban, háromszor annyival, mint a kereskedelmi háború előtt.
Ez az átrendeződés Vietnám számára látványos gazdasági növekedést eredményezett: az ország GDP-je évente átlagosan 8 százalékkal bővült, míg az amerikai importból való részesedése a duplájára nőtt.
Vietnám helyzete azonban szintén nem problémamentes. Miközben az ország igyekszik megőrizni versenyelőnyét, Trump új vámokat lebegtetett meg azon államokkal szemben, amelyek kiskapuként szolgálnak Kína számára. Ez a stratégia közvetlen veszélyt jelent Vietnám gazdaságára, különösen annak fényében, hogy az ország exportjának 90 százaléka olyan termékeket tartalmaz, amelyek kínai alkatrészeket használnak.
A globális gazdaság jövője: egyensúly vagy töredezettség?
A Kína által követett stratégia jól illusztrálja a jelenlegi világgazdaság kihívásait. Az USA és Kína közötti technológiai és kereskedelmi háború egyre több országot kényszerít arra, hogy új pozíciót találjon a globális ellátási láncokban. Az olyanok, mint Vietnám, Malajzia és Mexikó, nyerhetnek az ellátási láncok átrendeződéséből, de mindez komoly bizonytalanságot is hozhat a globális kereskedelem terén.
Az exportkorlátozások és a vámháborúk hosszú távú hatásai még nem láthatók tisztán, de már most világos, hogy a globális gazdaság egyre fragmentáltabbá válik. A kérdés, hogy Kína, az USA és az EU képes-e olyan kompromisszumokra, amelyek mérsékelik az élesedő konfliktusokat, vagy a kereskedelmi háborúk új korszakába lépünk.
A gazdasági stratégiák versenyében Kína és az Egyesült Államok lépései nemcsak a két ország jövőjét, hanem a globális gazdaság szerkezetét is meghatározzák. Az idő fogja eldönteni, hogy a kereskedelmi blokkok kiépítése új egyensúlyhoz vezet-e, vagy tovább növeli a globális gazdasági bizonytalanságot.
(Források: South China Morning Post; Reuters; The Wall Street Journal)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime