A megfizethető lakhatás érdekében a kormány 10 intézkedésről döntött: 

1. A rövid távú lakáskiadás szabályozásával a kormány szigorítja annak keretrendszerét (ld. Airbnb), hogy segítse a budapesti lakhatási válság kezelését. Ennek keretében 2025-től Budapesten a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó 38 400 forintról 150 ezerre emelkedik, valamint kétéves moratóriumot vezetnek be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban a fővárosban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából. 

2. A lakásbérleti piac rendezése céljából megkezdődött a díjak és szerződések felülvizsgálata, amelynek célja a tiszta jogviszony kialakítása és egy egységes mintaszerződés kidolgozása. 

3. A kollégiumi férőhelyek bővítése érdekében megvalósulhat a Diákváros projekt, amely 12 ezer fiatal számára biztosíthat kollégiumi férőhelyet. 

4. A fiatalok lakhatási programjában a 35 év alatti, első zöldlakásukat vásárlók számára 2025. április 1-jétől 2025. október 31-ig bevezetett önkéntes kamatplafont vezetnek be a bankok. Az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék, a jelzáloghitelnek pedig egyéb folyósítási, elbírálási, közvetítői stb. banki díja nincsen. 

5. A Vidéki Otthonfelújítási Programban, 2025. január 1-jétől olyan intézkedések lépnek életbe, amelyek az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családokat célozzaák meg. A Vidéki Otthonfelújítási Támogatás keretében közel 2900 településen élő, akár 400 ezer család számára válik elérhetővé a lehetőség, hogy a lakáskörülményein javítson. A program részeként az állam legfeljebb 6 millió forintos kedvezményes hitelkonstrukciót is biztosít, amelynek kamata az állami támogatás révén jelentősen csökken. A kezdeményezés közel 270 milliárd forinttal segítheti az otthonteremtést. 

6. A SZÉP-kártya lakásfelújításra történő felhasználhatósága 25 milliárd forinttal segítheti a családok otthon-korszerűsítését. 2025. január 1-jétől átmenetileg lehetőség nyílik a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékának ingatlanfelújításra való fordítására. 

7. A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásával lehetővé válik a nyugdíjpénztári tagok és családtagjaik számára, hogy 2025-re vonatkozóan átmenetileg, 1 éves időtartamra az egyéni számláikon felhalmozódott összegeket saját döntésük alapján lakáscélokra használhassák fel. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat felhasználhatják ingatlan vásárlására, építésére, bővítésére és felújítására, valamint jelzálogalapú hiteltörlesztésre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden tag számára 2024. december 31-ig, illetve 2025. március 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfeleiknek. Az intézkedés mintegy 300 milliárd forinttal járulhat hozzá a családok lakácscéljainak eléréséhez. 

8. A munkáltatók 2025. január 1-jétől a lakhatási kiadások támogatása érdekében havi 150 ezer forint béren kívüli juttatást biztosíthatnak a 35 éven aluli munkavállalóik számára. Így a lakhatási támogatást a kormány adókedvezménnyel támogatja. Az összeg éves szinten elérheti az 1,8 millió forintot is, amelyet a fiatalok törlesztőrészletre vagy albérleti díjra fordíthatnak. A kedvezményes adózású lakáscélú béren kívüli juttatás a jelenleg is érvényes 450 ezer forintos kereten felül áll rendelkezésre. 

9. Az új építésű lakóingatlanok kedvezményes, 5 százalékos áfáját további két évre hosszabbította meg a kormány, amely a vevők és az eladók számára is segítséget jelent. 

10. Az Új Lakhatási Tőkeprogramot a kormány 200 milliárd forintos kerettel indítja el. Így          összességében 800–1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, 5 év alatt pedig 30 ezer ingatlan megépüléséhez járulhat hozzá. 

Kapcsolódó:

Fotó: Pexels