„A digitális technológia alapvetően formálja át világunkat és hatalmas lehetőséget rejt az emberiség fejlődésének felgyorsítása szempontjából. […] Azonban ennek globális kiaknázása korlátokat és az ellenőrzés közös megközelítését igényli” – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a 19. Internet Governance Forumon (IGF), Rijádban. 

A digitális technológia gyors terjedése ellenére 

2,6 milliárd embernek még mindig nincs hozzáférése az online világhoz – főként a fejlődő országokban. 

Az IGF célja, hogy a digitális forradalmat és az új technológiákat biztonságos, valamint fenntartható módon csatornázza be a globális társadalomba, és az innovációkat annak egésze számára tegye elérhetővé. 

Emellett arra is kiemelt figyelmet fordítanak, hogy multilaterális alapon, akár nemzetközi fejlesztési bankok bevonásával pénzügyi finanszírozást és megfelelő technológiát biztosítsanak azon országok számára, amelyek ezeket önerőből nem lennének képesek megteremteni.  

Egy másik fontos fókuszpont a digitális technológiák, eszközök és az internet használatának biztonságosabbá tétele azáltal, hogy közösen különböző ellenőrzési és szabályozási mechanizmusokat dolgoznak ki. A számos egyéb feladatkör közé tartozik még az internethasználat és a digitális technológiák megfizethetőségének világszintű javítása, főleg a fejlődő országokban. 

Mi történt az idei ülésszakon? 

A találkozó négy fő pontra fókuszált. A felek számos javaslatot és felhívást vitattak meg az összes témához kapcsolódóan. A teljesség igénye nélkül nézzünk minden témakörből egy-egy fontosabb gondolatot! 

1. Az innováció hasznosítása és a kockázatok ellensúlyozása a digitális térben 

Az egyik témakör a digitális innováció hatékonyabbá tétele és az új technológiák jelentette kockázatok enyhítése. A globális többség ellenőrzése az adatok és az MI felett című panelben a résztvevők megerősítették, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló vita rendkívül fontos a globális közösség számára, és azt tovább kell folytatni. Főként azért is, mert  

az MI és az adatintenzív technológiák az emberi jogok, a demokrácia és a jogállami követelmények érvényesülése mellett egyebek között az egyenlőséget vagy a kiberbiztonságot is korlátozhatják és befolyásolhatják. 

A résztvevők megállapodták abban, hogy ezen a területen további stratégiákat dolgoznak ki a meglévő jelentések alapján.

 

2. A digitalizáció békéhez, fejlődéshez és fenntarthatósághoz való hozzájárulásának fokozása 

A rendezvény egyik nyílt fórumán az információs és kommunikációs technológia (IKT) terrorizmusra történő felhasználásának megelőzése volt a téma. 

A kormányoknak dolgozó műszaki szakemberekből jellemzően nagy a hiány, az államok között pedig egyre nagyobb a technológiai kapacitásbeli szakadék. A büntető- és igazságszolgáltatási rendszereket megalkotásukkor nem arra hozták létre, hogy az online térben vagy IKT-eszközökkel elkövetett bűnesetekkel foglalkozzanak.  

A legtöbb államnak nincsenek törvényei a MI segítségével elkövetett bűncselekmények kezelésére. 

Az IGF arra ösztönzi az államokat, hogy állapodjanak meg egy globális „minimális technológiai szabványban”. Ennek elérése érdekében a felek átfogó kapacitásbővítési keretet hozhatnának létre, amelynek segítségével technikai képzést, felszerelést és támogatást biztosíthatnának a rászoruló országoknakazért, hogy minden állam képes legyen hatékonyan megelőzni és megakadályozni az IKT terrorista célú felhasználását. 

3. Az emberi jogok és a befogadás előmozdítása a digitális korban 

Ebben a témakörben többek között egy villámbeszélgetés keretén belül került sor az internetes szabványok és a méltányos digitális politikák megvitatására. 

A résztvevők egy úgynevezett visszajelzési hurok bevezetését szorgalmazták a szabványok fejlesztéséhez kapcsolódóan. Ennek a lényege, hogy összegyűjtsék a közösségi visszajelzéseket, és ezeket az internetalapú innovációknak még a tervezési életciklusa alatt bevezessék. Így a szabványok relevánsabbak maradhatnának és valós idejű igényekre reagálnának. 

4. A digitális kormányzás javítása az „általunk kívánt internet” érdekében 

A digitális kormányzás fejlesztését is több panelben és beszélgetésen tárgyalták a résztvevők. Az egyik fő téma a kritikus infrastruktúrák határokon túli védelme volt. 

A felek egy nyílt fórum alkalmával egyetértettek abban, hogy a kritikus infrastruktúrák egyre növekvő kiberfenyegetésekkel néznek szembe. Az energiahálózatok, a telekommunikációs rendszerek és más alapvető szolgáltatások, amelyek határokon is túlnyúlnak, egyre kiterjedtebb védelemre szorulnak. Mindezek miatt a diplomáciai és műszaki csoportok nagyobb fokú összeköttetésére van szükség. 

A résztvevők javasolták a kormányzati és műszaki szervek szorosabb együttműködését, és felhívták a figyelmet a fejlődő országok kiberbiztonsági tevékenységeinek támogatására. 

További részletek az IGF-en tárgyalt témákról itt olvashatók.  

Az IGF 2006-ban kezdte meg működését. Munkáját saját titkársága koordinálja, az évente megrendezett ülések témáit pedig a 40 tagból álló úgynevezett „többérdekeltségű tanácsadó csoport” (Multistakeholder Advisory Group) határozza meg. Az IGF fontos részlege a Vezetőségi Panel (Leadership Panel), amely egy 15 főből álló szakértői testület, a feladata pedig a szervezet hatékony működésének elősegítése. 

Az IGF az éves ülésszakok között kapacitásfejlesztési programot hajt végre, amelynek célja az összes érdekelt fél, különösen a globális dél, a nemzetközi parlamenti képviselők, a fiatalok és a nők támogatása. Oktatási anyagokat, eszköztárakat dolgoznak ki, tanfolyamokat és workshopokat tartanak, különböző, az internet és a digitális technológia használatához kapcsolódó rendezvényeket szerveznek.  

Emellett több szakpolitikai és kutatási tevékenységet is folytatnak az internet töredezettségének megszüntetése, a kiberbiztonság előmozdítása és az egyenlő hozzáférés kiterjesztése területén. 

(Források: UN; UN; IGF; IGF) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: X/IGF – Internet Governance Forum