Az agyi implantátumok fejlesztése új lendületet kapott, miután a Precision Neuroscience 102 millió dolláros befektetést szerzett gondolatvezérelt eszközök kifejlesztésére. A cég közvetlenül versenyez Elon Musk Neuralink vállalatával az első, kereskedelmi forgalomba kerülő agyi interfész létrehozásáért. Az új finanszírozási kör belépése azt jelzi, hogy a befektetők egyre nagyobb potenciált látnak ebben a technológiában.
A Precision Neuroscience, amely okostelefonok és számítógépek gondolattal történő irányítására alkalmas eszközt fejleszt, a közelmúltban jelentős előrelépést tett. Howard Morgan, a B Capital kockázatitőke-társaság elnöke elmondta, hogy most már képesek a mesterségesintelligencia-rendszerekkel (MI) valós időben értelmezni és modellezni az agyból érkező adatokat. A szakértő szerint eljött az idő a klinikai alkalmazásra, és már nem túl korai befektetni ebbe a technológiába.
Az agyi implantátumok piacán továbbra is Elon Musk Neuralink vállalata dominál, amely már több mint 600 millió dollárt gyűjtött össze. A Precision Neuroscience által megszerzett 102 millió azonban jelentős előrelépés, különösen a Synchron 75 milliójához képest.
A technológia működése és első eredmények
Az agy-számítógép-interfészek (BCI) különböző módszerekkel gyűjtenek jeleket az agyból, amelyeket a mesterséges intelligencia értelmez, majd ezeket használják számítógépek irányítására. A Neuralink, amely már két embernél ki is próbálta az elektródáit, arról számolt be, hogy az eszközeit videójátékok irányítására és számítógépes tervezőszoftverek kezelésére használták.
Michael Mager, a Precision vezérigazgatója kiemelte, hogy bár a találmányukat eddig csak idegsebészeti beavatkozások során ültették be ideiglenesen 27 páciensbe, már így is több agyi adatot gyűjtöttek, mint bármely más cég az ágazatban – ez pedig jelentős előnyt biztosít számukra a további fejlesztésekhez.
A Precision Neuroscience szakemberei egy rendkívül vékony mikroelektróda-tömböt fejlesztettek ki, amelyet egy keskeny koponyarésen keresztül juttatnak be, és az agy felszínén helyezik el. A cég reményei szerint ezt a nem invazív, tehát vágás vagy tűszúrás nélküli eljárást járóbeteg-ellátás keretében is elvégezhetik majd.
A Morgan Stanley becslései szerint az eszközök 25–60 ezer dollárba (azaz 9,7–23,3 millió forintba) kerülhetnek, a beültetés és a jelek gyűjtésének, elemzésének folyamatos költségei nélkül. Mager úgy vélte, hogy a számítógép gondolattal történő irányításának képessége sok súlyosan fogyatékos ember számára lehetővé tenné a munkába való visszatérést, ami jelentősen javítaná az életminőségüket és indokolttá tenné ezen eljárás költségeinek megtérítését.
Piaci kilátások és kihívások
A Morgan Stanley elemzése szerint az Egyesült Államokban több mint 9 millió embernek van olyan felső végtagi károsodása vagy egyéb fogyatékossága, akinek nagyon sokat segítene az implantátum használata. Ez egy 400 milliárd dolláros piacot jelent, azonban az előrejelzések szerint az innen származó éves bevételek csak 2041-re érik el az 1 milliárd dollárt.
A szakértők szerint a technológia elterjedését több tényező is lassíthatja. Hiány van olyan idegsebészekből, akik képesek az implantátumok beültetésére, a páciensek vonakodnak az eszközt beültetni az agyukba, valamint a kormányok és az egészségbiztosítók nem szeretnék megtéríteni a felmerülő költségeket.
Musknak más tervei is vannak
Elon Musk nem csupán a fogyatékkal élőkre összpontosít: elmondta, a Neuralink létrehozásának célja, hogy az emberek egy nap versenyezhessenek a fejlett mesterséges intelligenciával, mivel szerinte az agy számítógéphez kapcsolása fokozhatná az emberi memóriát és feldolgozási képességet.
Kapcsolódó: