Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása 

A bérdinamikát az év tizedik hónapjában is a költségvetési szféra húzta, itt az átlagos kereset 15,8 százalékkal nőtt, elsősorban a pedagógusbér-emelés nyomán az oktatás ágazatban megvalósuló 25,5 százalékos átlagbér-növekedés következtében, de a KSH a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérdinamikát regisztrált. 

A vállalkozások körében is érdemi, 12 százalékos átlagos béremelkedés valósult meg, ami mögött a minimálbér és a garantált bérminimum növelése húzódik meg, illetve az inflációs időszakot követően a munkavállalók kompenzációja.  

A legkisebb keresetek emelésének a szerepét mutatja, hogy a mediánkereset az átlagnál érdemben gyorsabb ütemben, 15,9 százalékkal nőtt, amely jelzi, hogy mérséklődött a bérek közti különbség. 

Ez utóbbit mutatja az is, hogy az ágazatok közül egyedül az egyik legmagasabb, több mint 1 millió forintos átlagbért fizető pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban nem történt két számjegyű bérfejlesztés. 

Mi várható a következő hónapokban? 

Novemberben még az októberihez hasonló béremelkedés várható, decemberben azonban lassulás következhet, ekkor kerül bázisba a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, de várakozásaink szerint a bérdinamika ekkor is két számjegyű lehet. Az év vége kapcsán a nagyobb kérdés a jutalmak és a bónuszok alakulása, vagyis hogy mennyire befolyásolta azok mértékét a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény. 

Jövőre 9 százalék feletti bérnövekedés 

Várakozásaink szerint a dinamikus bérnövekedés jövőre is folytatódik, bár annak üteme némiképp lassul, előrejelzésünk szerint 9,2 százalékra.  

A reálbérek így jövőre az idénre várt 9,2 után 5,6 százalékkal emelkedhetnek, érdemben támogatva a fogyasztás további bővülését.  

A jövő évi bérfolyamatokat támogatja a hároméves bérmegállapodás keretében 9 százalékkal emelkedő minimálbér, a 7 százalékkal növekvő garantált bérminimum, valamint a költségvetési szféra több területét (például az oktatást, a vízügyet és az igazságszolgáltatást) érintő bérfejlesztések. A versenyszféra esetében a jövő évi bérdinamika kapcsán az év eleji gazdasági teljesítmény lesz kulcsfontosságú. A legtöbb vállalat ugyanis ekkor határoz a bérszintekről, a bizonytalan kilátások pedig óvatosságra inthetik a döntéshozókat. Ugyanakkor arra is számítani lehet, hogy a növekedés beindulásával ismét élénkül a munkaerő iránti kereslet, ami újabb támaszt adhat a bérfelzárkózáshoz. 

Czomba Sándor: októberben ismét 9 százalék felett nőtt a reálbér

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai azt jelzik, hogy októberben tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése, az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset több mint 72 ezer forinttal, azaz közel 13 százalékkal emelkedett – értékeli az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye.      

A kedvező bérdinamika és a tartósan alacsony szintre szorított infláció eredményeként a reálbérek már 14 hónapja folyamatosan és nagymértékben növekednek. Októberben a reálbér-növekedés mértéke 9,4 százalékot tett ki az előző év azonos időszakához képest – emlékeztet a közlemény.     

A kormány intézkedéseinek köszönhetően a családok jövedelmének vásárlóereje töretlenül erősödik, ami élénkíti a fogyasztást, ezzel pedig hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.     

Czomba Sándor az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy az októberi kimagasló eredmények mellett a munkaerőpiac helyzete is kedvező: a foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak ma Magyarországon, vagyis 2010-hez képest mintegy 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagkereset már több mint háromszorosára nőtt.     

A kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, ennek érdekében a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját. Átfogó, hároméves bérmegállapodás jött létre a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek között, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő: 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedhet.     

A hároméves bérmegállapodás biztosítja, hogy az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók fizetése átlag fölött növekedjen, ezáltal a konjunktúra helyreállításából a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön.     

A kormány az akcióterv részeként további intézkedésekkel a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával járul hozzá a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Bruzák Noémi