Románia és Bulgária várható schengeni csatlakozása jelentős gazdasági hatásokkal járhat a magyar határ menti vállalkozások számára. Az új piacok megnyílása, a gyorsabb áru- és munkaerő-áramlás lehetőséget teremt a versenyképesség növelésére, miközben új kihívásokat is hozhat a helyi vállalkozásoknak. Bulgária csatlakozása kisebb gazdasági hatást gyakorolhat, de a régiós kereskedelmi kapcsolatok tovább erősödhetnek.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A schengeni övezethez való csatlakozással a legnagyobb változás, hogy megszűnik a határellenőrzés a román–magyar határon is. Azaz az eddigieknél sokkal gyorsabb és könnyebb lesz a határon való átjutás, amelynek gazdasági vonzatai is vannak, tekintve, hogy a határellenőrzés jelentős, úgynevezett tranzakciós költséget generált. Ezt leginkább a határ menti településeken működő vállalatok és az itt élők érezték meg, vagyis ez az ő esetükben járhat a legkedvezőbb hatással.
Románia csatlakozásával a határ közelében tevékenykedő vállalatok lehetőségei kibővülnek.
Sokkal könnyebben tud például beszállítót alkalmazni a határ másik oldaláról vagy ugyanígy értékesíteni a határ másik oldalára akár másik vállalatnak vagy a helyi fogyasztóknak.
Vagyis új piacok nyílnak meg a helyi cégek előtt, miközben költségoldalon is lehetőség nyílik a versenyképesség javítására. Emellett a munkaerő-felvétel esetében is bővülnek a vállalatok lehetőségei, miközben a lakosság is könnyebben tud majd Romániában munkát vállalni.
Milyen árnyoldalai lehetnek a változásnak?
Lehetnek persze negatív hatásai is a schengeni csatlakozásnak, így ugyanis a határ menti alföldi vállalkozásoknak már nemcsak egymással, hanem a román vállalatokkal is egyre intenzívebben kell versenyezniük Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a határ két oldalán nagyságrendileg hasonló fejlettségű régiók találhatók, ennek várhatóan nem lesz nagyon rossz hatása. Ugyanígy a munkaerő-áramlás is sokkal inkább Nyugat-Európa felé erősödhet fel.
Mit jelent Bulgária csatlakozása?
Bulgária társulása ezzel szemben jóval kisebb gazdasági hatással lehet Magyarországra. Amíg Románia a termékforgalmon belül az idei első 9 hónap adatát nézve a harmadik legfontosabb exportcélország volt, addig Bulgária csak a 20., miközben a behozatalon belül a két állam a 12. és a 32. legfontosabb partnerország volt.
Ebből is látszik, hogy hazánk mindkét országgal szemben jelentős külkereskedelmi többletet tud felmutatni, így pedig a határellenőrzés megszűnése és a tranzakciós költségek csökkenése egyértelműen a magyar gazdaság előnyére válhat.
Mi is pontosan a schengeni övezet?
A schengeni övezet egy határmentes európai térség, amelyet jelenleg 27 ország alkot. Ez az országhatárokra vonatkozó együttműködés lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon, útlevél-ellenőrzés nélkül utazzanak a tagországok között. Az övezet létrehozása az európai integráció egyik legfontosabb lépése volt, hiszen egyszerűbbé és gördülékenyebbé tette az utazást, az életvitelt és a gazdasági tevékenységeket a részt vevő országok polgárai számára.
A schengeni rendszer 1995-ben jött létre, amikor az EU-n belül eltörölték a belső határellenőrzéseket. Ezáltal az Európai Unió polgárai nemcsak könnyebben mozoghatnak a térségben, hanem szabadon élhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak is az övezeten belül. Működésének fontos eleme a közös vízumpolitika és a biztonsági együttműködés, amely biztosítja a tagországok közötti koherens és egységes szabályozást. A belső határok eltörlésével párhuzamosan ugyanakkor a külső határok ellenőrzése szigorúbbá vált, ezzel védve az övezet biztonságát.
A schengeni övezethez tartozó országok között találhatók az Európai Unió tagjai, például Németország, Franciaország, Olaszország és Magyarország. Emellett nem EU-tagországok, mint például Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is részei a térségnek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nem minden EU-tagország csatlakozott eddig: Románia és Bulgária 2025 januárjától lesz teljes jogú tag, míg jelenleg Ciprus és Írország sem része a határmentes rendszernek. Az övezet utazási szabályai között kiemelten fontos a schengeni vízum, amely lehetővé teszi a harmadik országok állampolgárainak, hogy legfeljebb 90 napot tartózkodjanak az övezetben egy 180 napos időszakon belül. A vízum típusa lehet egyszeri, kétszeri vagy többszöri belépésre jogosító, attól függően, hogy milyen céllal és milyen gyakorisággal kívánják meglátogatni a térséget.
A schengeni térség így jelentősen hozzájárul az európai országok közötti kapcsolatok szorosabbá válásához, miközben biztosítja a szabad mozgás, a gazdasági együttműködés és a közös biztonság hatékony működését.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/MTVA/Czeglédi Zsolt
