Egyre szorosabb a verseny a műholdas internetszolgáltatások piacán: Európa az IRIS² projekttel, míg Kína saját fejlesztésű hálózataival száll versenybe a Starlinkkel. 

Az Európai Bizottság hétfőn szerződéseket írt alá a 10,6 milliárd eurós IRIS² műholdas projekt megvalósítására. Ez az EU harmadik legnagyobb űripari kezdeményezése a Galileo navigációs rendszer és a Copernicus Föld-megfigyelő hálózat után, amellyel Európa digitális szuverenitását kívánják erősíteni. Az első műholdak 2029 közepén állhatnak pályára, a teljes hálózat pedig 2030 végére épülhet ki. 

Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség főigazgatója kifejtette, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek közepette elengedhetetlen a biztonságos és gyors kormányzati kommunikáció biztosítása. A szakember hangsúlyozta, hogy a projekt nemcsak Európa versenyképességét növeli, hanem új munkahelyeket is teremt. 

A kezdeményezés azonban nem volt zökkenőmentes. Az ipari munkamegosztás során fellépő nézeteltérések, és egyes országok, különösen Németország költségekkel kapcsolatos aggályai hátráltatták a projektet. A szakértők szerint azonban Elon Musk Starlink hálózatának gyors terjeszkedése felgyorsította az európai „digitális szuverenitás” megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. 

A részben az EU által finanszírozott konzorciumban három műhold-üzemeltető – az Eutelsat, a Hispasat és az SES – vesz részt. A projekt azonban jelentős akadályokba ütközött, amikor Európa két vezető műholdgyártója, az Airbus és a Thales Alenia Space kivonult a SpaceRise együttműködésből, mivel aggódtak a gazdasági kockázatok miatt, miközben már a meglévő projektjeiken is veszteségeket könyvelnek el. 

Az európai műholdgyártók küzdenek a Starlink érkezésével is, amely már most a keringő műholdak mintegy kétharmadát teszi ki. Emellett szembe kell nézniük a nagy kereskedelmi műholdak iránti kereslet csökkenésével. Az Airbus és a Thales Alenia Space, amely a műholdas műveletek egyesítését tervezi, beszállítóként továbbra is részt vesz az IRIS² projektben. 

Biztonsági és védelmi szempontok 

Az IRIS² jól illeszkedik az európai nemzetek egyre növekvő törekvéseihez, hogy megerősítsék a védelem és a biztonság területén folytatott együttműködésüket, azonban mindezt beárnyékolja a Starlink és az Amazon tervezett Kuiper internetes hálózata. A francia támogatású terv sorsa bizonytalanná vált, miután szeptemberben távozott legfőbb támogatója, Thierry Breton korábbi belső piaci biztos. 

A Helsing német védelmi technológiai startup tavaly arra figyelmeztetett, hogy az IRIS² a finanszírozással kapcsolatos késedelmek miatt lemaradhat a mesterséges intelligencia legújabb fejlesztéseiről. A projektet, amelynek a becsült költsége a magánfinanszírozással együtt 10,6 milliárd euró, az Európai Űrügynökség felügyeli majd, és egy közép-olaszországi irányítóközpontból működtetik. 

A szakértők szerint az IRIS² sikere elsődleges Európa technológiai függetlenségének megőrzése szempontjából. A következő évek kulcsfontosságúak lesznek, hiszen a Starlink és más kereskedelmi szolgáltatók már jelentős előnyre tettek szert. A késés és a vezető ipari partnerek kihátrálása pedig további kihívásokat jelenthet a megvalósítás során. 

Az európai űripar számára ez a projekt nemcsak technológiai, hanem stratégiai szempontból is meghatározó lehet. A sikeres megvalósítás esetén az EU olyan független műholdas kommunikációs rendszerrel rendelkezhet majd, amely biztosítja a kormányzati és kereskedelmi szolgáltatások zavartalan működését, valamint erősíti Európa pozícióját a globális űrversenyben – írta a Reuters. 

Kína sem maradhat ki a versenyből 

Kína is jelentős előrelépéseket tett a saját műholdas internetszolgáltató rendszere kiépítésében. Az elmúlt hónapokban több szatellitet is pályára állítottak, hogy versenyre keljenek az amerikai SpaceX által üzemeltetett Starlink hálózattal. 

Augusztusban a Shanghai Spacecom Satellite Technology 18 műholdat indított útjára a Csianfan flotta részeként, amely mintegy 5500 műholdból áll, és mindezt a kínai állam támogatja.  

Szeptemberben a Geespace, a kínai autógyártó Geely által szponzorált vállalat további 10 alacsony Föld körüli pályán keringő műholdat bocsátott fel, ezzel 30-ra növelve a számukat. A társaság célja egy közel 6000 műholdból álló hálózat kiépítése, amely globális széles sávú internetet biztosítana, hasonlóan a Starlinkhez.   

Novemberben a kínai állami hátterű SpaceSail bejelentette, hogy Brazíliában kívánja elindítani műholdas szolgáltatását, hogy ezzel közvetlen versenytársa legyen a Starlinknek. A tervek szerint a szolgáltatás 2026-ban indulna, és célja a széles sávú internet biztosítása az ország azon területein, ahol nincs kiépített optikai infrastruktúra.