Oroszország kazahsztáni uránbánya-részesedést adott el Kínának – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Oroszország kazahsztáni uránbánya-részesedést adott el Kínának  

Kazahsztán nukleáris erőforrásokkal foglalkozó cége, a Kazatomprom  közölte, hogy az orosz Roszatom eladja két a csoport által közösen kifejlesztett uránlelőhelyekben lévő részesedését kínai tulajdonú vállalatoknak.  


A lépésre akkor kerül sor, amikor a nyugati szankciók miatt az orosz Roszatom csoport egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, miközben kazah partnere, a Kazatomprom az orosz óriáscéggel való társulása következtében szintén kihívásokkal néz szembe. A vállalat termelésének mintegy 29 százalékát Európában értékesíti, de az orosz szervezetekkel és vezetőkkel szembeni szankciók kockázatot jelentenek a Kazatomprom működésére és hírnevére nézve, jóllehet eddig magát a Roszatomot nem sújtották közvetlenül. 

A londoni és kazahsztáni tőzsdén jegyzett Kazatomprom a világ legnagyobb urántermelője és neki van a legnagyobb tartalékbázisa is. Tavaly a globális elsődleges urántermelés 20 százalékát adta, de nincs saját uránfeldolgozó kapacitása. 

Amint arról a Reuters is beszámolt, a Kazatomprom kockázatokat vázolt fel legutóbbi éves jelentésében, megjegyezve, hogy a Roszatom csoport egyes vállalatai, valamint az orosz atomenergia-ipar magas rangú vezetői szankciók alatt állnak. A Roszatom a Kazatomprom 14 bányájából 6-ban szerzett részesedést egy olyan ügylet során, amellyel megnehezítették a kazah cég nyugati értékesítését. Ezt a tulajdonrészét továbbra is fenntartja a Kazatomprom 255 ezer tonna össztartalékú lelőhelyeiben, beleértve a hatalmas Bugyonnovszkoje lelőhelyet, ahol a világ egyik legnagyobb uránkészlete található. 

A Kazatomprom bejelentése szerint a Roszatom leányvállalata, az Uranium One Group eladta a kazahsztáni Zarecsnoje bányában lévő 49,979 százalékos részesedését a kínai Állami Nukleáris Uránerőforrás-fejlesztési Vállalat tulajdonában lévő SNURDC Astana Mining Companynek. Ezenkívül az Uranium One a Khorasan-U vegyesvállalatban lévő 30 százalékos részesedését átadja a China Uranium Development Companynek, a China General Nuclear Power Group leányvállalatának. 

Az év elején 3500 tonnás tartalékkal büszkélkedő Zarecsnoje lelőhely és a Kizilorda régióban működő Khorasan-U vállalat 33 ezer tonnás tartalékkal továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a Kazatomprom termelési portfóliójához. Az Uranium One kazah üzemei tavaly 4831 tonna uránt állítottak elő. 

A Kazatomprom megtartja meglévő részesedését ezekben a projektekben, viszont az eladás tovább erősíti Kína pozícióját. Az ázsiai nagyhatalom fokozott szerepvállalása összhangban van azon erőfeszítéseivel, hogy forrásokat biztosítson bővülő atomenergia-ágazata számára. Kína eddig is a kazahsztáni urán legnagyobb vásárlója volt. 

Kiszorul Oroszország? 

Az ukrán politikai elemző és az ukrán belügyminiszter korábbi tanácsadója, Anton Gerasenko az X-en megjelent bejegyzésében osztotta meg véleményét, miszerint a Roszatom részesedéseladásai Oroszország befolyásának elvesztését jelzik Kazahsztánban és szélesebb körben Közép-Ázsiában. Gerasenko szerint  

Oroszország fokozatosan elveszíti befolyását Közép-Ázsiában, Kazahsztán Kínát választja – és ez a váltás visszafordíthatatlannak tűnik”. 

Bejegyzésében említette az orosz gazdaság gyengülését és Moszkva regionális biztonsági vezetőként való hitelességének elvesztését – miután az ukrajnai háború felfedte katonai sebezhetőségét – mint két fő okot, amiért Kazahsztán a kínai befolyást „választotta”. Gerasenko nézete azonban ütközik a megfigyelők várakozásaival, amelyek szerint Kazahsztán a Roszatommal építteti meg az első atomerőművét. A létrehozandó konzorciumban várhatóan részt vesznek kínai, dél-koreai és francia atomenergia-cégek is, de a tényleges kivitelezési munkák zömét valószínűleg az orosz mamutvállalat végzi. 

A nyugati vélemények szerint Gerasenko megjegyzései azonban rámutatnak az orosz Uranium One 2010-es felvásárlásának hátterére is. Oroszország akkor 51 százalékos részesedést vásárolt, hogy megszerezze az irányítást Kazahsztán néhány kulcsfontosságú uránkészlete felett. Ez a felvásárlás megakadályozta azt is, hogy a Kazatomprom egykori vezetője, Muhtar Dzsakisev folytassa az uránhoz kötődő ambícióit, amelyek a kazah vállalatot Oroszország, az USA, Franciaország, Kína és Japán közötti összekötővé tették volna. Dzsakisev Kínát és Japánt tekintette kulcsfontosságú partnernek a tervben, amelyben mindketten 20 százalékos részesedést szereztek volna az Uranium One-ban, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország többségi tulajdoni hányadot szerezzen.  

Felvetődött, hogy ez a helyzet volt a fő oka Dzsakisev 2009-es bebörtönzésének. A WikiLeaksen kiszivárgott amerikai diplomáciai iratok és a YouTube-on közzétett videók egyaránt azt vizsgálták, hogy Oroszország állhatott Dzsakisev Kazatompromtól való eltávolítása és letartóztatása mögött. 

Kapcsolódó: 

 

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat