Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása

Az SPD és a BSW együtt akar kormányozni Brandenburgban, új utat nyitva Németországban. A koalíciós megállapodást véglegesítették. A ZDF információi szerint az SPD és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) megállapodott és koalícióra lép Brandenburgban, miután a szeptemberi tartományi választást megnyerte az SPD, de korábbi koalíciós partnere, a Zöldek kiesett a tartományi törvényhozásból.

Az előző ciklusban a régiót az SPD a Zöldek mellett a CDU-val kormányozta, de mivel a radikális pártok (AfD, BSW) megerősödtek, a hagyományos mérsékelt erők (SPD, CDU) koalíciója nem eredményezett volna többséget. Így a győztes SPD előtt egyetlen út állt, ha továbbra is el akarja szigetelni az AfD-t: koalícióra kell lépnie a januárban megalakult BSW-vel. E megállapodással megnyílt az út az első ilyen jellegű kormányszövetség előtt Németországban.

Dietmar Woidke SPD-miniszterelnök a közel 70 oldalas koalíciós megállapodás potsdami bemutatóján elmondta, hogy Brandenburgnak stabilitásra és biztonságra van szüksége. Az SPD és a BSW a következő ciklusban végig együtt akar kormányozni, ami nem lesz mindig könnyű Robert Crumbach, a BSW tartományi és parlamenti frakcióvezetője szerint. Mindkét fél nehéz, de tisztességes koalíciós tárgyalásokról beszélt. Kompromisszumot kötöttek például a BSW alapítója, Sahra Wagenknecht vitatott békepolitikai követeléseiről is. Az utóbbi párt elégedettségét fejezte ki a koalíciós megállapodással kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen azon túl, hogy fennállása óta először fog kormánykoalícióban szerepelni, fontos dolgokat ért el. 

Woidke szerint a tervezett szövetség középpontjában a gyengélkedő gazdaság stabilizálása, az iskolai oktatás minőségének javítása és a menekültek integrációja lesz a gyors foglalkoztatás révén. Hogy végül ki lesz miniszter, még nem tudni, az elosztás azonban már eldőlt: az SPD hat tárcát kap, a BSW pedig hármat (pénzügy, infrastruktúra, egészségügy). Crumbach azonban kifejezte csalódottságát, hogy az SPD megtartja az oktatási tárcát. 

A tervezett koalíció céljai között szerepel a kórházi telephelyek megőrzése, az óvodai évek járulékmentessé tétele, a rendőrök számának növelése, az illegális migráció megfékezése. Egyetértés van a pártok közt abban, hogy akinek nincs tartózkodási joga, annak el kell hagynia Németországot. Ezenkívül be szeretnék tiltani a mobiltelefonokat az általános iskolai tanórákon (táskában vagy szekrényben kell tárolni őket), valamint célként fogalmazták meg, hogy minden rendőrnek legyen testkamerája és sokkolója. 

Hasonló helyzet áll fenn más német tartományokban is 

Brandenburg egy szövetségi szinten is érvényesülő tendenciát követ: a radikális pártok (AfD, BSW) erősödnek, míg a hagyományos mainstream politikai erők (CDU/CSU, SPD) veszítenek támogatottságukból. Türingiát ősszel megnyerte az AfD, és Szászországban ugyan nyert a CDU, de csak hajszálnyival előzte meg az AfD-t, míg a BSW mindkét helyen előretört, és nehéz elképzelni nélküle bármely többségi tartományi kormánykoalíció felállítását. Nem véletlen tehát, hogy a CDU folyamatos tárgyalásokat folytat a BSW-vel mind Türingiában, mind pedig Szászországban. 

Türingia 

Türingiában az AfD nyerte meg a tartományi választást úgy, hogy a Zöldek és az FDP még a bejutáshoz szükséges minimális küszöböt (5 százalék) sem ugrotta meg. A tartományban az AfD 73,6 százalékos részvétel mellett végzett az első helyen: ez az eredmény sok fejtörést fog okozni azzal kapcsolatban, hogy a centrumnak miért nem sikerült megállítania a radikális jobboldalnak a választáson való újbóli térnyerését. 

Az eredmények a Politpro adatai szerint a következőképpen alakulnak: az AfD a szavazatok 32,8 százalékát megszerezve nyert, ami azt jelenti, hogy a 2019-es eredményét mintegy 9,4 százalékponttal javította, és a megszerezhető 88 mandátumból 32-t szerzett, ami 10-zel több, mint a korábbi.  Második helyen végeztek a kereszténydemokraták (CDU) 23,6 százalékkal, ami 1,8 százalékponttal jobb eredmény a 2019-esnél. Ezzel 23 mandátumot szereztek, így azok számát 2-vel növelték. A harmadik legtöbb szavazatot a BSW kapta 15,8 százalékkal, ami 15 képviselői helyet jelent. 

  

A 2019-es tartományi választást megnyerő Die Linke szenvedte el a legnagyobb veszteséget, nagyrészt azért, mert a BSW a belőlük kivált radikális szárnyból alakult meg.  A Linke a szavazatok 13,1 százalékát szerezte meg, ami 17,9 százalékponttal gyengébb eredmény az előző választáshoz képest. Ez a mandátumszámokban is megmutatkozik: 17-et veszítve 12 képviselői helyet szerzett. A legkisebb parlamenti frakciója Olaf Scholz pártjának, az SPD-nek lesz a következő ciklusban, miután 2,1 százalékponttal rontva korábbi eredményét, csupán a szavazatok 6,1 százalékát kapta, ami 2 mandátum elvesztésével 6 helyet jelent. 

 

A legnagyobb vesztesek a Zöldek és a liberálisok (FDP), ők ugyanis nem érték el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, igaz, 2019-ben is éppen csak megugrották azt.  A Zöldek a szavazatok csupán 3,2 százalékát szerezték meg, ami a korábbi eredményükhöz képest 2 százalékpontos gyengülés, míg az FDP 1,1 százalékot ért el, ami 3,9 százalékponttal kevesebb, mint legutóbb. 

A 2019-es türingiai tartományi választásokat a Linke nyerte a szavazatok 31 százalékával, és a most záruló ciklusban az SPD-vel és a Zöldekkel alkotott kisebbségi tartományi kormányt. A mostani eredményeket figyelembe véve nagy az esély a kisebbségi kormányzás folytatására, mivel az AfD továbbra is politikai karanténban van, azaz senki sem hajlandó koalícióra lépni vele. Az előző kisebbségi kormánykoalíció újrázására azonban nincs lehetőség a Zöldek kiesése miatt. 

5 potenciális koalíció jöhetne szóba, amelyből három biztosítana többséget:  

1. Az AfD és a CDU szövetsége 55 mandátumos többséget eredményezne.  

2. A CDU, a BSW és a Linke koalíciója stabil többséget hozna, 50 mandátummal.  

3. Egy törékenyebb, 47 mandátumos többséget jelentene egy AfD–BSW összefogás.  

4. Kisebbségi kormányzást jelentene a CDU–SPD–BSW koalíciója 44 mandátummal, ami patthelyzetet jelentene az AfD–Linke szintén 44 mandátumával szemben.  

5. Szintén kisebbségi kormányzást jelentene a BSW–Linke–SPD szövetség, 33 mandátummal.  

A helyzetet bonyolítja, hogy a CDU kizárta az együttműködést az AfD-vel és a Linkével is, ami az első két variációt rögtön kizárja. Így a többséghez vagy összefog a politikai paletta két szélső pártja, az AfD és a BSW, vagy a CDU–SPD–BSW koalíció áll fel, amely csupán 1 mandátum híján nem alkot többséget, ami azért kezelhető. 

 

Szászország 

Ebben a tartományban a CDU nyerte a választást, de az előzetes várakozásokkal összhangban szoros volt a versenyfutása az AfD-vel.  

A CDU a szavazatok mintegy 32 százalékával végzett az első helyen, az AfD pedig szorosan mögötte zárt közel 31-gyel, ami szintén azt jelzi, hogy a radikális alternatíva erősödésével a mainstream pártoknak a 2025. szeptember 28-ra kitűzött szövetségi választásokig mindenképp foglalkozniuk kell.  

A Politpro adatai szerint a CDU minimálisan, mintegy 0,2 százalékponttal rontott a korábbi eredményén, és a szavazatok 31,9 százalékát szerezte meg. A második helyen az AfD végzett a szavazatok 30,6 százalékával, ami a korábbi eredményükhöz viszonyítva 3,1 százalékponttal jobb. 

  

A harmadik helyre a BSW került a voksok 11,8 százalékéval, míg az SPD 7,3 százalékot szerzett, 0,4 százalékpontot rontva 2019-es eredményén. A Zöldek valamivel jobban szerepeltek, mint Türingiában, ugyanis az 5 százalékos küszöböt megugorva, a szavazatok 5,1 százalékát megszerezve, megőrizték a jelenlétüket a tartományi törvényhozásban, bár 3,5 százalékpontot rontottak korábbi eredményükön.  

 

A Linke nem ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt, azonban a szabályozás szerint amely párt nem éri el azt, de nyer 1-2 egyéni választókerületben, abban az esetben a megszerzett szavazatok függvényében parlamenti képviselethez juthat listáról is. 

  

A tartományi kormány felállítása ugyanakkor ebben az esetben is kihívás. Az eredmények alapján a következőképpen áll fel a 120 fős helyi parlament: a CDU 41 mandátumot szerzett, 2019-hez képest 2-t veszítve, az AfD 40 képviselői helyet tudhat magáénak, ami 2-vel több, mint 5 évvel ezelőtt. A BSW 15-öt szerzett, míg a szociáldemokraták meg tudták tartani a korábbi mandátumszámukat (10). A Zöldek 7-tel gazdálkodhatnak, ami 5-tel kevesebb, mint 2019-ben, a Linke pedig 6-ot szerzett, ami 8-cal kevesebb, mint 5 éve. 

 

Alapvetően 4 lehetőség van, már ami a potenciális koalíciókat illeti:  

1. A legegyszerűbb a CDU és az AfD összefogása lenne, ami stabil többséget biztosítana, 81 mandátummal. 

2. A CDU, a BSW és az SPD koalíciója 66 képviselői hellyel még mindig stabil többséget jelentene. 

3. A CDU, a BSW és a Zöldek megegyezése már egy törékenyebb többséget eredményezne, 63 mandátummal.  

4. A korábbi koalíció – CDU–SPD–Zöldek – az 58 mandátumával nem eredményezne többséget.  

A CDU és az SPD várhatóan nem fog össze az AfD-vel, ahogy a Zöldek sem, így az első lehetőségre nincs esély, pedig az eredményezné a legstabilabb többséget. A BSW ugyanakkor kijelentette, hogy hajlandó koalícióra lépni a CDU-val vagy az SPD-vel, így a második és a harmadik lehetőség előtt a kapu nyitva áll. 

 

A magyar szempont 

Magyarország számára a német példa abból a szempontból aggasztó, hogy a közép-európai térségnek a gazdasági-kereskedelmi összeköttetéseinél fogva mindenképp elkerülendő, hogy a február 23-án esedékes előre hozott szövetségi választáson instabil helyzet alakuljon ki Berlinben, vagy egy Türingiához hasonló patthelyzet álljon be. Jelen állás szerint a CDU-nak áll a zászló februárban, de nem mindegy, hogy mely politikai erővel vagy erőkkel lenne hajlandó és képes kormányozni. Magyarországnak tehát létfontosságú, hogy Berlin stabil lábakon álljon, így elemi érdekünk, hogy a mainstream politikai erők megoldást találjanak erre a mindinkább jellemzővé váló társadalmi problémára.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons