A modern technológia forradalmasítja az aknamentesítést, ahol a drónok, a mesterséges intelligencia és a robotika együtt teszi biztonságosabbá és hatékonyabbá a munkát. A HALO nemzetközi aknamentesítő szervezet szerint több mint 60 országban a még mindig meglévő robbanószerek felszámolása egyre sürgetőbb feladat. Az innovatív megoldások gyorsítják a mentesítést és jelentősen csökkentik a szakembereket fenyegető kockázatokat. 

A szakértők szerint az ukrajnai háború különösen nagy kihívást jelent az aknamentesítés területén, ami új technológiai megoldások bevezetését teszi szükségessé. A HALO jelentése rámutat, hogy a drónok és a mesterséges intelligencia alkalmazása forradalmasítja ezek felderítését, ezáltal lehetővé teszi a pontosabb kockázatkezelési döntések meghozatalát és jelentősen csökkenti a szükségtelen mentesítési munkálatok költségeit. 

Az aknafelderítő drónok többek között azért fontosak, mivel képesek részletes térképeket készíteni a veszélyeztetett területekről. Ezek a drónok speciális kamerákkal és szenzorokkal vannak felszerelve, amelyek a talajfelszín legapróbb részleteit is rögzítik, még nehezen megközelíthető helyeken is. Az összegyűjtött adatok segítségével digitális 3D-s térképeket hoznak létre, amelyeken pontosan kijelölik a potenciális aknamezőket. A mesterséges intelligencia elemzi ezeket az adatokat, hogy azonosítsa a robbanószerkezetek jelenlétére utaló mintázatokat, csökkentve ezzel a rossz találatok számát. 

Az így készült térképek nemcsak a mentesítési műveletek hatékonyságát növelik, hanem hozzájárulnak a kockázatkezeléshez és a helyi lakosság biztonságának javításához is. Az ukrán háborús zónákban az aknafelderítő drónok segítségével készült térképek lehetővé teszik a gyorsabb reagálást, csökkentik az emberi kitettséget a veszélyes területeken, és hosszú távon is fenntarthatóvá teszik az aknamentesítési folyamatot. 

Áttörés a felderítési technológiában 

A jelentés kitér arra is, hogy ideális esetben minden észlelt jel egy robbanószerkezethez vezetne, de a jelenlegi fémdetektorok és földradarok gyakran jeleznek hamis találatot a talajban lévő fémhulladékok miatt. A szakértők szerint az áttörést a robbanóanyagok közvetlen kimutatására szolgáló módszerek jelenthetik. A HALO és az ausztrál MRead vállalat együttműködése új perspektívákat nyitott: mágneses rezonancia technológiával fejlesztenek olyan detektort, amely közvetlenül a talajban lévő robbanóanyagokat képes észlelni, nem pedig az aknákban található fémalkatrészeket. 

Gépesített megoldások a biztonságosabb munkáért 

A vidéki területeken történő aknamentesítés különösen összetett feladat. A HALO szakértői rámutatnak, hogy a sűrű növényzet, az úgynevezett botlódrótok és a csapdák jelentősen lassítják a kézi aknamentesítést. Ilyenkor a mechanikus eszközök használata nélkülözhetetlen, ezek ugyanis vagy közvetlenül végzik a mentesítést, vagy előkészítik a terepet a kézi munkához. Példaként említik a Robocut gépet, amely nemcsak a növényzetet távolítja el, de a botlódrótokat is elvágja, így növelve a művelet biztonságát és sebességét.  

Ezáltal más iparágak kereskedelmi forgalomban kapható technológiái kisebb módosításokkal, például távvezérelt kamerarendszerek hozzáadásával sikeresen alkalmazhatók az aknamentesítésben. 

Városi kihívások és innovatív megoldások 

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a városiasodás új kihívásokat teremt az aknamentesítésben. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a globális népesség 70 százaléka városi területeken fog élni, és mivel egyre több konfliktus zajlik urbánus környezetben a hagyományos vidéki csataterek helyett, a HALO új technológiákat fejleszt ezen kihívások leküzdésére. A szervezet olyan országokban, mint Jemen és Líbia, elsőbbséget ad a gépesített mentesítésnek, páncélozott homlokrakodókat és kotrógépeket használva. Ezek a nehézgépek hatékonyan és biztonságosan tudják átszűrni a sűrű törmeléket a veszélyes tárgyak azonosításához. 

A HALO egy városi helyreállítási programot is kidolgozott, amely során a törmeléket felhasználják az újjáépítésben. A szakértők rámutatnak, hogy az újrahasznosított anyagok felhasználhatók, például utak és árvízvédelmi létesítmények megépítésére. 

Kapcsolódó: