Két éve Zelenszkij pózolt a Time címlapján, idén Donald Trump teszi ugyanezt az év embereként. Interjújában az elnök gyakorlatilag ráerősített arra, hogy az ukrán áldozatok száma sokkal magasabb, mint amennyit Zelenszkij állít. „Amikor a valós számok megjelennek a háborúról, nem fogsz hinni a szemednek” – mondta. 

„Volodimir Zelenszkij a Time Év Embere 2022-ben, mert bebizonyította, hogy a bátorság ugyanolyan ragályos lehet, mint a félelem, mert ösztönzi az embereket és a nemzeteket, hogy összefogjanak a szabadság védelmében, és mert a demokrácia és a béke törékenységére emlékezteti a világot.” 
(Time, 2022 decembere)  

„Ez nem Trump személyéről szól, hanem az Egyesült Államok intézményeiről. Az USA nem lesz többé a világ vezetője. Kétségtelenül erős a gazdasága, de ami a nemzetközi befolyását illeti, az egyenlő lesz a nullával. Lúzer elnök akar lenni?” 
(Volodimir Zelenszkij a Guardiannek, 2024 júniusa)  

„Szerintem Zelenszkij a történelem legsikeresebb utazóügynöke – valahányszor eljön az országunkba, 60 milliárd dollárral távozik.” 
(Donald Trump, 2024 szeptembere)  

„Donald Trump az Év Embere történelmi jelentőségű visszatéréséért, az amerikai elnökség átalakításáért és Amerika szerepének várható megváltoztatásáért a világban.” 
(Time, 2024 decembere) 

Soha nem történt volna meg, ha én vagyok az elnök… 

A Time magazin két évvel azután, hogy Zelenszkij elnököt tette címlapjára az év embereként, sokak bosszúságára Donald Trumppal csinálta meg ugyanezt idén decemberben. A dühöt kiváltó párhuzam bizonyos értelemben egyértelmű, egyben remekül rávilágít a geopolitika villámgyors átalakulására: míg 2022-ben a Nyugat a háborús láz tetőpontján lángolt, Zelenszkij pedig korunk hőseként tartotta a fáklyát, 2024-ben az a Trump lett a világ leghatalmasabb politikusa (és a Time címlapembere), aki többször kifejezésre juttatta: semmi értelmét nem látja az Egyesült Államok proxyháborújának Ukrajnában, és hivatalba lépése után a lehető leggyorsabban le akarja zárni az európai konfliktust. Az Év Embere cím természetesen egy gigainterjúval is jár. A teljes beszélgetés Trumppal itt olvasható el, mi most csak (a címlapos ellentét miatt és a földrajzi közelség okán) az ukrajnai háborúval kapcsolatos részből szemezgetünk.  

Trump a megválasztása óta érezhetően óvatosabb és megfontoltabban válaszol néhány kérdésre, érezve azt, hogy a kampány befejeztével már minden szavának súlya van. Néha ki is használja ezt, látszólag odavetett és trollkodó megjegyzéseivel nem kis pánikot okozva az Egyesült Államok ellenségeinek vagy éppen szövetségeseinek körében. Az interjúban azonban végig érezhető a megfontoltsága, és ha kellett, szűkszavúan intézte el a választ, várva a következő kérdésre.  

November 11-én felreppent a hír, miszerint az amerikai szavazás után néhány nappal Trump már fel is hívta telefonon Putyint, hogy a háború lehetséges lezárásáról beszéljen vele. A Kreml szerint ez az epizód soha nem történt meg, a leendő elnök azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést az interjúban. Mindössze annyit felelt: „Erre nem válaszolok”. Abba sem ment bele, mit fog tenni, ha Ukrajna nem járul hozzá egy olyan békemegállapodáshoz, amely az elnöki terv alapjait képezi. Mint mondta, ha most kiteregetné a lapjait, az ötlete teljes nyilvánosságot kapna, és egyszerűen értéktelenné válna. Azt azonban leszögezte: Ukrajna szuverenitásának kérdését azért is abszurd nekiszegezni, mert ha ő lett volna az elnök, a háború egyszerűen nem tört volna ki.  

Ami a konfliktus végét illeti:  

Trump nyilvánvalóvá tette az interjúban, hogy valóban vannak olyan kormányzati információi az ukrajnai halottak számáról Ukrajnában, amik köszönőviszonyban sincsenek a Zelenszkij elnök és a mainstream média által kommunikált adatokkal.  

A napokban az ukrán félnek 400 ezer áldozatot tulajdonított, nem említve külön a sebesülteket. Mindez azért érdekes, mert Zelenszkij hivatalosan 43 ezer halottról és 370 ezer sebesültről beszél, kijavítva bárkit, beleértve Trumpot is, akinek más adatok csúsznak ki a száján. Az új elnök a Time-nak azonban azt mondta, hogy csak az elmúlt hónapban döbbenetes volt a veszteség mindkét oldalon, a halálozási arány pedig egyenlő volt a két félnél. „Őrület, ami történik. Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal csapjanak be Oroszországba. Miért csináljuk ezt? Csak eszkaláljuk a háborút, és még rosszabbá tesszük. Ezt nem lett volna szabad megengedni, ez nagyon nagy hiba. A halottak számát látva valójában mindkét fél számára előnyös lenne, ha ezt a dolgot befejeznénk. Ez a háború egy tragédia. A halálozási arány sokkal nagyobb, mint azt bárki is gondolná. Amikor a valós számok megjelennek, nem fogsz hinni a szemednek” – mondta. 

Olajbaki  

Trump – visszatérve arra, hogy a háború ki sem tört volna, ha ő az elnök – rámutatott egy elgondolkodtató dologra. Szerinte a Nyugat óriási hibát követett el, amikor a konfliktus kezdete után felhajtotta az olajárakat, ezzel ugyanis profittermelő helyzetet teremtett Oroszország számára. Amennyiben az ellenkezőjét teszik, a gazdasági helyzet rövid időn belül nyilvánvalóvá tette volna Putyin előtt is, hogy nincs értelme a háborúnak.  

Az elnök a beszélgetés során újra és újra visszatért az ukrajnai helyzet megoldásához. Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan hangoztatta: emberek százezrei halnak meg teljesen értelmetlenül – ő azonban elnökként nem kíván ehhez asszisztálni. „Nem akarom, hogy embereket öljenek. Egyik oldalon sem. Sem Oroszországban, sem Ukrajnában, sem a Közel-Keleten” – hangoztatta. Megismételte: konkrétabb dolgokat éppen azért nem mondhat, mert tervének gyors és a lehető leghatékonyabb kivitelezését szeretné lebonyolítani, részleteket így nem áll módjában elárulni. „Sok minden nehezíti a dolgot, de ha ennek az egésznek vége, újra leülhetünk, és beszélhetünk arról, mennyire jó munkát végeztem” – mondta.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Time-címlapok