Az Orosz Központi Bank úgy döntött, hogy leállítja az irányadó kamat emelését, ami így 21 százalékon maradt. Az orosz iparmágnások ünnepelnek, nagy csatát nyertek a Pusztító becenevű Nabiullina jegybankelnökkel szemben. 

Bár legutóbbi, októberi kamatdöntésén az orosz jegybank 21 százalékra növelte az irányadó rátát, elnöke, Elvira Nabiullina pedig további emeléseket ígért, amíg az inflációs mutató megnyugtató szintre nem esik vissza, az események nem várt fordulatot vettek. Az emelés után az orosz oligarchák, vállalattulajdonosok és nagybefektetők összehangolt, intenzív kampányba kezdtek mind az emelés, mind Nabiullina személye ellen, azt hangoztatva, hogy a kamatemelés immár nem gyógyszer az orosz gazdaságnak, hanem lassan maga a betegség. 

Ami Nabiullinát illeti, egy darabig állta a rohamokat, és lepergett róla az orosz milliárdosok minden szava. Mint mondta, számára az infláció letörése az elsődleges, a kamatcsökkentés pedig nem oldaná meg a fennálló problémákat. „Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot” – mondta még novemberben, ám egy decemberi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy a jegybank alaposan átgondolta a helyzetet, és szinten tartja az alapkamatot, de nem emeli azt.  

„Nem hagyhatjuk, hogy a gazdaság tovább túlmelegedjen, de azt sem, hogy túlságosan lehűljön, ezért nagyon alaposan mérlegelünk az emeléseket tekintve” – jelentette ki most a Nyugat által Pusztítónak becézett jegybankelnök (a címet a pénzügyi szankciók briliáns elhárításával, ezzel a nyugati remények elpusztításával érdemelte ki), hangsúlyozva: az állami hiteltámogatások és a reálbérek meredek emelkedése miatt nőtt a polgárok hitelképessége, az elmúlt hónapok szigorú monetáris politikája pedig elég szigorú volt ahhoz, hogy csökkenteni kezdje az inflációt – így meg lehet próbálkozni a további kamatemelés leállításával. 

Új megközelítés 

Nabiullina jelezte, hogy az alapkamat emelését elnapolja ugyan, cserébe azonban a bankokkal szemben növeli a tőke- és likviditási követelményeket. A megváltozott politika tehát az irányadó ráta babrálása helyett a pénzügyi szektor ellenálló képességének növelésére törekszik (a jegybankelnök igazi nagymester ebben, tekintve a Nyugat első, nagy hullámú szankcióinak kivédését 2022-ben).  

Mivel az alapkamat szinten tartása vagy csökkentése a hitelfelvételi kedv növekedését eredményezi majd, ami óhatatlanul együtt jár a kedvezőtlen hitelek folyósításával is, a jegybank többek között megemelte a nagyvállalatoknak kölcsönző pénzintézetek tőkekövetelményeit is, kötelezve azokat arra, hogy több készpénzt halmozzanak fel fedezetként.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Dreamstime