Az első szlovákiai hidrogénmeghajtású teherautó 

Szerző: | 2024. december. 28. | Innováció, Kiemelt, Technológia, Világgazdaság

A Mobility & Innovation Production s.r.o. (MIP) szlovákiai innovatív technológiai vállalat november közepén bemutatta az első hidrogénüzemű vontatót, amely átment az uniós előírásoknak megfelelő teszteken. 

A szlovákiai Mobility & Innovation Production innovatív technológiai vállalat különböző járművekhez való kibocsátásmentes meghajtási rendszerek kutatásán és fejlesztésén dolgozik. A cég székhelye a csallóközi Dióspatony, amelynek a határában található Szlovákia egyetlen motorversenypályája. A vállalat arra törekszik, hogy folyamatosan a legújabb és legfejlettebb technológiákat alkalmazza, amelyek megfelelnek a hatályos európai uniós előírásoknak. Kizárólag olyan koncepciók fejlesztésére összpontosít, amelyek teljes mértékben homologizáltak, tehát hatóságilag jóváhagyottak a járművekben való használatra. 

A MIP már 2022-ben piacra dobta az első hidrogénnel működő, alacsony fogyasztású városi autóbuszt, megerősítve ezzel európai vezető pozícióját az ultrakönnyű kompozit karosszériával ellátott, emissziómentes városi tömegközlekedési járművek fejlesztése terén. 

Az első szlovákiai hidrogénes vontató Ford F-Max-platformra épül, mégpedig a Ford Trucks támogatásával. A teherautó olyan áttörést jelentő technológiákat alkalmaz, amelyeket még nem építettek be a piacon kapható járművekbe. Minden paramétert alaposan teszteltek és dokumentáltak. 

Az új, modern és emissziómentes M&I RH120R típusjelzésű vontatót egy Dana TM4 Sumo HV 2500 6–P villanymotor hajtja, amely 540 kW (734 LE) teljesítményt és 2500 Nm nyomatékot biztosít. A járműbe egy négyfokozatú Eaton sebességváltót építettek. A 117 kW-os Refire Prisma XII+ üzemanyagcella táplálhatja a Durapower 122 kWh-s nagy teljesítményű akkumulátorait, amelyek CCS2 csatlakozón keresztül is tölthetők. A fedélzetén a gyártó Nproxx négy 12 kg-os hidrogéntartálya található, amelyek a vontatónak 600 és 750 kilométer közötti hatótávolságot tesznek lehetővé egyetlen feltöltéssel. 

Az elektromos teherautókkal összehasonlítva jóval nagyobb hatótávolságot ér el egyetlen tankolással. A Dura Power akkumulátorainak a hatótávolsága elérheti a 120 kilométert is, de menet közben a hidrogéncellákon keresztül folyamatosan lehet tölteni az akkukat. Így a tankolás egyszerű és gyors marad, a beépített Refire üzemanyagcella pedig 120 kW/h-s teljesítményt biztosít (180 és 200 kW/h-s változatban is kapható). 

Ez az első olyan vontató Európában, amely a Dana Sumo motort egy nehézgépjárműbe integrálja az Eaton speciális, a nehézgépjárművek elektromos meghajtásához kifejlesztett 4 sebességes sebességváltójával együtt. A jóváhagyott legnagyobb megengedett műszaki össztömeg 45 tonna. Az ötödik kerék pozíciója pedig kompatibilis minden olyan pótkocsival, amely megfelel a nemmegapótkocsikra vonatkozó ISO-szabványoknak. (A megapótkocsi a kisebb kerekei miatt magasabb, tehát nagyobb rakteret tesz lehetővé.) A vontató kompatibilitása megegyezik az alapmodell Ford F-Max dízelváltozatával. 

A bemutató részeként a szlovákiai Metrans és a magyarországi Waberer’s, mint a bemutatott jármű első ajánlattevői, egyetértési nyilatkozatot írtak alá. Mindkét vállalat tervezi a tesztelését valós üzemben, és fontolóra veszi annak a lehetőségét, hogy a jövőben ezt a károsanyag-kibocsátástól mentes járművet a saját flottájába illesszék. 

A fejlesztésről megkérdeztük Onódi Jánost, a vállalat igazgatóját. 

Nem lebecsülve a szellemi teljesítményt, de a cégük története számomra hasonlít az IBM-hez, amely egy garázsban kezdte, kereste a legjobb elérhető alkatrészeket, és ezeket úgy állította össze, ahogy még más senki, és ebből valami jót hoz ki.  

Sokaktól kaptuk már azt a megjegyzést, hogy valamiféle istállóban vagy garázsban dolgozunk, de számunkra ez nem sértés, mert egy csomó energiát fektettünk abba, hogy elérjük a jelenlegi szintet, amit úgy definiálnék, hogy ez egy kis kapacitású kutatás-fejlesztési műhely. Talán ez lehetne a vállalatunk pontos megnevezése. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ha valakinek van egy víziója, akkor tudjon megfelelő embereket összegyűjteni az elképzeléséhez, olyanokat, akik dolgozni akarnak.

Manapság már nem az a nagy tett, ha valaki valami modernet akar alkotni, hanem ha olyan emberekkel tudja magát körülvenni, akik becsületesen szeretnének dolgozni, és valamit alkotni a jövő és a múlt számára.  

De ez sem úgy jön, hogy egyszerre csak összeáll 10-20-30 ember. Gondolom, önöknél is voltak fokozatok, valahol el kellett kezdeni. Az első lépésnek nevezhetjük a kibocsátásmentes busz megalkotását.  

Mondhatjuk első lépésnek azt az elektromos buszunkat, amely már az európai típusbizonyítványt is megkapta. Ezt javarészt együtt raktuk össze négy-öt kollégával. Utána elkezdtünk növekedni, de most sem nevezhetjük nagynak a vállalatot. A most bemutatott modellünk pont azt mutatja meg, hogy egy nagy cégnek lehet rengeteg tudása, sok pénze és embere a fejlesztésre, ők képesek azoknak esélyt adni, akikben meglátják azt, hogy mennyire akarnak dolgozni, mennyire önállók, mennyire felkészültek és flexibilisek. Az a gyönyörű az egész történetben, hogy mi ezt az esélyt megkaptuk a Fordtól. 

De mindehhez kellett némi előélet, valamiféle eredmény is. Mondhatjuk, hogy ehhez kellett az elkészített busz is? 

Persze, de ha annyira vissza akarunk menni, akkor ehhez az is kellett, hogy a szüleim megvegyék számomra az első legót. Kellett az is, hogy fiatalkoromban bütyköljük a kis versenyautóinkat. Anno összeraktam egy kocsit abból, amit valaki ki akart dobni, és elkezdtünk vele autózni. Mi más kell egy fiúnak? Ez olyan önbizalmat ad, hogy teljesen mindegy, ki mit mond. Akkor is tudtunk olyat csinálni a csapatommal, a barátaimmal, ami működött. Mindez kellett a mai sikerhez, mert úgy érzem, minden abból indult, amikor az ember rájött arra, hogy a kétkezi munkájával tud olyat alkotni, ami működik. Az a legjobb motiváció. És ha ne adj’ isten még pénzt is keresünk vele, akkor az a legjobb. Jelenleg, 34 évesen ott tartok, hogy már nem a Škoda Feliciákat bütyköljük, hanem egy hidrogénkamiont, de ugyanazzal a lelkesedéssel, hozzáállással, csak sokkal komolyabb mértékben, jóval profibb szinten, több eszközzel, de a lényeg ugyanaz. Tehát a célok nagyobbak lettek… 

És könnyebb nagyobb sikereket is elérni… 

Igen, de ehhez nagyobb kockázatot is kell felvállalni, mert a sikerről mindig csak akkor beszélnek, ha már megtörtént.

Nem akkor, amikor valakinek kipattan az agyából az ötlet. Olyankor nagyon sokan őrültnek nézik az embert. Viszont a befektetők is látták bennünk a lehetőséget, ahogy a Ford is, ami kulcsmomentuma a mai sikernek.  

A bemutatón tartott rövid beszédében is külön kiemelte a Fordot. Mivel sikerült őket meggyőzni, hogy beszálljanak a projektbe?  

Azt hiszem azzal, hogy látták rajtunk a fiatalság lendületét, mondjam úgy, hogy tökösséget. Mi kerestük őket, és természetesen először nem tudtunk eljutni arra a szintre, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk. De ilyenkor nem szabad feladni, mentünk tovább. Utána segítséget kaptunk a törökországi szlovák nagykövetség kereskedelmi attaséjától, aki meggyőzte a Ford vezetőségét, hogy egyáltalán felvegyék velünk a kapcsolatot. (A cég teherautó-gyártásának az európai központja ugyanis Törökországban van – a szerző.) És amikor a vezetőséggel sor került a személyes találkozóra, megdöbbentünk, hogy mennyire felkészültek belőlünk, azokból a technikai kérdésekből, amik adódhatnak egy esetleges startuppal való kapcsolatnál vagy bármilyen jármű fejlesztésénél. Nagyon sok kérdést kaptunk, amire kész feleleteink voltak, sőt olyan válaszaink is, amelyek már a saját üzemeltetési tapasztalatainkból jöttek. A tárgyalás után a vezetőség meghívott egy vacsorára, ahol megkaptuk a jóváhagyásukat, amit már csak az amerikai féllel kellett jóváhagyatni. Persze ezt a személyes meetinget nagyon sok online találkozó előzte meg különböző szinteken, ahol megtudtuk, hogy mi vagyunk a 75.-ek a sorban. Erre azt feleltük, hogy ha innoválni akarnak, akkor most kell lépni, nem holnapután vagy 3-4 hónap múlva. 

Miért pont a hidrogént választották? 

Azért, mert ha zöldmegoldás kell, attól még olyat kell kitalálni, aminek a használata nem tér el jelentősen a meglévő szokásainktól. Magam is egy benzingőz-beállítottságú srác vagyok, én is elmegyek a benzinkútra. Nem nagyon tudnám elképzelni a felesleges várakozást a feltöltésre.  

A hidrogén még igencsak a hátsó sorban van… 

Ez igaz, de már a nagyok közül is mindenki erről beszél. 

A másik ellenérve a hidrogénnel szemben az, hogy már az előállításánál energiát veszítünk, majd amikor visszaalakítjuk mozgási energiává, akkor szintén. 

Ezt a fajta kommunikációt akkor indította a média, amikor a zöldmeghajtású járművekkel kezdtek el foglalkozni. Mutasson nekem valaki egy újságírót, aki tudja, mennyi energiát vesztünk a dízel előállítása során, és abból mennyit nem tudunk felhasználni.   

Azt hiszem a hasznosulás 30 százalék körüli, ahogy a benzinnél is… 

Igen, de ez hasonló szinten van szinte az összes üzemanyagnál. Nem állnak távol egymástól, mindre érvényes az energiamegmaradás törvénye. Visszatérve a hidrogénhez és a bevált szokásokhoz. Egy benzinkútra akkora mennyiségben nem tudok áramot vinni, amit egy tömeges átállás igényelne. Az összes olyan cég, amely finomított olajat, benzint vagy dízelt állít elő, előtte már gyártott hidrogént is. Számukra ez csak egy alapanyag. Ezenkívül a hidrogénnél nem kell változtatni a szokásainkon, egy kamionos ugyanúgy 10-15 perc alatt végez a tankolással. Engem nem lehetne rávenni, hogy órákat várjak a töltésre.  

Próbáljuk meg összehasonlítani a hidrogén helyzetét a térségben. Szlovákia sikerként mutatta be a hidrogénmeghajtású sportkocsiját a dubaji világkiállításon, most pedig itt van az önök vontatója. Mintha Magyarország kissé lemaradt volna.  

Szerintem nem. Mindenki tanulja ezt a témát. Amíg az új szlovák kormány most kezdett el vele ismét foglalkozni, addig Magyarország dolgozott, hiszen stabil a kormányzat, és a szakemberek folyamatosan foglalkoztak vele. Valóban csillogó eredményeket mutatott fel Szlovákia, de Pozsonyban nem tudok 700 baron hidrogént tankolni, míg Magyarországon igen. Magyarországnak már van működő zöldhidrogén-termelési programja, Szlovákia még csak most dolgozik rajta. Ezek olyan szakmai dolgok, amelyek nem mindig jutnak el az emberekhez, ám ezért látom Magyarországot Szlovákia előtt. Mindez jó motiváció lehet az itteni politikusoknak. Értik, és hála Istennek már olyan járműveket akarnak támogatni, amelyek az utakra kerülnek, nem pedig a kiállítóterembe.  

A bemutatón részt vevő államtitkár is három új hidrogénkút telepítését ígérte… 

Igen, haladunk, mert az eddig meglévő kutakat nem nevezhetjük teljes értékűnek. Ausztria már régebben aktív ezen a téren, Csehországban, ahol az autóbuszainkat is teszteltük, kettőt nyitottak, ugyanúgy, ahogy Lengyelországban. A V4-ben tehát elindult valami. 

Mi lesz a sorsa a bemutatott kamionnak? 

Megkapta az engedélyt a közúton való közlekedésre, a következő két darab január–februárban a partnercégekhez kerül, amelyek tesztelik, illetve be tudják mutatni azon partnereiknek, amelyek már kibocsátásmentes teherautókban gondolkoznak. Ezek után elkezdjük a kamionok előállítását, az első 50-et helyben is le tudjuk gyártani. És persze el kell kezdeni felkutatni a vásárlókat. A csapatunk másik fele az autóbusz további fejlesztésén tevékenykedik, illetve dolgoznunk kell a Ford Truck különböző platformjain, tehát nemcsak a nyerges vontatón, hanem a szóló truckokon is.  

 Kapcsolódó:

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn