Az agárminisztérium a szlovák parlament elé terjesztette az úgynevezett Zöldjelentést, ami 2023 mezőgazdaságáról ad látleletet. Bár az adatok tavalyiak, jól megmutatják az egész szlovákiai agráriumot.
Tavaly Szlovákiát sem kerülte el az infláció, amely 2023 februárjában érte el 15,4 százalékos csúcspontját, és decemberre 5,9 százalékra csökkent. Ez elsősorban az energia- és az élelmiszeráraknak volt köszönhető. Szlovákiában az élelmiszerek a fogyasztói kosár közel 24 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerárakban bekövetkező bármilyen változás jelentős hatást gyakorol a fogyasztói kiadásokra. Tavaly a háztartások jövedelme 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az élelmiszerekre, italokra és dohánytermékekre fordított kiadások 6,5 százalékkal nőttek, közülük az alkoholtartalmú italoké és a dohánytermékeké gyorsabban emelkedett (16 százalék), mint az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szántak (5,3). A kereslet, a háztartások fogyasztásának a csökkenése markáns változás a korábbi évekhez képest, mivel a háztartások a nagyobb megtakarítás útját választották a kiadások rovására.
A foglalkoztatásban sem sikerült elérni a 2019-es szintet. A lakosság öregszik, egyre többen vonulnak nyugdíjba. A munkanélküliség 5,8 százalékos volt, mindemellett mintegy 100 ezer vendégmunkás dolgozott Szlovákiában. Viszont a nominális bér 9,7 százalékkal emelkedett, és elérte az 1430 eurót. A külkereskedelmi mérleg pozitív volt, mivel a behozatal enyhén csökkent, míg a kivitel nőtt. A beruházások is növekedtek, de ezek legnagyobb részét fegyvervásárlásra és más állami beruházásokra fordították. Az iparba csak a beruházások 18 százaléka érkezett.
Megmaradt az évtizedes probléma
A szlovák mezőgazdaság főbb gazdasági mutatói tavaly az előző évhez képest növekedtek, kivéve a bruttó állóeszköz-felhalmozást, illetve csökkent a foglalkoztatás aránya. A mezőgazdaság részaránya a gazdaság bruttó hozzáadott értékéből 2,16 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatásból 2,9 százalékkal részesedett. Nőttek az átlagbérek az ágazatban, de így is csak az országos átlag 78 százalékát érték el. A havi átlagbér 9,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és elérte az 1086 eurót. A mezőgazdaságban dolgozók száma 11,7 százalékkal csökkent, és ez azzal is járt, hogy az abban tevékenykedők átlagéletkora 46,3 évre csökkent. Jelenleg mintegy 62 ezren dolgoznak a mezőgazdaságban (az erdészetet és a halgazdaságot is beleértve, ebből az agráriumban 41,5 ezren).
Az évtizedes probléma megmaradt, nem sikerült javítani az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének negatív egyen- legén. A hiány 2023-ban elérte a 2,2 milliárd eurót, míg az előző évben ez 1,9 milliárd volt. Bár növekedett az agrárexport (5,4 százalékkal), a negatív szaldót elsősorban a behozatal növekedése okozta (8,6 százalékkal). Viszont ez az emelkedés már nem két számjegyű, mint azt az előző években megszokhattuk. Szomorú, hogy a hiány nagyjából a fele az egész ország agrárteljesítményének. Az agrár-külkereskedelemre jelentősen rányomta a bélyegét az infláció és az ukrajnai háború. Becslések szerint 2023-ban, amikor betiltották az ukrán dömpingáruk behozatalát, ez 34 százalékkal, 124 millió euróval csökkentette az onnan beérkező importot, viszont az árakat így is leverte.
Támogatás nélkül veszteségesek lennének
Az ágazat bár gazdaságilag eredményes volt, a nyeresége csökkent az előző évhez képest. Az agrobiznisz összprofitja 228 millió eurót tett ki, ami majdnem 40 százalékkal alacsonyabb, mint a 2022-es rekordévé. Bár a termés nagyobb volt, az árak csökkentek. Ez elsősorban a növénytermesztésre volt érvényes, amelynek az eredménye 12,5 százalékkal esett vissza, ellentétben az állattenyésztéssel, ahol 11,5 százalékkal nőtt a bevétel, leginkább a tojásnál (38,6 százalék). Emiatt valamelyest mérséklődött a növénytermesztés dominanciája 61 százalékra, míg az állattenyésztésé erősödött. Örvendetes, hogy nőtt a sertések és a baromfifélék száma (6,2, illetve 3,5 százalékkal), viszont a szarvasmarháé és a juhoké csökkent.
Elsősorban a gabonák és az olajosnövények esetében volt drasztikus (32, illetve 35 százalékos) az áresés, amit nem tudott kompenzálni a magasabb hektárhozam. A gabona esetében az árakat az ukrán behozatal csökkentette. Egyedül a hüvelyesek, a gyümölcs és a szőlő hozama nem nőtt. Szerencsére enyhén mérséklődött a műtrágyák és az üzemanyagok ára, ahogy a takarmányoké is.
Tény viszont, hogy támogatások nélkül a szlovák gazdaságok többsége veszteséges lett volna.
Egy hektár átlagosan 145,8 euró hasznot termelt, viszont szubvenció nélkül minden hektárra 158,7 eurónyi veszteség jutna.
A statisztikák a vállalkozások 71 százalékát jegyzik nyereségesnek, ami jóval kevesebb, mint a 2022-es 86 százalék. Az ágazat úgy ért el 4,36 milliárd eurós bevételt, hogy ehhez 808 milliós támogatást nyújtottak, amiből a közvetlen dotációk 324 milliót tettek ki. A nyereségképzésben elsősorban a jogi személyiségű és a kereskedelmi társaságok, illetve a szövetkezetek jeleskedtek, amelyek főleg bérelt földön gazdálkodnak. Itt kell megemlíteni, hogy 5,3 százalékkal növekedett az átlagos bérleti díj és 29,2 százalékkal a földadó.
Növénytermesztés, kertészet
Az országban 1,3 millió hektárt művelnek, ennek a 71,6 százaléka szántó, 27,5 százaléka rét és kaszáló, 0,9 pedig gyümölcsös és szőlő. Gabonát 698 ezer hektáron termesztenek, ami enyhe csökkenés, mivel a 2022-es aszályos év után kevesebb kukoricát vetettek. Szomorú, hogy korlátozott a lehetőség az öntözésre, ez ugyanis jelenleg 51 ezer hektáron biztosított, 89 ezer hektáron korlátozottan lehetséges, 177 ezer hektáron pedig már nem működik a korábban kiépített öntözési rendszer.
Olajosokat 272 ezer, hüvelyeseket 18 ezer hektáron termesztettek és 5,4 ezer hektárra csökkent a burgonya területe. Ugyancsak visszaesett a takarmánynövények vetésterülete, 113 ezer hektárra, amiből a lucerna 3,6 ezret tett ki. A szőlőé évek óta 9 ezer hektár körül stabilizálódott. Enyhén nőtt a zöldségtermesztés, 8,7 ezer hektárra, ennek zömét (38 százalékát) a csemegekukorica, valamint a zöldborsó és a hagyma adja. A cu- korrépa területe 22 ezer hektárra nőtt, viszont 2600-ra csökkent a gyógy- és fűszernövényeké. Gyümölcsöt 4,7 ezer hektáron termelnek, főleg almát.
| Szlovákia önellátottsági szintje | ||
| Kereslet (ezer tonna) | Önellátási szint (%) | |
| Gabona összesen | 4542,10 | 174,2 |
| ebből: búza | 2567,60 | 251 |
| árpa | 641 | 116,1 |
| kukorica | 1217,80 | 124 |
| rozs | 40,7 | 114,8 |
| zab | 24 | 161,3 |
| Olajosok összesen | 932,3 | 260,7 |
| Burgonya | 369,5 | 42,2 |
| Hüvelyesek | 46,5 | 104,4 |
| Gyümölcs | 125,8 | 32 |
| Zöldség | 598,5 | 63,8 |
| Bor | 937 | 42,4 |
A termesztett növények esetében csak a gabonák és az olajosok haladják meg az önellátási szint 100 százalékát. Nagyon alacsony az önellátás a bab és a lencse esetében. Babból például csak 5,4 hektárt vetettek. Gyümölcsök tekintetében sem áll jól Szlovákia, a belföldi kínálat csak a szükséglet 32 százalékát fedezi. A zöldség területe bár kicsit emelkedett, a behozatal 12,4 százalékkal nőtt. Az is gond, hogy a feltételezett 445 ezer tonnányi zöldségből a helyi üzemek csak 35 ezer tonnát dolgoznak fel. Bár kisebb lett a burgonya vetésterülete, mégis több termett, mint 2022-ben. Az ország még így is a szükséges burgonyamennyiség valamivel több mint felét importálja.
| Az egyes kultúrák vetésterülete és hektárhozama | ||||
| Termények | Vetésterület (ezer ha) | Hozamok (t/ha) | ||
| 2022 | 2023 | 2022 | 2023 | |
| Gabonák | 711,49 | 694,16 | 4,75 | 6,2 |
| ebből: búza | 411,69 | 406,76 | 4,97 | 6,12 |
| árpa | 109,12 | 114,19 | 5,1 | 5,28 |
| kukorica | 158,69 | 138,45 | 4,31 | 7,99 |
| rozs | 8,96 | 10,43 | 3,55 | 3,38 |
| Cukorrépa | 19,48 | 22,13 | 56,29 | 63,62 |
| Burgonya | 5,73 | 5,43 | 22,78 | 25,02 |
| Olajosok | 293,13 | 272,57 | 2,45 | 3,11 |
| ebből: repce | 141,42 | 148,57 | 3,12 | 3,62 |
| napraforgó | 73,13 | 61,8 | 2,33 | 2,78 |
| szója | 66,65 | 50,15 | 1,45 | 2,59 |
| Hüvelyesek | 14,9 | 18,13 | 2,69 | 1,91 |
| Gyümölcs | 4,63 | 4,72 | 8,21 | 6,94 |
| ebből: alma | 1,54 | 1,54 | 20,17 | 17,14 |
| őszibarack | 0,26 | 0,26 | 4,74 | 3,34 |
| szilva | 0,58 | 0,58 | 2,15 | 2,05 |
| kajszi | 0,19 | 0,18 | 2,49 | 1,46 |
| Zöldség | 8,09 | 8,72 | 16,51 | 16,4 |
| ebből: paradicsom | 0,23 | 0,22 | 75,6 | 89,26 |
| paprika | 0,09 | 0,08 | 20,91 | 19,38 |
| csemege- kukorica | 2,92 | 3,5 | 9,41 | 10,84 |
| borsó | 1,14 | 1,32 | 3,34 | 2,69 |
| hagyma | 0,57 | 0,91 | 28,38 | 33,86 |
| sárgarépa | 0,48 | 0,49 | 39,75 | 39,08 |
| petrezselyem és paszternák | 0,14 | 0,17 | 24,11 | 22,73 |
| káposzta | 0,25 | 0,24 | 28,97 | 28,42 |
| spenót | 0,1 | 0,08 | 6,87 | 9,11 |
| cékla | 0,58 | 0,27 | 1,52 | 4,88 |
Állattenyésztés
Az állattenyésztés esetén fájó pont, hogy évről évre esett a szarvasmarha-állomány. A tavalyi év végén 413 ezret számláltak, ami háromezres csökkenés egy év alatt – ebből 110 ezer a fejőstehén. A hizlalásra tartott állatok napi gyarapodása 0,76 kilogrammra csökkent, viszont a fejési átlag enyhén, 8052 kilóra növekedett tehenenként. Mivel a fejőstehenek száma csökkent, a teljes termelés is enyhén visszaesett: 937 ezer tonnára.
A háztájiban tartottakon kívül 22 ezerrel, 386 ezerre nőtt a sertésállomány. Enyhén emelkedett a szaporulat, viszont kissé csökkent a napi 0,622 kilogrammos súlygyarapodás.
A baromfifélék száma enyhén nőtt, 9,7 millió darabra. Ebből a tojóké 2,8 millió volt, ami majdnem 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ez nem csoda, hiszen 7 százalékkal kevesebb tojást (711 milliót) tudtak értékesíteni. Csökkent a pulykák és a libák száma, míg a kacsáké enyhén növekedett.
A Szlovákia jelképes állatának számító juhok tekintetében is mérséklődést tapasztaltak: 11 ezerrel, vagyis 265 ezerre csökkent az állomány. Ezzel az anyajuhok száma kevesebb lett 10 ezerrel. Csökkent az egy anyára jutó szaporulat (68 felnevelt bárány/100 juh) és az egy juh utáni gyapjú mennyisége (1,26 kg/db, összesen 467 tonna) is. Csak 2 ezer tonnányi juhot értékesítettek vágóállatként: csupán 78 ezer húsvéti bárányt adtak el, ami szintén 3,5 ezerrel kevesebb, mint 2022-ben.
Ami Magyarországon nem megszokott hasznosítás, az a juhtej. Ez enyhén növekedett, 13 612 tonnányi tejet fejtek, ami 4 százalékos növekedés. Emellett úgy becsülik, hogy további 1400 tonna tejet fejnek háztájiban. A tejért szép pénzt fizetnek a tejüzemek, nagyjából 1,3–1,5 euró közötti összeget literenként. Ez nem csoda, hiszen a kedvelt juhtúrónak, a brindzának kötelezően több mint 50 százalékban juhtejet kell tartalmaznia.
Élelmiszeripar
A hazai húskínálat 38,8 százalékra nőtt. A számok alapján 60 százalékos az önellátási szint, de sok megy úgy exportra, hogy visszajön feldolgozott termékként. Ez is különbözik azonban az egyes haszonállatok esetében. A hazai keresletet bárányhúsból 94 százalékra teljesítik, de szarvasmarhából 48-ra, baromfiból 48,4-re, sertésből pedig csak 29,6-ra. Tejből is csak 53,6 százalékos az önellátási szint, míg tojásból 70.
Utóbbi esetében az Érsekújvár melletti gigafarmon felütötte a fejét a madárinfluenza, és közel négyszázezer tojót voltak kénytelenek levágni. Mivel a cég adja a szlovák termelés majdnem 15 százalékát, a környékbeli üzletekből rögtön eltűnt a tojás.
Pénzügyek
Az ágazatban 4,7 százalékkal, 1,01 milliárd euróra nőtt a hitelállomány, annak ellenére, hogy az átlagos kamat a 2022-es 2,4-ről 5,3 százalékra emelkedett. Jelentősen csökkent a rövid futamidejű kölcsönök aránya, viszont a középtávú, 1–5 évesekmennyisége nőtt. A hitelállomány 60 százalékát továbbra is a hosszú távúak adják. Rossz hír, hogy enyhén, 57 millió euróra nőttek a bedőlt kölcsönök.
Érdekesen alakultak az ágazat adóterhei. Az állami és önkormányzati költségvetésekbe az ágazat 120 millió eurónyi közvetlen adót fizetett be, ami 12,3 százalékos emelkedés. Leginkább, 29 százalékkal az önkormányzatoknak fizetendő ingatlanadó nőtt. A gazdálkodóknak nemcsak az épületek után kell fizetniük, hanem a mezőgazdasági terület után is. A 2022-es 35 millió euró után 2023-ban már 45 milliót kellett befizetni a földek után, az önkormányzatok így igyekeztek egyensúlyba hozni a saját költségvetésüket.
A kereskedelmi társaságok 71, míg a szövetkezetek 66 százaléka tudott nyereséget kimutatni, ami 15, illetve 20 százalékpontos csökkenés 2022-höz képest. A kereskedelmi társaságokat valamivel kisebb költségszint jellemezte, és intenzívebben termeltek. Általában kisebb az állattenyésztésük, kevesebb embert alkalmaznak. Átlagosan hektáronként 127,8 eurós nyereséget tudtak elérni a társaságok és szövetkezetek, ami 46,5 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Viszont látni kell, hogy ezek a vállalkozások átlagosan 336 eurónyi támogatást kaptak hektáronként. A társaságoknak egyébként nagyobb az adósságállományuk, átlagosan a vagyonuk 54 százalékáig vannak eladósodva, míg a szövetkezetek csak 41 százalékig.
Az 1. ábrán járásokra bontva látható a kereskedelmi társaságok és szövetkezetek hektáronkénti nyeresége. Ebből kitűnik, hogy a határ menti magyarlakta térségek többsége nyereséges volt, kivéve a Kassa-vidéki járást. A zöld színárnyalatai nyereséget mutatnak, a pirosak veszteséget.
A 2. ábra viszont jó képet ad arról, hogy a nem beruházási támogatások zöme nem a déli, magyarlakta járásokba irányul. Szintén hektáronként mutatja a támogatásokat.
A magángazdák nyereségessége nem nagyon változott, 77 százalékuk mutatott ki profitot, annak ellenére, hogy a bevé-eleik 13 százalékkal csökkentek, ami leginkább az 50 hektár alatti gazdáknál mutatkozott meg. A száz hektárnál nagyobb területen gazdálkodók kategóriájában kismértékben nőtt a veszteségesek aránya, ennek ellenére a nyereségesek aránya ebben a kategóriában átlagon felüli (85 százalék). Viszont a profitjuk jóval elmarad a jogi személyiségű gazdasági társasá- gokétól, ugyanis hektáronként csupán 42 eurót tudtak kimutatni, ami 49 százalékkal kevesebb az előző évinél. A képet árnyalja, hogy a magángazdák általában nem mutatnak ki maguknak fizetést. Ha az eredményükben beleszámolnák a szlovákiai átlagbért, akkor az említett nyereség 43 eurós veszteségbe fordulna. Profitot csupán az 500 hektárnál többet megművelő gazdaságok tudnának kimutatni.
A magángazdákra jellemző, hogy elsősorban növénytermesztéssel foglalkoznak, állattenyésztés a bevételeik csupán 8 százalékát adta, viszont a bevételek 9 százalékát valamilyen diverzifikált tevékenység, erdészet, élelmiszeripar vagy agrárturisztika képezte.
Rossz hír az is, hogy a magángazdaságok vagyona ötödével csökkent, itt is leginkább az 50 hektár alattiaké (29 százalékkal). Általában jellemző rájuk, hogy jóval kisebb a hitelállományuk, a vagyonnak alig haladja meg a 15 százalékát, és ez az arány 2023-ban tovább csökkent.
A 3. ábrán látható a magángazdaságok hektáronkénti nyeresége, itt már jóval tarkább a kép. Meglepő az Érsekújvári járás (NZ) gyengébb eredménye. Az még elmondható, hogy a produktívabb magyarlakta járásokban jóval több magángazda tevékenykedik.
Biogazdálkodás
A biogazdálkodók száma is 4 százalékkal, 1305-re emelkedett, és hasonló mértékben nőtt az általuk megművelt terület is, 261 ezer hektárra. Érdekes, hogy ebből a területből 141 ezer rét és kaszáló így nem csoda, hogy ezek a gazdaságok elsősorban szarvasmarhát és birkákat te- nyésztenek.
Az írás eredetileg az Agrárminisztérium Határtalan Gazda programja keretében Magyar Mezőgazdaság hetilap 46. számában jelent meg.
