A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges átmenet lassulása jelentős fordulatot hozott a globális befektetési stratégiákban. A Goldman Sachs Research friss elemzése rávilágít, hogy a korábban meghatározott 1,5 Celsius-fokos klímacél szinte elérhetetlen. A realitás mostantól a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés korlátozása, a nettó zéró karbonkibocsátás globális elérését pedig 2070-re teszik.
Michele Della Vigna, a Goldman Sachs Research EMEA-régiójának (Európa, Közel-Kelet, Afrika) természeti erőforrások kutatási vezetője és csapata nemrégiben megvizsgálta, hogy 75 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség ahhoz, hogy a világ elérje a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentését a következő évtizedekben. A hatalmas összeg mellett az energiaigény folyamatos növekedése és az elhúzódó technológiai átmenet is arra utal, hogy a zöldátállás egy hosszabb és pragmatikusabb folyamat lesz, mint korábban gondolták.
A befektetők fókuszában: nagyvállalatok és profitabilitás
Az elmúlt években ugyanis főként a zöldtechnológiai startupok dominálták a zöldátállás finanszírozását, most azonban a nagyvállalatokra került a fókusz. A befektetők számára egyértelművé vált, hogy a zöldátmenet anyagi támogatása kizárólag olyan projektekkel és technológiákkal lehetséges, amelyek pénzügyileg életképesek és profitot termelnek. Nem holmi „startupos” hosszú távú és ködös ígéretekkel.
Az új befektetési szemlélet három lényegi eleme
– Tőkehatékonyság: a vállalatok képesek tőkeköltséget meghaladó megtérülést produkálni, miközben a saját zöldátmenetüket is finanszírozzák.
– Pragmatikus megközelítés: az alulról építkező stratégiák kerülnek előtérbe, amelyek konkrét, gyakorlati eredményeket hoznak.
– Kockázatcsökkentés: az új fókusz a hosszú távon is fenntartható, stabil projektek támogatására helyeződik át.
Olaj és földgáz: új realitás keresleti csúcsokkal
A fosszilis energiahordozók iránti igény továbbra is stabil marad, sőt évtizedekig növekedni fog. A Goldman Sachs szerint az olaj iránti kereslet csúcsa várhatóan 2035-ben lesz, a földgázé pedig 2050-re tolódik.
Ez a prognózis egyértelműen megmutatja, hogy
az olaj- és a gázipar még hosszú ideig nélkülözhetetlen szereplő marad a globális energiapiacon.
A korábban széles körben emlegetett „beragadt eszközök” kockázata helyett ma a szűkös kínálat jelenti a legnagyobb kihívást.
Della Vigna kiemelte, hogy a nem OPEC-országok olajtermelése 2027-re eléri a csúcsát, és ez egyre nagyobb nyomást helyez a globális piacokra. Az iparágnak szüksége lesz a termelés digitalizációjára és az innovatív technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia használatára; főként azért, hogy új lelőhelyeket fedezzenek fel és csökkentsék a termelés mérséklődését.
Fókuszba kerülő új befektetési területek
Az új befektetések azokra a technológiákra és területekre koncentrálnak, amelyek képesek egyszerre környezeti és pénzügyi eredményeket hozni:
– Szárazföldi nap- és szélenergia: költséghatékonyságuk miatt ezek a technológiák továbbra is a zöldátmenet élvonalában állnak.
– Akkumulátortechnológia és elektromos hálózatok: az energiatárolás és a villamosítás terén jelentkező hatalmas kereslet – különösen az adatközpontok és a növekvő népesség miatt – robbanásszerű fejlődést hoz.
– Szén-dioxid-leválasztás: az ipari kibocsátások csökkentésében és az előttünk álló évtizedekben ez a technológia kulcsszerepet játszik.
– Bioüzemanyagok: a belső égésű motorok hosszabb ideig való használata miatt a bioüzemanyagok integrációja elengedhetetlen, bár nagy kérdés, hogy az élelmiszerként vagy állati takarmányként használható gabonákat érdemes-e, etikus-e, szabad-e járművekben elégetni.
Az Egyesült Államok előnye: az IRA hatása
Az inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act, IRA) az USA-t a tiszta technológiai beruházások globális központjává tette. A jogszabálya bevezetése óta eltelt két év alatt mintegy 800 milliárd dollárnyi innovációt generált, ami példátlan mértékű támogatást biztosított a tiszta technológiai ágazatnak. Különösen Texas emelkedett ki, amely az IRA támogatásai és hatékony engedélyezési rendszere révén a világ egyik vezető zöld-, illetve tiszta technológiai központjává vált. A Goldman Sachs elemzése szerint a törvény intézkedései hosszú távon fennmaradnak, még a Trump-kormányzat hivatalba lépése után is.
Európa kihívásokkal küzd, de nagy potenciált rejt
A Goldman Sachs szerint Európában a zöldátmenet lassabb ütemű, és a következő években is az marad, elsősorban a gazdasági növekedés lassulása és a szabályozási bizonytalanság miatt. Ugyanakkor a kontinensnek lehetősége van az energiafüggetlenségének erősítésére a helyben előállított megújuló energiaforrások növelésével.
Ha Európa stabil szabályozási környezetet teremt és javítja a tőkepiaci hozzáférést, a zöldátmenet jelentős beruházási lehetőséggé válhat, amely csökkenti az importfüggőséget és hosszú távon fenntartható energiát biztosít – állapítja meg a tanulmány.
75 ezer milliárd dollárnyi beruházás kell 2070-ig
Della Vigna és csapata rámutatott: a globális nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentéséhez 75 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség a következő évtizedek során. Ez az összeg jól mutatja a zöldátmenet hatalmas finanszírozási igényét, amely csak a nagyvállalatok bevonásával és pragmatikus stratégiákkal érhető el. A befektetők az utóbbi egy-két évben egyre inkább felismerték, hogy a zöldátmenet egy hosszú távú, lépcsőzetesen épülő, változó folyamat, amely
nem csupán környezeti, hanem gazdasági szempontból is nagy léptékű, kézzelfogható, megvalósítható és hatékony megoldásokat igényel. A cél továbbra is a karbonsemlegesség, de immár 2070 a reális időpont
– teszik hozzá a jelentés készítői. A lassuló zöldátmenet ellenére a jövő a tiszta technológiáké – de csak akkor, ha azok képesek önállóan is profitábilisan működni, továbbá megfelelni a globális energiaigény nagy léptékű növekedésének.
(Forrás: Goldman Sachs)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime