A bank elemzői idén is eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő jóslatokat tettek közzé, ahogy írják: „jóslataik nem éppen hírek és nem éppen valósak – legalábbis még nem”. Bár maguk sem tudják biztosan, hogy mely történetek mozgatják majd a világgazdaságot a következő évben, de ezzel is emlékeztetik a befektetőket, hogy mérlegeljenek minden lehetséges kimenetet, beleértve azokat is, amelyek első látásra hihetetlennek tűnnek.
A Trump 2.0 felrobbantja az amerikai dollárt
A második világháború hamvaiból kialakult globalista rendszer az USA biztonsági garanciájára támaszkodott, amely védte a „szabad világ” kereskedelmi útvonalait, és persze épített a tranzakciók fő valutájaként és értéktárolójaként az amerikai dollár használatára.
Ha a Trump 1.0 a deglobalizáció bemelegítője volt, akkor a Trump 2.0 lesz a fő esemény, annak minden következményével együtt az amerikai dollárra nézve.
Jövőre az új Trump-kormányzat átalakítja az Egyesült Államok és a világ kapcsolatának teljes jellegét, masszív vámokat vet ki minden importra, miközben az Elon Musk vezette kormányzati hatékonysági minisztérium (DOGE) segítségével csökkenti a hiányt. A következmények szörnyűek a lesznek a világkereskedelemre nézve, mivel megszakítja a szükséges dollárkészletet ahhoz, hogy a globális dollárrendszer kerekei forogjanak.
Ironikus módon mindez a dollárnak hozhat kockázatokat.
A globális pénzügyi szereplők alternatívákat keresnek. Kína és a BRICS+-országok aranyfedezetű digitális pénzzel és egy új, aranyfedezetű offshore jüannal bonyolítják le a tranzakciókat. Európa egyre inkább az euróra alapozza kereskedelmi kapcsolatait, a globális pénzügyi piacokon pedig bekerülnek a képbe az aranyhoz kötött kriptostablecoinok is.
Potenciális piaci hatás: a kriptopiac a négyszeresére, több mint 10 ezermilliárd dollárra nő, a zöldhasú 20 százalékot esik a főbb valutákkal és 30-at az arannyal szemben. Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is visszaesik, de a bérek lépést tartanak az árucikkek inflációjával, mivel a termelési erőforrások az USA-hoz kerülnek. Az amerikai exportőrök pedig előnyben részesülnek.
Az Nvidia-buborék az Apple értékének duplájára dagad
A mondás azt tartja, hogy az aranyláz idején az egyetlen, aki biztos vagyont keres, az a lapátok eladója, mivel a legtöbb bányász nem talál aranyat. Amit a mesterséges intelligencia terén látunk, az aranyláznak tűnik, ahogy a monopolhelyzetben lévő infotechóriások és az induló vállalkozások rohannak, hogy kiaknázzák a generatív MI aranyos ígéreteit.
A mesterséges intelligencia aranylázának elsődleges eladója az Nvidia, a felgyorsult chipek tervezője. Jövőre a cég sikerét tovább fokozza a forradalmian új, 208 milliárdos Blackwell chip, amely a korábbi, H100-as generációhoz képest, elfogyasztott energiaegységenként akár 25-szörösére növeli az MI-számítások teljesítményét.
Mivel egyetlen óriás vagy akár kormány sem akar lemaradni az MI-versenyben, a mesterségesintelligencia-adatközpontok villamosenergia-költségei megugranak, így a nagyobb teljesítményű és kevésbé energiaéhes Blackwell chipek iránti kielégíthetetlen kereslet miatt az Nvidia lesz minden idők legjövedelmezőbb cége. Könnyen túlszárnyalja az Apple rekordnak számító, 105 milliárd dolláros jövő évi profitját, és a vártnál sokkal gyorsabb növekedés mellett újra csaknem megduplázódik a piaci kapitalizációja, így kétszer akkorára nő, mint az almás cég. Ez azt jelenti, hogy a világ összes vállalata fölé emelkedik, 7 ezermilliárd dolláros értékkel, ami a globális részvénypiac 10 százaléka. Az Apple és más technológiai óriások részvénypiaci értékelései relatív értelemben szenvednek. Mivel óriási adatközpontokat kell építeniük, hogy lépést tudjanak tartani a mesterséges intelligencia aranylázában, ezért a jövedelmezőségük csökken,
Potenciális piaci hatás: az Nvidia részvényeivel jóval 250 dollár felett kereskednek, mielőtt a piac elkezdené megkérdőjelezni, hogy képes-e egyre nagyobb részesedést szerezni a vállalati profitból, illetve a monopólium státuszát érintő nemkívánatos szabályozási ellenőrzés mérsékli a kilátásokat.
Kína 50 billió jüan értékben ösztönözné gazdasága felfrissítését
Kína az 1990-es évek Japánhoz hasonló klasszikus mérlegrecesszióba süllyedt. Egyedülálló a globális gazdaságtörténetben, ahogy az ország felfújta a vállalati adósság- és ingatlanadósság-buborékot.
Amikor az országok mérlegrecesszióba kerülnek, a gazdaság minden szereplője – mind az állami, mind a magánszektorban – erős ösztönzést érez, hogy javítson a mérlegen, és visszafizesse az adósságot. Ám a pénzügyek javítására irányuló törekvés csak rontaná a gazdasági kilátásokat, a kormány pedig sokat kockáztat.
Ha leírja az adósságot, a gazdaság deflálódik, és a hitelezők gazdagabb rétege összeomlik. Ha nem tesz semmit, az ország több évtizedes rosszullétben maradhat. Ha hatalmas kereskedelmi többletet termel, hogy más országok finanszírozzák a mérlegjavítását, ahogy Kína most is törekszik erre, más nemzetek haragját és a kereskedelmi háborúkat kockáztatja. Ha masszív fiskális ösztönzőkkel erőltetik a reflációt (az árszínvonal visszaemelését az egészséges, átlagos szintre), az infláció társadalmi zavargásokat okozhat.
Jövőre Kína merészen a reflációt választja, és úgy gondolja, hogy képes kezelni az inflációs kockázatokat, amit a következő évekre beígért hatalmas fiskális ösztönzőcsomag (50 ezermilliárd jüan – körülbelül 7 ezermilliárd dollár) okozhat. A kiadások nagy része közvetlenül a fogyasztók zsebébe kerül az e-jüan digitális valután keresztül, így azt a gazdaságba juttatják, nem pedig az adósság törlesztésére. Emellett arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csökkentsék a munkaidőt és javítsák az életminőséget. Ez jó hatással lesz a szabadidő eltöltésére, fellendíti a fogyasztást, a cégalapítást, a családalapítást és a gyermekvállalást.
Potenciális piaci hatás: erős a reflációs hatás Kínában és a világban. A feltörekvő országoknak a fejlettekhez és különösen Kínához viszonyított teljesítménye javul, a nyersanyagárak globálisan emelkednek, emellett erősödik a jüan.
Az első bionyomtatott emberi szív a hosszú élettartam új korszakát nyitja meg
A példátlan tudományos áttörést hoznak a kutatók 2025-ben, amikor 3D-s bionyomtatási technológia segítségével sikeresen kinyomtatnak egy teljesen működőképes emberi szívet. A nagy felbontású CT-képek segítségével a tudósok egy bonyolult digitális modellt készítenek, amely a szív összetett szerkezetének minden apró részletét rögzíti. Ez a modell a legmodernebb 3D-s bionyomtató tervrajzaként szolgál, amely aprólékosan rétegezi az emberi őssejteket és a biológiailag lebomló állványanyagokat. A nyomtatás után a születőben lévő szívet egy speciális bioreaktorba helyezik, amely modellezi az emberi test élettani körülményeit. Itt a szív több héten keresztül érik, lehetővé téve a sejtek megfelelő szerveződését és differenciálódását, létfontosságú érhálózatokat és elektromos pályákat hozva létre, amelyek szükségesek a normál szívműködéshez. Egy úttörő sebészeti eljárás során az érett emberi szívet tesztelés céljából átültetik egy sertésbe.
A nyomtatott szív enyhíti a donorszervek globális hiányát, ráadásul az az egyes betegek DNS-e alapján készíthető, amivel csökkenhet a kilökődés kockázata.
Ez az áttörés megnyitja az utat az emberi élettartam meghosszabbításához azáltal, hogy a meghibásodott szerveket egyedi készítésű, teljesen kompatibilisekre cserélik.
Potenciális piaci hatás: a bionyomtatott szervek sikere miatt megugranak a biotechnológiai és a 3D-nyomtatási szektorhoz fűződő növekedési várakozások. Általánosságban elmondható, hogy az innováció és a befektetések megugrása átalakíthatja az egészségügyi ágazatot.
Villamosítási boom véget vet az OPEC-nek
Kína néhány év alatt megcáfolta az összes korábbi feltételezést az elektromos autók gyártásának és bevezetésének lehetséges mértékéről, az országban lezajlott fejlődés hat évvel gyorsabb a vártnál.
Ahogy más országok is csatlakoznak Kínához a gyártási kapacitás gyors, exponenciális növekedése terén, az akkumulátorok ára tovább csökken, az elektromos járművek olcsóbbak lesznek benzinüzemű társaiknál, a költségek pedig 12 hónapon belül elérik a határpontot, még nem támogatott alapon is. Az exponenciális elfogadottsági görbe előrehaladtával az előrejelzések szerint az olajcsúcs már jövőre, és az elkövetkező években a kereslet egyre gyorsuló csökkenésére lehet számítani.
Mivel az olaj kétharmada benzin vagy dízel formájában kerül a személygépkocsikba és teherautókba, az OPEC jelentősége tovább csökken, és a napi több millió hordós kitermelési korlátjai irrelevánsakká válnak.
Mivel a szervezet néhány tagja már most is kijátssza a termelési kvótákat, az exportkereslet csökken. A civakodás és a belharcok közepette kulcsfontosságú tagok távoznak, és ez az OPEC jelentőségét tovább csökkenti. A korábbi tagok a piaci részesedés biztosítása érdekében maximalizálják a kitermelést, és ez az olajárak nagymértékű zuhanásához vezet.
Potenciális piaci hatás: a nyersolaj ára csökken, ami a légitársaságok, a vegyipari, a festék- és gumiabroncsgyártók, valamint a szállítmányozási és logisztikai vállalatok számára kedvező. A piac azonban gyorsan kiegyenlítődik, és az olajárak stabilizálódnak, mivel a magasabb költségű beszállítók, különösen Észak-Amerikában, leállítják a drága palaolaj-termelést. A japán autógyártók pedig egyre kétségbeesettebben igyekeznek felzárkózni a többi elektromosjármű-előállítóhoz.
Az USA adót vet ki az MI-adatközpontokra, mivel az energiaárak elszabadulnak
A mesterséges intelligencia forradalma éhes az erőforrásokra. A technológiai óriások úgy látják, hogy a jelenlegi villamosenergia-ellátás messze elmarad attól, amire az általuk építeni kívánt hatalmas MI-adatközpontok működtetéséhez szükség van. Már most drámai lépéseket tesznek a stabil, hosszú távú áramforrások biztosítása érdekében. A legnagyobb cégek szerződést kötnek például régi atomreaktor újraindítására vagy kis moduláris atomreaktorok (SMR) építésére. Ezek azonban mind hosszú távú projektek, például az utóbbiak esetében 2030-ra szólnak.
Az MI-adatközpontok miatt jövőre az áramárak több lakott területen is magasabbra szöknek, ami nem meglepő módon felháborodást vált ki az amerikai lakosság körében.
A háztartások közüzemi számlái az egekbe szöknek, amit tovább súlyosbít az esti csúcsterhelési időszakokban fogyasztott áram drágulása. Erre válaszul számos helyi hatóság hatalmas adókkal, sőt bírságokkal sújtja majd a legnagyobb adatközpontokat, hogy így támogassa a háztartások alacsonyabb áramárát.
Az adók ösztönzik a hatalmas új naperőműparkokba történő beruházásokat, amelyekhez terheléskiegyenlítő akkumulátorokat és több tucat földgázzal működő erőművet is építenek. Viszont az energia iránti egyre nagyobb kereslet továbbra is gyorsabban nő, mint a kínálat. Az emelkedő áramárak pedig új inflációs impulzusokat indítanak el.
Potenciális piaci hatás: a villamosenergia-infrastruktúrába történő amerikai beruházások hatalmas fellendülése várható. Az olyan vállalatok, mint a Fluor, hatalmas új építési szerződések aláírásával növekednek, míg a Tesla egyre gyorsuló Megapackja egyre nagyobb figyelmet kap. Az amerikai földgáz hosszú távú ára több mint a duplájára emelkedik, ami jelentősen hozzájárul az inflációs kilátások erősödéséhez.
Egy természeti katasztrófa először vihet csődbe egy nagy biztosítótársaságot
Az éghajlatváltozás miatt a földi vízkörforgás egyre intenzívebbé válik. Ahogy a légkör melegszik, több nedvességet képes megtartani és az esőzések intenzitása az elmúlt években meredeken emelkedett. A tavalyi év vad időjárási eseményeket hozott, még a Szahara legszárazabb területein is ideiglenes tavakat hoztak létre az özönvizek. Az éghajlatkutatók szerint világszerte növekszik a csapadékmennyiség, ami egyre intenzívebb esőzésekkel érkezik. A korábban 100 vagy akár 1000 éves esőzések és árvízek akár évtizedenként egyszer vagy még gyakrabban is bekövetkezhetnek.
Jövőre egy katasztrofális vihar és esőzés az Egyesült Államokban felkészületlenül éri a biztosítási ágazatot, mivel ez a 2005-ös Katrina hurrikánhoz kapcsolódó 40 milliárd dolláros káresemény többszörösét okozza.
Akkor az egyik legnagyobb amerikai biztosító jelentősen alábecsülte az éghajlatváltozásból eredő biztosítási kockázatokat, ami az érintett régióban alulárazott biztosítási kötvényekhez vezetett. Mivel a tartalékok nem voltak elegendők a kárigények fedezésére, és a viszontbiztosítás sem bizonyult megfelelőnek e szélsőséges esemény költségeinek a mérséklésére, az egész ágazatban pánik tört ki. Válság bontakozott ki, ami vitákat indított a kormányzatnál arról, hogy a széles körű kockázati fertőzés megelőzése érdekében meg kell-e menteni a csődbe jutott vállalatot és az ágazat többi sérültjét. A katasztrófa miatt a természeti katasztrófák árazása visszaáll, ami jelentősen csökkenti egyes ingatlanok értékét. Ezáltal a fogyasztói bizalom megingott, mivel sok lakástulajdonos legnagyobb vagyontárgya, a háza értéke vált bizonytalanná.
Potenciális piaci hatás: a Berkshire Hathaway részvényei emelkednek, mivel a cégnek elegendő a tőkéje ahhoz, hogy átvészelje a pánikot, sőt még piaci részesedést is szerez.
A font eltünteti a brexit utáni árfolyamveszteséget az euróval szemben
Miközben az európai gazdaság küzd, az Egyesült Királyságban új fiskális politikai szelek fújnak, és a fontot a brexit előtti szintre szorítják vissza az euróval szemben.
Az Egyesült Királyság kilátásai a brexit utáni korszakban is ugyanolyan konstruktívak. Vagyis a legpozitívabbak Európa beteg embereihez, Franciaországhoz és Németországhoz képest. Friss fiskális politikai szelek fújnak a szigetországban, ahol az új brit munkáspárti kormány olyan költségvetési prioritásokat jelentett be 2025 előtt, amelyek elkerülik a növekedést leginkább károsító jövedelemadó-emeléseket, miközben a legkevésbé produktív közszféra kiadásait a hiány csökkentése érdekében megnyirbálják. A nem produktív dotációk – például a nyugdíjasoknak nyújtott téli tüzelőanyag-támogatás – csökkentésével, az ingatlan- és feldolgozóipari beruházások ösztönzésével, valamint a közszférában dolgozók jövedelmének növelésével az Egyesült Királyság az elkövetkező években nominális növekedésre készül, és a Bank of England irányadó kamatlábát a főbb globális versenytársakhoz képest magas szinten tartja.
Az európai kontinensen a helyzet nem is lehetne másként.
Franciaországnak egy működésképtelen kormánya van, amely öt éve próbálja rendbe hozni az elszabadult költségvetést. Eközben Németország továbbra is Európában a „legbetegebb a betegek közül”, mivel nem hajlandó az adóssága növelésével finanszírozni az égetően szükséges lakás- és infrastrukturális beruházásokat, amelyeket pedig megengedhetne magának. Az olcsó orosz energiahordozókon alapuló korábbi gazdasági modellje, amely a hatalmas ipari bázisát és feldolgozóipari exportját hajtotta, romokban hever. Az ottani nem luxusautó-gyártókat pedig versenyképtelenné tették a magas energiahordozó-költségek, valamint az, hogy Kína EV-akkumulátor-technológiája az autóipari ágazat meghatározó globális exportrészesedésével büszkélkedhet. Németországnak új utat kell találnia, de ez nemcsak jövőre, hanem 2026-ra is érvényes lehet.
Az elkövetkező évben a font az euróval szemben 1,27-re emelkedik, vagyis arra a szintre, ahol a brexitnépszavazás előtt volt, és felülírja a korábbi árfolyamesését.
Potenciális piaci hatás: a hazai beruházások ösztönzése és az erőteljesebb növekedési kilátások támogatták a fontot a gyengélkedő euróval szemben, így az euró/font 0,75-re, a brexitszavazás előtti napon mért 0,76-os árfolyam alá süllyedt. A brit FTSE-100 teljesítménye is erősödik.
Kapcsolódó:
