Január elsején leállt az Ukrajnán keresztüli orosz gáz importja az EU-ba, és emiatt nemcsak Európa szenved, hanem Moldova lakossága is, sőt az ott élő oroszoknak ez talán még nagyobb probléma. A szegény országnak komoly gazdasági terhet jelent majd, hogy már nem számíthat a nagyvonalú orosz kedvezményekre, és kénytelen lesz a drága LNG felé mozdulni. 

A Románia és Ukrajna között fekvő Moldova az új évben energiaválságba került. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá az októberi népszavazás, amelyen a polgárok (még) mérhető többsége az EU-tagságot választotta. Az ország amúgy is már több mint két évtizede politikai válságban van, amióta a keleti részén, az orosz ajkú lakosság által lakott Transznisztriában kikiáltották a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságot. A két entitás közötti kapcsolatot mindeddig stabilnak lehetett nevezni, viszont a gáz elzárása jelentősen megzavarhatja ezt. 

Még mielőtt Ukrajna úgy döntött, hogy nem enged át a területén orosz gázt, a Gazprom közölte, hogy leállítja a szállítást Moldovába, amit az elmaradt kifizetésekkel indokolt. A moldovai kormány szerint az adóssága csak 8 millió dollár, míg a Gazprom szerint ennek az összegnek majdnem a százszorosa, mintegy 700 millió. 

Tehát az új évtől Ukrajna döntése nélkül is leállt volna az orosz gáz Moldovába áramlása. A döntésnek az is a furcsasága, hogy a moldovai kormány teljes mértékben átirányította a gázt az orosz nyersanyagtól függővé vált Dnyeszteren túlra, amiért az nem fizetett. Így a Gazprom-szállítás leállása miatt a Dnyeszteren túli terület szinte teljesen elvesztette villamosenergia-termelésének az egyetlen forrását, amelyből jócskán adott el Moldovának is. Ezáltal egy olyan szinergia jött létre, amelyben a Dnyeszteren túliaknak olcsó gáz, Moldovának pedig olcsó energia állt rendelkezésére. Az Európa-barát erők népszavazási győzelme azonban véget vetett ennek az idillnek. 

Az év végén, amikor már várható volt, hogy a Gazprom leállítja a szállítást, Dorin Recean moldovai miniszterelnök utasította kormányát, hogy találja meg a törvényi megoldást az orosz Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő Moldovagaz gázipari vállalat esetleges államosítására. A cégben nem csak a Gazprom volt tulajdonos, körülbelül 13 százaléka volt a Dnyeszteren túli enklávénak, illetve 35,6 százaléka a moldovai kormánynak.   

Ha a Gazprom úgy döntött volna, hogy továbbra is szeretne gázt szállítani a Dnyeszteren túlra, akkor Kijev döntésétől függetlenül ezt a dél-törökországi ágon keresztül is megtehette volna. Az orosz cég azonban eddig nem rendelt gázáramlási kapacitást a Török Áramlaton keresztül. Ezzel a döntésével viszont eszkalálta a helyzetet az országban. 

Energiaválság 

A Tirasteploenergo transznisztriai energiavállalat egyik alkalmazottja a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a cég még szerdán leállította a háztartások fűtését és melegvíz-ellátását, de egyes létesítmények, például a kórházak mentességet élveznek. A gázáramlás leállása így azonnal érezhető volt a mintegy 450 ezer lakosú szakadár régióban, ahol jelenleg körülbelül 1500 orosz katona állomásozik.  

A cég arra szólította fel az embereket, hogy öltözködjenek melegen, gyűjtsék össze a családtagokat egy helyiségben, akasszanak pokrócot vagy vastag függönyt az ablakokra és az erkélyajtókra, illetve használjanak elektromos fűtést.  

A régió fővárosában, Tiraszpolban 4 Celsius-fok volt a hőmérséklet szerdán. Oroszország évente mintegy 2 milliárd köbméter gázt szállított a Dnyeszteren túlra, ezzel táplálták azt az erőművet, amely a 2,5 millió lakosú Moldovát látta el energiával. Csakhogy a Gazprom mostani lépése miatt intézkedéseket kell hozni az energiafogyasztás legalább egyharmaddal való csökkentésére. Az ország a szükségletének 38 százalékát hazai termelésből, ezen belül 10 százalékát megújuló energiából kívánja fedezni, a fennmaradó 62 százalékot pedig a szomszédos Romániából importálja majd. 

Az orosz Vzgljad portál szerint Moldova a kiesett gáz egy részét biztosíthatná Romániából egy új vezetéken keresztül, amelyet viszont a csövek nyomásával kapcsolatos problémák miatt nem tudnak majd teljes kapacitással kihasználni.  

Emiatt kénytelenek lesznek több áramot vásárolni Bukarestből, de egy ilyen lépés Kijevnek is gondot fog okozni. Ukrajna ugyanis jelenleg megkapja az összes többletforrást, amit Románia biztosítani tud azon a vezetéken, ami Romániából Moldován és Transznisztrián keresztül haladva lép Ukrajna területére. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Szlovákia is leállíthatja az Ukrajnába irányuló áramellátást, akkor Zelenszkij komoly bajba kerülhet. Daniel Voda moldovai kormányszóvivő szerdán azt mondta, hogy minden moldovai energiafogyasztó biztonságban van, és az ország hőerőművei megfelelően működnek. Hozzátette: a gáztartalékaik elegendők lesznek a hideg időszakra. 

Moldova tehát az energiaválságra megszorító intézkedések bevezetésével válaszolt, beleértve a kereskedelmi és középületek világításának csökkentését, valamint csúcsidőn kívülre csúsztatnák az energiaigényes műveleteket. Az energiahiány magasabb inflációt és a kormányba vetett politikai bizalom elvesztését is jelentheti. Maia Sandu elnök bírálta a Kreml lépéseit, és „energiazsarolásnak” nevezte azokat, amelyek célja Moldova destabilizálása és az EU-ban való ambícióinak aláásása. 

Hat hónap múlva előre hozott választásokat tartanak az országban, és a kormánypárt már most veszített a támogatottságából. Az energiaválság káoszt okozhat, és késleltetheti vagy akár meg is fordíthatja az EU-tagság iránti érdeklődést.