A Nemzeti Földhő Stratégia szerint a földhő aránya a hőtermelésben 6,5 százalékról 25-30-ra nőhet, miközben 2035-ig 1 milliárd köbméter földgáz váltható ki, csökkentve az importfüggőséget és erősítve az energiafüggetlenséget.
A néhány hete közzétett magyar Nemzeti Földhő Stratégia célkitűzései szerint a geotermikus energia szerepe jelentősen növekedhet a következő években, a teljes hőtermelésben a földhő aránya a jelenlegi 6,5 százalékról 25-30-ra emelkedhet. A tervezet 2026-ig a geotermikus energia hazai energetikai felhasználását a jelenlegi 6,4 petajoule-ról 8-ra, azaz 20 százalékkal kívánja növelni, 2030-ig pedig cél a mostani termelés megduplázása, elérve a 12-13 petajoule-t. Az új hasznosítások révén 2035-ig 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltása a cél, jelentősen csökkentve az ország importfüggőségét.
Magyarország földgázfogyasztása az elmúlt években érdemben csökkent: 2021-ben még 11 milliárd köbméter feletti volt, 2022-ben 9,4 milliárd, 2023-ban pedig már csak 8,5 milliárd volt. Ráadásul 2024-ben – dacára a hideg novembernek és decembernek – várhatóan 8 milliárd köbméter körül alakul. A csökkenés fő okai közé tartozik a növekvő gázárak és a megújuló energia felhasználását célzó támogatások kiszélesedése, ami miatt felpörgött a zöldátállás. A napenergia részesedése az áramtermelésben immár 25 százalék körüli: ez világviszonylatban a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb arány. A gazdaság stagnálása is szerepet játszik ebben – hiszen az ipar évente mintegy 5,5 milliárd köbméter gázt használ –, valamint a lakossági és az ipari energiahatékonysági intézkedések (például a szigetelés, a fűtés- és a termeléskorszerűsítés) kedvező hatásai is érdemben csökkentik a gázigényt. Ezzel pedig nő a magyar energiafüggetlenség.
A következő években ugyanakkor több modern, nagy hatékonyságú, ún. CCGT gázerőmű épül, hogy fokozatosan kiváltsák a régebbi, korszerűtlenebb létesítményeket. (Például a szénerőművek aránya még ma is 6 százalék feletti Magyarországon az energiatermelésben.)
Új, korszerű gázerőművek Magyarországon
Hazánk energiaszuverenitásának erősítése és a megújuló energiaforrásokhoz szükséges kiegyenlítő kapacitás biztosítása érdekében új gázerőművek épülnek a következő években. A fejlesztések modern, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) technológiát alkalmaznak, és részben hidrogéntüzelésre is alkalmasak lesznek, ami a fenntarthatóság szempontjából is előnyös.
Az egyik kiemelt helyszín Tiszaújváros, ahol két gázerőműblokk épül, egyenként 500 MW maximális teljesítménnyel. Ezek éves átlagos termelése eléri az 5200 GWh-t. A beruházás barnamezős projektként valósul meg egy korábban kivont erőmű telephelyén, ezzel is hasznosítva a meglévő infrastruktúrát.
A másik fontos fejlesztési helyszín Visonta, ahol egy új gázerőműblokk építését tervezik. Ennek maximális teljesítménye 650 MW, éves átlagos termelése pedig 3800 GWh lesz. Mindkettő megépítése várhatóan 3-3,5 év lesz, és az ország energiarendszerének stabilitását szolgálják, hozzájárulva a régi kapacitások fokozatos kiváltásához és az energiatermelés megbízhatóságának növeléséhez.
Globális trendek, perspektívák
A geotermikus energia, amely a föld belső hőjét hasznosítja, az új technológiáknak köszönhetően jelentős áttörés előtt áll. Ez jelenleg a globális energiaigény kevesebb mint 1 százalékát fedezi, azonban az olyan innovációk, mint a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, új lehetőségeket nyitnak a föld alatti hőforrások hozzáférésében. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2024. decemberi előrejelzése szerint a folyamatos technológiai fejlesztések révén
a geotermikus energia a globális villamosenergia-igény növekedésének akár 15 százalékát fedezheti 2050-re, a kapacitás pedig világszerte a 800 gigawattot is elérheti.
A következő generációs geotermikus rendszerek, különösen a fejlettebbek (Enhanced Geothermal Systems, EGS) rendkívüli potenciált mutatnak. Ezek az új technológiák hidraulikus repesztési technikákat alkalmaznak, hogy mesterséges hőtározókat hozzanak létre olyan sziklákban, ahol korábban nem volt hozzáférhető természetes geotermikus forrás. Az ilyen innovációk átalakíthatják a geotermikus energiát, egy réspiaci megoldás a tiszta, folyamatos energiaellátás egyik kiemelt forrásává válhat. Ez különösen fontos az olyan, szakaszosan működő megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia kiegészítéseként.
A geotermikus energia előnyei közé tartozik a megbízhatóság és a folyamatos termelés (ellentétben a nap- és a szélenergiával), a földhő így kiemelten fontossá válik a globális energiapiac stabilitása szempontjából. A technológia fejlődése nemcsak az energiaellátás diverzifikációját teszi lehetővé, hanem a karbonsemlegesség felé vezető úton is növelheti a geotermikus energia szerepét. Az Európai Parlament korábbi állásfoglalása is hangsúlyozza, hogy a földhő felhasználásának legnagyobb potenciálja az EU-ban a távfűtési és távhűtési rendszerekben rejlik.
Fotó (illusztráció): Freepik
Források:
https://www.iea.org/reports/the-future-of-geothermal-energy
KAPCSOLÓDÓ:
