A termékkülkereskedelmi mérleg 2024 novemberében érdemben romlott, azonban annak jelentős többlete így is fennmaradt, 742 millió eurót tett ki. A romlásban az játszott szerepet, hogy amíg az export euróban számított értéke 3,5 százalékkal elmaradt a megelőző évi szintjétől, addig az import 2,3 százalékkal meghaladta azt.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Forintban számolva a kivitel értéke 4,3, míg a behozatalé 10,5 százalékkal nőtt. Árindex csak októberre áll rendelkezésre, azonban abból kiindulva az exportoldalon a volumen stagnálhatott, vagy kismértékben visszaeshetett, miközben az import esetében jelentős bővülés következhetett be. Az export kedvezőtlen teljesítménye rossz előjel a novemberi ipar alakulására vonatkozóan, és továbbra is jelzi, hogy a magyar gazdaság jelenlegi egyik legnagyobb problémája a gyenge külső kereslet alakulása, amely erőteljesen érinti az exportorientált feldolgozóipari termelést.
Az import felfutása mögötti okok ugyanakkor kérdésesek, a részletes adatokból derül majd ki, hogy pontosan mi húzódik meg annak hátterében.
Figyelembe véve, hogy az export és a beruházások is jelentős importigényt támasztanak a gazdaságban, várható volt, hogy a gazdasági fellendülés elsőként a külkereskedelmi mérleg romlásával jár majd.
Ugyanakkor az is felmerül lehetőségként, hogy a magasabb importdinamikában az energiaimport havi ingadozása játszott szerepet, miközben az év végén az árak is megugrottak az ellátás bizonytalansága nyomán.
Összességében arra számítunk, hogy 2025 során a külkereskedelmi mérleg nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. A fogyasztásnak, a beruházásoknak, illetve az exportnak az importigénye összességében ellensúlyozhatja a külső kereslet rendeződésének, valamint a belépő nagyberuházásoknak (BMW, CATL, BYD) az exportra gyakorolt hatását. Ugyanakkor még ezzel együtt is fennmaradhat a folyó fizetési mérleg többlete az idei év során.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Oláh Tibor
