Az okostelefonok korában drámaian csökken az olvasási kedv, és már az irodalom szakos hallgatók sem olvasnak olyan hatékonyan. A közösségi média az információközlés olyan hiteles és figyelemfenntartó rendszerévé vált, amellyel a nyomtatott könyvek nehezen tudnak versenyezni. Pedig a rendszeres olvasás növeli az életminőséget és a kreativitást. 

A Financial Times írója, Mia Levitin elmesélte, hogy míg korábban a munkája irigylésre méltónak számított, ma már inkább szégyenkező vallomásokat hall azoktól, akik nem olvasnak annyit, amennyit szeretnének. 

Napjainkban már az irodalom szakos hallgatók sem olvasnak szívesen hosszú műveket. Sir Jonathan Bate Shakespeare-kutató a BBC Radio 4-nek nyilatkozva elpanaszolta, hogy negyven évvel ezelőtt még elvárható volt a diákoktól, hogy egy hét alatt három Dickens-regényt is elolvassanak. „Most három hét alatt küzdenek meg eggyel.” 

Visszaesés a felnőttek körében 

A Reading Agency legfrissebb felmérése szerint  

az Egyesült Királyságban a felnőtteknek csak a fele olvas rendszeresen kedvtelésből, szemben a 2015-ös 58 százalékkal. 

„Még aggasztóbb, hogy 35 százalékuk korábban szeretett olvasni, de mára felhagyott vele” – mutatott rá Levitin. Elmondása szerint az írók is arról számolnak be, hogy ágyban fekvés közben inkább görgetik a telefonjukat, ahelyett, hogy olvasnának. 

Az agy átprogramozása 

Levitin idézte Maryanne Wolf idegtudós Reader, Come Home: The Reading Brain In A Digital World című könyvét, amely szerint bár az agyunk fel van készítve a nyelv elsajátítására, az olvasás mégis csak egy tanult készség.  

Használd, vagy elveszted – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy egyre inkább az utóbbi felé haladunk. Nem véletlen, hogy az Oxford University Press 2024-es szava az agyelhalás lett, amely utal az online található alacsony minőségű, értéktelen tartalomra és az ennek túlzott fogyasztásából eredő szellemi leépülésre. 

Hangsúlyozta, hogy bár a közösségi média „dopaminfröccséhez” képest az olvasás nagyobb erőfeszítést igényel, megéri a befektetett energiát. Akik rendszeresen olvasnak könyveket, azok nagyobb jóllétről, az élettel való elégedettségről számolnak be, jobban alszanak, jobban tudnak koncentrálni és kreatívabbak. „Már hat perc olvasás is kétharmadával csökkenti a stressz-szintet” – emelte ki, hozzátéve, hogy a mélyolvasás segíti a kritikus gondolkodást, az empátiát és az önreflexiót. 

Arra is rámutatott, hogy míg a szépirodalmi könyvek piacát olyan műfajok tartják életben, mint a krimi, a fantasy és a romantikus regények, amelyek népszerűek a BookTokon (a TikTok olvasóközösségében), az ismeretterjesztő (non-fiction) kötetek eladásai jelentősen visszaestek az előző évhez képest. Levitin szerint bár elterjedt nézet, hogy az utóbbi kategóriába tartozó művek gyorsan átfuthatók, és erre már könyvösszefoglaló alkalmazások is épültek, mint a Blinkist, a Headway és a StoryShots, az olvasás nem csak a hatékonyságról szól. Hozzátette: „Egy jó non-fiction nemcsak információt ad, hanem beszélgetést kezdeményez: a szerző gondolatmenetének a követése trenírozza az elménket.” 

Kapcsolódó: