Csökkent a költségvetési hiány 2024 harmadik negyedévében is a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP 3 százalékát tette ki, míg az első 9 havi halmozott hiány 3,5 százalék volt, 1,8 százalékponttal kedvezőbb, mint 2023 azonos időszakában.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
A bevételek az első 3 negyedév során összesen 8 százalékkal nőttek, ebben elsősorban a bérek növekedése játszotta a legnagyobb szerepet, az erőteljes bérdinamika nyomán a jövedelemadókból befolyt összegek 15, míg a társadalombiztosítási hozzájárulásokból befolytak13,8 százalékkal emelkedtek.
Bővültek, de ennél csak lassabb ütemben a termelési és import adók 6,3 százalékkal, amelyen belül
az áfabevételek 7 százalékos növekedést mutattak. Utóbbi jelzi a fogyasztás fokozatos helyreállását az infláció lassulása mellett.
A hiány csökkenésében leginkább az játszott szerepet, hogy a kiadások szeptemberig csak 4 százalékkal növekedtek. A kiadási oldalt egyrészről az állami szférában végrehajtott béremelések (pl. a pedagógusoké, az egészségügyi szakdolgozóké) húzták felfelé, amely nyomán
a költségvetés munkavállalói jövedelmekre 15,3 százalékkal fordított többet, mint egy évvel korábban.
Jelentős emelkedést mutatnak a kamatkiadások (11 százalék), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (10,9 százalék) is, utóbbi kapcsán a nyugdíjemelést érdemes kiemelni. Más területeken ugyanakkor érződik a kormányzati szigor. A költségvetés folyó termelő-felhasználására 1,2, a beruházásokra fordított összegek 10,3, míg az egyéb kiadások 7,9 százalékkal csökkentek egy év alatt.
A 3 negyedéves költségvetési hiány adata bizakodásra ad okot, azaz hogy 2024 egészében a költségvetési hiány a kormányzati cél 4,5 százalék közelébe mérséklődhetett. Az éves hiányadat kapcsán a legfontosabb kérdés az utolsó negyedéves gazdasági teljesítmény lesz, ha a gazdaság megkezdte a kilábalást, és negyedéves alapon érdemi bővülés következett be, akkor várhatóan a hiánycél is teljesülhetett.
Az idei hiány kapcsán is a gazdasági növekedés mértéke lesz a szűk keresztmetszet, amelyet pedig jelentős mértékben a külső kereslet alakulása fog befolyásolni. Amennyiben rendeződik a külső környezet, és a fogyasztás mellett a beruházások is növekedésnek indulnak, akkor elérhető a 3 százalék feletti gazdasági bővülés, amely továbbra is fegyelmezett költségvetési politikával a kormányzati célnak megfelelő, 3,7 százalékos eredményszemléletű hiányt eredményezhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Faludi Imre
