Az acélgyártás jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 8 százalékáért felelős, ami nagyobb környezeti terhelést jelent, mint például a légi közlekedés. A svéd Stegra vállalat azonban áttörést ért el: 7 milliárd dolláros befektetéssel építi a világ első ipari léptékű zöldacél-gyárát. A 2026-ban induló üzem évente 2,5 millió tonna szén-dioxid-mentes termék gyártását tervezi. 

Az acél napjaink egyik legfontosabb alapanyaga, 2023-ban közel 2 milliárd tonnát állítottak elő belőle világszerte. A hagyományos gyártási folyamat során minden tonna acél előállítása körülbelül két tonna szén-dioxid-kibocsátással jár. Maria Persson Gulda, a Stegra technológiai igazgatója elmondta: „Ennek megváltoztatására több olyan tervünk van, amit korábban még nem próbáltak ki ipari méretekben.” A szakember kiemelte, hogy többek között a világ egyik legnagyobb elektrolizáló berendezését is szeretnék megépíteni. 

A Stegra által alkalmazott új technológia lényege, hogy megújuló energiával előállított, úgynevezett zöldhidrogént használnak a vasércből történő acélgyártáshoz. Az észak-svédországi üzem víz- és szélenergiát vesz majd igénybe egy hatalmas elektrolizátor működtetéséhez, amely vizet bont hidrogénné. Ezt a hidrogént használják majd fel a vasérc oxigéntartalmának kivonására – ez az acélgyártás egyik kulcsfontosságú lépése. 

A vállalat számításai szerint közel azonos költséggel tudják majd előállítani az acélt, mint a hagyományos módszerekkel, köszönhetően az olcsó villamos energiához való hozzáférésnek. Ugyanakkor 20-30 százalékkal magasabb árat terveznek felszámítani a kész termékért, hogy fedezzék a 4,5 milliárd eurós üzemépítési költségeket. A cég már most szerződést kötött 1,2 millió tonna acél értékesítésére az elkövetkező 5-7 évre. 

A prémiumkategóriás zöldacél vásárlói főként az autóiparból kerülnek ki, köztük olyan nagynevű gyártók, mint a Mercedes-Benz, a Porsche, a BMW, a Volvo Group és a Scania, számukra a drágább acél használata csak kismértékben, néhány száz dollárral növeli egy-egy jármű végső árát. Az egyéb szektorok közül hat bútor-, háztartásigép- és építőanyag-gyártó vállalat – köztük az IKEA – szintén szerződést kötött a céggel.  

Európai támogatás és szabályozás 

A Stegra üzleti modelljét részben az Európai Unió egyedi gazdasági feltételei teszik lehetővé. Tavaly lépett életbe az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), amely kötelezi a vas- és acélimportőröket a termékeik szén-dioxid-kibocsátásának jelentésére, 2026-tól pedig a kibocsátás mértékével arányos díjat kell majd fizetniük. A vállalat emellett 265 millió eurós támogatást kap az Európai Bizottságtól az üzem építéséhez, valamint további 250 milliót az EU Innovációs Alapjából. 

Chris Pistorius, a Carnegie Mellon Egyetem Vas- és Acélgyártási Kutatóközpontjának társigazgatója szerint a Stegra hidrogénalapú acélgyártási módszere valószínűleg nem minden régióban lesz gazdaságos, mivel kevés olyan hely van a világon, ahol ilyen nagy mennyiségű tiszta villamos energia és jó hálózati hozzáférés áll rendelkezésre. Észak-Svédország emellett gazdag olyan magas minőségű ércben is, amely könnyen feldolgozható a hidrogénes közvetlen redukciós módszerrel. 

Jessica Allen, az ausztráliai Newcastle Egyetem zöldacél-gyártási szakértője szerint érthető, hogy ezek az új technológiák kezdetben többe kerülnek, és a költségeket vagy a fogyasztóknak, vagy a kormányoknak kell viselniük. A Stegra esetében mindkét fél hajlandónak tűnik erre, az EU-n kívül azonban ez nehezebb lesz. Ráadásul ahhoz, hogy a zöldacél jelentős hatással legyen az ágazat kibocsátására, valószínűleg különböző technikák együttes alkalmazására lesz szükség. 

Kapcsolódó: