Megérkeztek a KSH friss turisztikai adatai: e szerint novemberben is erőteljes bővülést mutatott a hazai turizmus. A külföldi vendégek száma 23,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 15,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A külföldi vendégéjszakák száma az év 11. hónapjában 15,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, míg a vendégeké 23,5 százalékkal emelkedett. Vagyis év végére nemhogy lanyhult volna, hanem még fokozódott is a nemzetközi turizmus.
Az adatok mögött elsősorban hazánk turisztikai vonzereje, a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás, illetve a változatlanul kedvező árfekvése húzódik meg.
Dinamikus bővülés a külföldi turisták terén
Küldő országok szerint novemberben elsősorban Ázsiából érkeztek többen, 38,1 százalékos bővülést mutatott ebben a relációban a vendégéjszakák száma, de az Észak-Amerika, illetve Európa irányából érkező vendégek esetében is jelentős, 10 százalék feletti dinamikát regisztrált a KSH.
Európából elsősorban Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot kell kiemelni, előbbi kettőnél közel 30, míg utóbbi esetében több mint 40 százalékos bővülés történt egy év alatt.
Ezt némileg ellensúlyozta, hogy az olyan fontos küldő országokból, mint Csehországból vagy Romániából érkező vendégek a 2023-asnál több mint 10 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el hazánkban.
Mi a helyzet belföldön?
A belföldi vendégéjszakák száma ezzel szemben csak lassabb ütemben, 3,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vendégforgalom itt is érdemben gyorsabb, 10,2 százalékos dinamikát mutatott. Vagyis novemberben is folytatódott az a trend, hogy a magyarok többet utaznak, azonban átlagosan csak rövidebb időre. A növekedést itt elsősorban a reáljövedelmek bővülése okozza, amely a dinamikus béremelkedésre vezethető vissza.
Régióként eltérő folyamatok
Területi bontásban ugyanakkor merőben eltérő folyamatok láthatók, nem minden régió tudott profitálni a turizmus kedvező teljesítményéből novemberben. A vendégéjszakák tekintetében most is Budapest emelkedett ki a maga 20,2 százalékos bővülésével, amelyben a külföldi vendégforgalom főváros-központúsága játszotta a legnagyobb szerepet. A vidéki turisztikai térségek közül csak Debrecen és térsége, Győr-Pannonhalma, valamint a Pécs-Villány térség tudott közel 10 százalékos bővülést felmutatni, miközben a Balatonon stagnált, több régióban pedig kismértékben visszaesett a turisztikai forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Nagyobb mérséklődés csak a Sopron-Fertő térséget érintette, azonban itt az év egészét nézve érdemi, közel 6 százalékos bővülést mutat a vendégéjszakák száma.
Mi várható 2025-ben a turizmus terén?
A turizmus esetében arra lehet számítani, hogy 2024-hez hasonlóan az idei év is érdemi bővülést mutathat.
A jövedelmek további emelkedése, az óvatossági motívum oldódása egyaránt a fogyasztás bővülése irányába hat, amiből a turizmuságazat is profitálhat,
miközben a nemzetközi turizmus esetében is van még tér a növekedésre. Emiatt pedig a turizmus idén a gazdasági növekedés motorja lehet.
Fotó (illusztráció): Unsplash
KAPCSOLÓDÓ:
