Európai tudósok egy ambiciózus projektbe kezdtek, amelynek célja az élet legegyszerűbb formáinak laboratóriumi létrehozása.  

A 13 millió eurós MiniLife projekt keretében a kutatók olyan sejteket kívánnak létrehozni élettelen kémiai anyagokból, amelyek képesek növekedni, osztódni és a darwini evolúció szerint fejlődni. A program sikere forradalmasíthatja az életről alkotott tudományos ismereteinket és választ adhat az élet eredetének évezredes kérdéseire. 

Szathmáry Eörs, a németországi Parmenides Alapítvány Tudományos Koncepcionális Alapok Központjának igazgatója elmondta, hogy amennyiben a projekt sikeres, az mérföldkövet jelentene az alaptudományokban. Hangsúlyozta, hogy az élő rendszerek de novo, azaz újonnan kialakult, tehát nem szülőktől örökölt létrehozása az emberiség régi álma. A program különlegessége, hogy a kutatók teljesen az alapoktól kezdik a munkát, nem használnak olyan molekulákat, amelyek az evolúció termékei. 

Új megközelítés az élet szintetizálásában 

A kutatócsoport négy különböző rendszert vizsgál, amelyek egyenként vagy kombinációban szolgálhatnak az alapvető életfolyamatok alapjául. Andrew Griffiths párizsi molekuláris biológus kifejtette, hogy az egyik legígéretesebb jelölt az úgynevezett formózreakció. „Némelyek gyorsabban növekednek és osztódnak, mint mások” – magyarázta, hozzátéve, hogy „végül olyasmi alakul ki, ami egyenértékű a biológiai éréssel, mint egy lassú és gyors növekedésű baktériumok keveréke, de egy nagyon egyszerű kémiai rendszerben”. 

Sijbren Otto, a Groningeni Egyetem rendszerkémia-professzora elmondta, elsődleges motivációja „az élet természetének és eredetének megértése”. A kutató hangsúlyozta, hogy bár az általuk kifejlesztett molekulák valószínűleg nem azonosak azokkal, amelyekből az élet 3,8 milliárd évvel ezelőtt kialakult a földön, a feltárt mechanizmusok relevánsak lesznek az akkori események megértéséhez. 

A projekt biztonsági vonatkozásaival kapcsolatban a professzor megnyugtató választ adott: a létrehozott szervezetek „rendkívül valószínűtlen, hogy a szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülményeken kívül életképesek lennének”, így nem jelentenek kockázatot. Ennek ellenére a kutatócsoport dolgozik egy átfogó etikai keretrendszer kidolgozásán. „Most van itt az ideje, hogy sokkal előrébb tekintsünk, és lássuk, hová vezethet ez a kutatás” – fogalmazott. 

A tudományos közösség várakozásai 

John Sutherland, a cambridge-i MRC Laboratory of Molecular Biology kutatója kiemelte, hogy ez a kezdeményezés csatlakozik a „minimális élő rendszerek létrehozására” irányuló növekvő globális erőfeszítésekhez. A szakember szerint ezt a kutatási irányt az a vágy hajtja, hogy „megértsük, hogyan alakult ki az élet a földön, és vajon kialakulhatott-e máshol is az univerzumban”. 

A projekt előrehaladása és esetleges sikere nemcsak a szintetikus biológia területén jelenthet áttörést, hanem alapvetően változtathatja meg az életről alkotott tudományos ismereteinket és új utakat nyithat meg a jövő biotechnológiai alkalmazásai előtt.